Mi lesz veled cselekvőképességi reform?

Az elmúlt hetekben 3, az új Polgári Törvénykönyv (2009. CXX. törvény) további sorsát meghatározó javaslat is az Országgyűlés elé került.

A Lehet Más a Politika javaslata (T/182) a hatályos Ptk-ba (1959. évi IV. törvény) emelné be a fogyatékosságügyi civil társadalommal való együttműködés eredményeképpen létrejött cselekvőképességi szabályokat.
A Kormány javaslata (T/386) alapján egy még újabb Kódex kerülne megalkotásra. A feladatokat meghatározó Kormányhatározatból (1129/2010. (VI.10.) arra lehet következtetni, hogy az új törvénykönyv legkorábban 2013. január 1-én léphetne hatályba.

A cselekvőképességgel kapcsolatos szabályozás lehetséges irányai nem világosak, de mindenképpen aggodalomra ad okot, hogy az új szabályok megalkotását azoknak a jogászprofesszoroknak a kezébe teszi le a Kormány, akik 2007 előtt megfontolni sem voltak hajlandóak a fogyatékosügyi civil társadalom képviselőinek véleményét.

A Magyar Szocialista Párt javaslata (T/391) – az Alkotmánybíróság felkészülési idő hiányára hivatkozó, a hatályba léptető rendelkezéseket megsemmisítő döntését figyelembe véve – 2012. január 1-én léptetné hatályba a már elfogadott és kihirdetett Kódexet.

Nem kétséges tehát, hogy minden parlamenti erő számára fontos az új Polgári Törvénykönyv sorsa.
Kétséges azonban, hogy mi lesz azzal a 80.000 emberrel, akik ma Magyarországon gondnokság alatt állnak?
Mi lesz azzal a 44.000 kizáró gondnokság alatt lévő magyar állampolgárral, akiket sokszor úgy küldenek polgári jogi halálba, hogy valós képességeiket és a cselekvőképesség teljes megtagadásának szükségességét meg sem vizsgálják?
Mi lesz azokkal az értelmi fogyatékos emberekkel, akiknek cselekvőképtelenségük okán esélyük sincs arra, hogy megtanulják a saját életük alakításához szükséges képességeket, és akik helyett most életük minden vonatkozásában a gondnokuk dönthet?

A cselekvőképességi reform kérdése nem csupán egy Polgári Törvénykönyv technikai részlete, hanem az egyik legfőbb összekapcsoló erő az értelmi fogyatékossággal élő emberek polgári szabadságjogainak és egyenlő esélyeinek biztosítása és a totális kiszolgáltatottságot eredményező, nagylétszámú bentlakásos intézmények átalakítása között.

Az önrendelkezés jogát megtagadó és a megfelelő védelmet biztosítani nem képes gondnoksági rendszerből eredő problémák nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt a világban jelen vannak. Magyarország eddig, az új Ptk-ban megjelenő reform kidolgozójaként élen járt az átalakításban.

Szeptemberben azonban az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezménynek végrehajtásáért felelős Bizottsága valamint az Egyezményhez csatlakozó országok plénuma előtt számot kell adnia, hogy a ratifikáció óta eltelt időszakban mit tett azért, hogy az értelmi fogyatékos személyek számára a cselekvőképességük gyakorlásához szükséges segítség a nemzetközi emberi joggal összhangban hozzáférhetővé váljon.

Kontakt: Kovács Melinda (t.:30 8283744)

Kiadó:
Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége EFOESZ

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .