Nem szállt ki a buszsofőr kinyitni a rámpát, megvárta, amíg az utasok beemelik a mozgássérültet

Hiába kérte egy mozgássérültekből álló társaság és több utas is, hogy a 30-as busz sofőrje engedje le az ilyen helyzetekre a járműbe épített rámpát, az illető „kiskirályként terpeszkedett a vezetőfülkében”. A BKK ugyan máshogy emlékszik a hétfő esti történetre, de az érintetteknek tanúja is van.

A kerekesszékes Ica egy négyfős társaság tagjaként hétfő este a 30-as busz után sietett Budapesten. Nem sokáig váratták a buszt éjjel negyed tizenegy körül, visszaemlékezése szerint 2-3 percnél nem lehetett több, de ha nem érik el, sokat kellett volna várni a következőre. Icán kívül a négyfős társaságban volt még egy mozgássérült. Bejegyzése szerint a sofőr száját húzva ugyan, de megvárta őket, azonban „eszébe sem jutott, hogy kinyissa a rámpát”. Ica nővérének kellett felemelni a széket, hogy fel tudjon szállni a buszra. A leszállás még nehezebben ment, ugyanis akkor a buszsofőr annyira messze állt meg az útpadkától, hogy fizikailag lehetetlenség volt leszállni a kerekesszékkel. „Többszöri kérésre sem méltóztatott kinyitni a rámpát, pedig nem csak mi, hanem több másik utas is figyelmeztette, ő pedig kiskirályként terpeszkedett a vezetőfülkében, meg sem mozdult. Így végül a testvéremnek két másik utas segítségével – akiknek ezúton köszönjük a segítséget – kellett leküzdenie a padka és a lépcső közti távolságot.” Ica elkeserítőnek tartja, hogy mozgássérültként, ahogy írta, nem méltó arra, hogy lenyissák neki a rámpát. Elég problémát jelent számára a betegsége, nincs szüksége arra, hogy a többi ember felesleges akadályokat gördítsen elé. Senkinek sem kívánja, hogy olyan helyzetbe kerüljön, mint ő, de tudja jól, elég egy szempillantás, és rögtön kerekesszékben találhatja magát bárki. Bejegyzését azzal zárta, hogy esetét természetesen jelentette. A hvg.hu is megkereste a BKK-t, mit tudnak az esetről. A BKK szerint csak kérni kell A társaságnál azt mondták, a járatot a BKV üzemelteti, ahol azt mondták, a csoport a kerekesszékkel közlekedő utassal a Hősök terétől a Keleti pályaudvarnál a Rákóczi úton lévő megállóig utazott. „Az együtt utazó társaság sem felszálláskor, sem leszálláskor nem jelezett a járművezető felé segítségkérési igényt, a kerekesszékkel közlekedő utast utastársai segítették.” Kérdésre a BKK leírta, a járművezetőknek kötelességük leengedni a rámpát, amennyiben azt a kerekesszékes utas jelzi, valamint szintén köteles a kerekesszékes utas le- és felszállásánál fokozott gondossággal eljárni és az utas kérése esetén személyesen is segíteni neki. Végül azt írta a BKK, hogy: A kerekesszékes utast útitársai segítették, ezért járművezetői segítségre nem volt szükség. Amennyiben a kerekesszékes utas a járművezető segítségét kéri, azt a járművezetők megadják. A rámpa használatával kapcsolatban elenyésző számú panasz érkezik a BKK-hoz. Miután a közlekedési társaság szerint Ica és ismerősei nem jeleztek a sofőrnek, hogy szükségük lenne a rámpára, adott esetben a buszsofőr segítségére, írtunk Icának, ő hogy emlékszik. „Leszálláskor megnyomtuk a mozgáskorlátozott leszállásjelzőt, majd ezt követően láttuk, mekkora a különbség a padka és a busz között. A nővérem is, én is udvariasan kértük, hogy nyissa le a rámpát, de nem reagált a sofőr. Egy ismeretlen utas is odament hozzá és megkérte, de a sofőr ekkor sem mutatott hajlandóságot. Végül az úr és egy másik utas segített a testvéremnek, ők segítettek a székemet leemelni, hogy le tudjak szállni. Nem értem a BKK reakcióját, mert mindezekre tanúink is vannak – zárta Ica.

Forrás: hvg.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .