Nosztalgikus musical bemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban: Azok a boldog szép napok – Frédi és Lina álma

A Békéscsabai Jókai Színház a 2025/2026-os évadának első narrált nagyszínpadi bemutatójaként Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész által írt és rendezett Azok a boldog szép napok – Frédi és Lina álma című nosztalgikus musicalt tűzi műsorra. A darab történelmi háttere 1945 után veszi kezdetét, és a rendszerváltás idején, a 80-as évek végén fejeződik be, középpontban […]

A Békéscsabai Jókai Színház a 2025/2026-os évadának első narrált nagyszínpadi bemutatójaként Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész által írt és rendezett Azok a boldog szép napok – Frédi és Lina álma című nosztalgikus musicalt tűzi műsorra. A darab történelmi háttere 1945 után veszi kezdetét, és a rendszerváltás idején, a 80-as évek végén fejeződik be, középpontban az 1960-as és 1970-es évek történéseivel. Ez az időszak a beatzene megjelenésének ideje, amely nem csupán zenei forradalmat jelentett, hanem egy új életérzést és életformabeli változást is. A zenét annak idején a vasfüggöny mögött intenzíven tiltották.

A történet középpontjában egy héttagú zenekar áll. A darab egy alsó középosztálybeli fiú, Frédi, és a felső tízezerhez tartozó Lina szerelmi szálát mutatja be, akik a remény időszakában egy szebb világért küzdenek. A cselekményben azonban megjelennek az életeket megnyomorító figurák is, utalva ezzel az Omega együttes ikonikus albumcímére (Trombitás Frédi és a rettenetes emberek). A történet azzal ér véget, hogy a zenekar a 80-as évek végén lehetőséget kap rádiófelvételre és megjelenésre. A musical fő üzenete, hogy egy sokkal szebb világ várható.

Az előadás két felvonásból áll, mindkét felvonás 60 perc hosszúságú, 15 perces szünettel.

A musical zenei vezetői Rázga Áron és Szűts István. A díszletet Igaz-Juhász Katalin tervezte, a jelmezeket Vesztergombi Anikó álmodta meg. A színpad hátuljában egy teljes teret betöltő, fix díszletként egy szépen kidolgozott, három emeletes polgári ház, különböző méretű ablakokkal ábrázolva. E fix háttér előtt helyezkedik el egy 6,5 méter széles és 2,5 méter magas fal, amely a forgószínpadon mozog, folyamatosan változtatva a belső tereket és a berendezést. A zenekari árok fel van emelve, így a zenészek is az előadás szereplőivé válnak. A színpad oldalán korabeli együttesek plakátjai és fotói láthatók, és középen egy kétfokos lépcső vezet fel a színpadra.

A díszlet több helyszínt is megjelenít a forgószínpad segítségével, többek között:

Városi tér: A fal jobb oldalához egy kereszt állítva, rajta Jézus figurájával, a bal oldalon pedig egy munkásmozgalmi emlékmű található. A falak ütött-kopott, világosbarna-sárgásbarna színűek, korabeli plakátokkal ragasztva. Egy-egy jelenet alatt kivetítő ereszkedik le, amely korabeli fotókat vetít.
Frédi szüleinek háza: Sárgásbarna fal rombusz mintázattal, fehér csempekályhával, tükörrel, kis asztallal, régi dobozos rádióval, dióbarna párnázott fotelekkel és faragott lábú asztallal.
Tánciskola: A falon kazettás ablakok és molinók láthatók „Tángó oktatás” és „Tánciskola” felirattal. A fal előtt fakeretes párnázott székek sorakoznak.
Lina szüleinek háza előtt: Fehér színű, boltíves tetejű kovácsoltvas kerítés (6 méter hosszú, 2 méter magas) látható.
Presszó: Két kerek asztal fémvázas székekkel, hátul sötétbarna bárpult váza virággal.
Frédi albérlete: Sárgásbarna fal sötétebb mintázattal. Középbarna kétajtós szekrény plakátokkal, kazettás ablak, piros fotel, Dzson Lenon – Písz plakát, sötétbarna egyszemélyes ágy kockamintás pléddel, világoszöld éjjeli szekrény gitárral, kis asztal székekkel.
Lina szüleinek háza: Mohazöld fal sötétebb pöttyökkel díszítve. Faragott fakeretes fotelek okkersárga bársony huzattal, faragott fakandalló órával és poharakkal. Középbarna fakeretes vitrin poharakkal és tányérokkal.
Szereplők és Jelmezek:

A vígjátékban 20 színész és színészhallgató, valamint 5 zenész szerepel, akik a zene szolgáltatása mellett az előadás aktív szereplői.

A főszereplők jelmezei hűen tükrözik a 60-as, 70-es évek divatját:

Lévai Attila (Frédi): Szürke, mintás ing, világosszürke zakó és nadrág, fekete cipő; fehér ing, világosbarna mellény, drapp nadrág; fehér ing, középbarna dzseki, világoskék farmer.
Csonka Dóra (Lina): Drapp karcsúsított egyberuha masniban kötött nyakrésszel, fekete körömcipő, fehér szalag a hajban; fehér ing, sötétkék trapéz farmer; fehér ing, világosszürke térdig érő szoknya, fekete öv; fehér hosszú ujjú garbó, szürke-fekete csíkos szűk szoknya, rövid bőrkabát, hosszú szárú fekete csizma.
Katkó Ferenc (Frédi apja): Kockás ing, zöld kardigán, világosszürke nadrág.
Kovács Edit, Jászai Mari-díjas (Frédi anyja): Szürke térd alattig érő ruha gallérral, vékony fekete övvel, ujjatlan világosbarna mellénnyel, fekete cipővel.
Bartus Gyula, Jászai díjas, Érdemes művész (Lina apja): Fehér ing, világosszürke mellény, zakó és nadrág; fehér ing, világosszürke nadrág, sötétszürke selyemkötés, papucs.
Fehér Tímea (Lina anyja): Kék, rövid ujjú pamut póló, fekete bő szárú nadrág, fekete cipő.
Csurulya Csongor (Igazgató / Belügyes): Fehér ing, szürke nyakkendő, világosszürke zakó és nadrág.
Nagy Erika (Mimi néni): Világosszürke térdig érő ruha, fekete pántos szegélyekkel, fekete cipő.
Korabeli Divat:

A darab megjeleníti az 1960-as évek sokszínű magyarországi divatját, ahol megjelentek a nyugati hatások (miniszoknya, trapéznadrág, szőrmegallér, műanyag ruhadarabok), a hippi stílus, a vibráló narancssárga, rózsaszín, lila és zöld színek. A nők körében hódítottak a körömcipők és később a platformos cipők, a férfiaknál pedig a csino nadrágok, a keki színű kabátok és a blézerek. A hajviseletben a Bitlisz hatására megjelent a gombafej, az egyenesre fésült, és a hosszú haj.

Az 1970-es évek divatja a szabadságvágyat és az egyéniség megteremtését tükrözte. A hippi kultuszra jellemző batikolt ruhadarabok és vastag sálak jelentek meg. A férfiaknál divatosak lettek a nagyon rövid nadrágok, a feszülős overálok és a karcsú, élénk színű öltönyök. A nők körében hódított az overál, a magasított derekú nadrág, a trapéznadrág, valamint a göndörített frizurák és a hozzájuk passzoló hajpántok.

Az előadásban az alábbi dalok hangzanak el: Beatricse: Azok a boldog szép napok; Balázs Árpád – Jankovics Ferenc: Sej, a mi lobogónkat; Kormorán: Piros vér a pesti utcán, Zúg március, Holdfényt vetettem; Csák Berri: Dzsoni Bi gud; Dzson Lenon – Pol Mek Kártni: Hárd déjsz nájt; Hungária: Rohanok hozzád, Rok end roll parti, Légy ma éjjel a társam, Méd in hungária; Neoton: Kell, hogy várj; Demjén: Darabokra törted a szívem, A szabadság vándorai; Fenyő Miklós – S. Nagy István: Csavard fel a szőnyeget!; Varranai István – Tamás László: Gondolsz-e majd rám; Bob Dilen: Blovin in dö vind; Dzson Lenon: Giv písz öcséncs; Verdi: Nabukkó, rabszolgakórus; és A csuhásra is rá jár a rúd.

Helyszínek és Vizuális Elemek:

A színdarabban a helyszínek váltakoznak (városi tér, Frédi szüleinek lakása, osztályterem, tánciskola, Lina szüleinek lakása, presszó, próbaterem, egyetemi klub, Frédi albérlete). Az előadásban vizuális fényeffekt játékok is szerepelnek, a színpadot kék, fehér, sárga, zöld színek festik meg egy-egy jelenet során, továbbá mozgó körök és négyzetek vetítődnek a padlóra.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.