Nyáron is zajlik a médiaszolgáltatások akadálymentesítését célzó érdekképviselet

Az MVGYOSZ kérdőíves felmérést készített annak feltérképezésére, hogy a médiaszolgáltatások mennyire akadálymentesek a látássérült emberek számára. Ezúttal a visszajelzések alapján tett intézkedésekről, jogszabály-módosításra irányuló és egyéb javaslatokról számolunk be.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításának köszönhetően a közszolgálati, illetve a jelentős befolyással rendelkező audiovizuális médiaszolgáltató 2020. szeptember 19. óta 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idősávban köteles biztosítani a hozzáférhetőséget a hazai gyártású filmalkotások esetében a látássérült nézők számára, vagyis audionarrációval kell ellátni azokat.

Az MVGYOSZ a 2021 elején végzett online felmérés tapasztalatait is figyelembe véve részletes, több problémakört is felölelő javaslatcsomagot készített, mely az alább összefoglalt pontokat tartalmazza.

1. Az akadálymentesen elérhető műsorkínálat bővítését célzó javaslatok

Az érintettek természetesen üdvözölték az audionarrációval ellátott műsorok megjelenését, ugyanakkor – ahogy az várható volt – komoly igény mutatkozik a narrációval ellátott műsorok, illetve a kötelezettséggel érintett műsoridő bővítésére. A felmérésben résztvevők a hazai gyártású filmeken, sorozatokon kívül szívesen követnék audionarrációval a külföldi filmeket, sorozatokat, de igény van a hír-, ismeretterjesztő, egyéb tematikus műsorok, a gyermekeknek szóló programok és a sportműsorok hozzáférhetővé tételére is.

A látássérült felhasználók számára is akadálymentes szolgáltatások bővítése azért is indokolt elvárás, mert a jelenlegi szabályozás miatt az egyes fogyatékossági csoportok most nem azonos mértékben férnek hozzá az akadálymentes audiovizuális szolgáltatásokhoz. Jól szemlélteti ezt az aránytalanságot, hogy amíg az országos audiovizuális médiaszolgáltató – a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével – valamennyi műsorszámával kapcsolatban köteles biztosítani, hogy azok a hallássérült nézők számára magyar nyelvű felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül – vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhetőek legyenek, addig ez a kötelezettség a látássérült felhasználók esetében csak a hazai gyártású filmalkotásokra vonatkozóan áll fenn. Ráadásul a hallássérült nézők számára akadálymentesített műsorszámokat már 2014 óta legalább napi 10 órában kell biztosítani.

Az Európai Unió (a Parlament és a Tanács 2018/1808. sz. irányelvében) alapvető követelményként rögzíti az audiovizuális tartalmak akadálymentes biztosítását, illetve azt is, hogy az akadálymentességi követelményeket fokozatosan és folyamatosan kell teljesíteni. A hazai médiatörvény ugyanakkor e fokozatossági elvárásnak a látássérült médiafogyasztókra vonatkozó akadálymentesítési előírások tekintetében nem felel meg, minthogy a jövőre nézve nem tartalmaz kötelezettségeket sem az akadálymentesítendő további műsorszámokra, sem pedig a hozzáférhető tartalmakkal érintett műsoridő bővítésére.

E diszkriminatív helyzet megszüntetése, illetve a látássérült emberek számára hozzáférhető médiaszolgáltatás fokozatos bővítése érdekében az MVGYOSZ a médiatörvényre vonatkozóan konkrét, szövegszerű módosítási javaslatot terjesztett elő a szabályozásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium részére. Javaslatunkat ezenkívül  a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa részére is eljuttatta a szervezet abban a reményben, hogy a testület támogatja majd ezt a kezdeményezést.

2. A Filmarchívum anyagának hozzáférhetővé tétele

A látássérült személyeknek, köztük a tanulóknak, komoly segítséget jelentene, ha a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában fellelhető film- és más mozgóképi alkotások, ahogyan a tévében levetített filmek is, audionarráció segítségével hozzáférhetővé válhatnának. Erre már voltak törekvések, de ezek eddig nem vezettek eredményre. Ráadásul a közelmúltban hosszú távú filmfelújítási program indult, melynek keretében – a tervek szerint – évente 15 klasszikus film újul meg. A filmek felújításával egyidejűleg célszerű volna azok audionarrálását is elvégezni. A Filmarchívum anyagának hozzáférhetővé tételét az is indokolttá és szükségessé teszi, hogy a tervek között szerepel ezen anyagok oktatási célú online közzététele is, így az komoly támogatást jelenthetne a látássérült tanulók számára.

Mindezek miatt döntött a MVGYOSZ. a Filmarchívum megkeresése mellett, javasolva, hogy e program keretében, legalább felmenő rendszerben biztosítsák a Filmarchívum tartalmaira vonatkozóan az audionarrációs hangsáv elérhetőségét.

3. Technikai problémák, eltérő minőségű audionarráció

A kérdőíves felmérés során több olyan technikai, műszaki probléma felszínre került, melyek megnehezítik, adott esetben pedig lehetetlenné teszik, hogy a látássérült felhasználók önállóan, külső segítség igénybe vétele nélkül férhessenek hozzá az egyébként számukra akadálymentesített műsorokhoz. Ezenkívül az audionarráció eltérő minőségére vonatkozó kifogások is érkeztek. Ezeket szintén összegyűjtötte a szervezet, és – minthogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól korábban elutasító választ kaptak – megoldási javaslataikkal ezúttal a Média- és Hírközlési Biztoshoz fordultak. A biztos, aki az ilyen és ehhez hasonló ügyekben nem hatóságként jár el, az érintett szolgáltatókkal folytatott egyeztetési eljárás útján törekszik a panaszolt problémákat orvosolni.

Az egyik, sokak által jelzett tapasztalat az volt, hogy az érintett felhasználók jellemzően nem tudják önállóan beállítani a televíziókészüléken, illetve a médiaboxon az audionarrációra szolgáló hangsávot. E probléma kiküszöbölése érdekében javasolta a MVGYOSZ., hogy az audionarrációra szolgáló hangsáv akár közvetlenül a készüléken (például a hangsáv elérésére szolgáló parancsnak a távirányító egy dedikált gombjára való kihelyezésével), vagy akár okoseszközre telepíthető applikáció útján önállóan is beállítható legyen a látássérült felhasználók számára. E feladat egyébként a műsorterjesztőket, illetve a műsorok visszanézésére szolgáló alkalmazások üzemeltetőit terhelné, akik e pillanatban – ilyen irányú jogszabályi kötelezettség híján – ezt nem teljesítik. Ennek kapcsán arra is felhívta a szervezet a figyelmet, hogy mindenképp egységes megoldás kialakítására kell törekedni.

Sérelmes továbbá az a jelenlegi gyakorlat is, hogy az egyébként akadálymentesített műsorok ismétlés vagy újrajátszás esetén már nem érhetők el audionarrációval. Ennek a kérdésnek a rendezésébe a műsorok visszanézésére szolgáló alkalmazások (Pl. Telekom Tv-Go, HorizonGo, RTL Most, stb.) üzemeltetőinek bevonását is javasolták.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az audionarráció a színvonal és a megvalósítás tekintetében nem egységes, televíziócsatornánként komolyabb eltérések érzékelhetők. Ezt a problémát leginkább az okozza, hogy jelenleg nincs hatályban olyan szabvány vagy szakmai minimum Magyarországon, amely minőségbiztosítási előírásokat fogalmazna meg az audionarrációs hangsávokkal, azok hangerejével, elérhetőségeivel, a narráció bőbeszédűségével, vagy más jellemzőjével kapcsolatban. Ez a hiányosság eredményezi azt, hogy bár a médiaszolgáltatások látássérült igénybevevői a műsorterjesztőknél többször is éltek e körben panasszal, azokra megoldás gyakorlatilag nem született.

Az audiónarráció minőségének egységesítése érdekében tehát elengedhetetlen a szakmai minimumkövetelmények kidolgozása, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozás kialakítása. Az új norma megalkotásába javasolta a MVGYOSZ. az audionarrációs képzéseket korábban folytató Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. – jelenlegi nevén Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Kft. –, illetve az MVGYOSZ bevonását. (MVGYOSZ. – Gulyásné dr. Bölkény Ágota jogtanácsos)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .