Ombudsman: a gondnokság alá helyezés nem jelent munkaképtelensége

Szabó Máté ombudsman szerint a cselekvőképtelennek nyilvánított ember egyúttal nem munkaképtelen is – munkakeresésének, munkavállalásának, alkalmazásának csupán a cselekvőképtelenség, azaz a gondnokság alá helyező bírósági határozat ténye nem képezheti akadályát.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a munkaügyi központ arról tájékoztatta egy nonprofit kft. ügyvezető igazgatóját, hogy a hatályos jogszabályok szerint nem lehet álláskeresőként nyilvántartásba venni a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló elbocsátott foglalkoztatottakat, ugyanis ők nem rendelkeznek a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel. A kft. igazgatója Szabó Máté alapjogi biztos véleményét kérte.

Az ombudsman kiemelte: nem azonos és nem egymást kizáró fogalom a gondnokság alá helyezés miatti cselekvőképtelenség, azaz az ügyek viteléhez szükséges belátási képesség hiánya és a munkavégzési képesség. Mint megállapította: törvény, végrehajtási rendelet, módszertani útmutató sem rendelkezik azokról a konkrét feltételekről, amelyek hiányában az álláskeresőt nem lehet nyilvántartásba venni. Sőt a cselekvőképtelen munkavállalók munkavégzésének lehetőségét az új munka törvénykönyve is kifejezett rendelkezésekkel teremtette meg – hívta fel a figyelmet Szabó Máté.

Az ombudsman szerint a munkaügyi központok ezzel ellentétes gyakorlata sérti a jogbiztonság követelményét, az emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való jogot, nem érvényesül a fogyatékossággal élők alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye sem. Mindezek miatt Szabó Máté Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter intézkedését kérte.

Az Alapvető Jogok Biztosának Közleménye szerint Magyarországon jelenleg csaknem 54 ezer ember él gondnokság, és több mint 31 ezren cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt, „ami a lakosság lélekszámához képest világviszonylatban is igen nagy szám”. A magyar rendszerben ugyanis nemcsak azok kerülnek cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, akiknek hiányzik a belátási képességük, hanem olyan fogyatékosok is, akiknek csak az ügyeik intézéséhez lenne szükségük segítségre, ám a jogi szabályozás, illetve az ellátórendszer nem tud alternatívát felajánlani nekik – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.