Rokkantsági ellátás kategóriák 2013/2014-rokkantnyugdíj

A törvényváltozáshoz való alkalmazkodás miatt a szabályzatokban szereplő I., II., III rokkantsági csoportokat össz-szervezeti egészségkárosodási százalékoknak, illetve ezzel párhuzamosan az új minősítési kategóriáknak felelteti meg a biztosító, és ez alapján nyújtja vagy utasítja el a biztosítási szolgáltatást.

A biztosítási feltételekben szereplő I., II., III rokkantsági kategóriák milyen mértékű egészségkárosodásnak felelnek meg?

Rokkantsági csoportok (régi szabályozás)

Komplex értékelés alapján meghatározott össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke (%) és az ahhoz köthető minősítési kategória betűjele

I. csoport

?E? kategóriába tartozó 70 %-nál nagyobb, betegségi vagy baleseti eredetű egészségkárosodás

II. csoport

?D? kategóriába tartozó 70 %-nál nagyobb betegségi vagy baleseti eredetű egészségkárosodás

baleseti eredetű III. csoport

?C1?, vagy ?C2? kategóriába tartozó 50-69% közötti, baleseti eredetű egészségkárosodás

Hogyan érinti ügyfeleinket a törvényi változás, mi változik a kárelbírálási folyamatban?

A törvényi változások kapcsán az volt az elsődleges célunk, hogy ügyfeleink a megváltozott szabályozást követően annak ellenére se kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, hogy az új a törvény a rokkantsági ellátások mértékének meghatározásakor új szempontként figyelembe veszi a rokkantság rehabilitálhatóságát is.

Az ellátás összege említett átlagjövedelem meghatározott mértéke, a törvényben meghatározott maximum és minimum értékekkel.

Ezek a rehabilitációs ellátás esetében a következő szerint alakulnak:
◾akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka, (B1 kategória)
◾aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka. (C1 kategória)

Rokkantsági ellátás alapján pedig a következő:
◾Akinek az egészségi állapota 51-60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (tehát B2-es kategóriába tartozik), a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka. Ugyancsak ilyen mértékű ellátás illeti meg azt a személyt, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, tehát B1-es kategóriába tartozik, de a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
◾Akinek az egészségi állapota 31-50% között van, de rehabilitációja nem javasolt (C2-es kategória) annak juttatása a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.
◾Ugyancsak ilyen mértékű ellátás jár annak a C1-es kategóriába tartozó igénylőnek, akinek a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ?es hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
◾Akit a komplex felülvizsgálat alapján D kategóriába soroltak, (tehát egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka jár rokkantsági ellátásként.
◾És végül, aki E kategóriába került, (egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes) a juttatása megegyezik a havi átlagjövedelem 70 százalékával, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka

Az említett ellátásokat a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban kell emelni.

Rokkantsági ellátás