Semjén: pótolhatatlan a karitatív szervezetek tevékenysége

Semjén Zsolt a fogadáson, amelyen a kormány megköszönte a karitatív szervezetek koronavírus-járvány idején végzett munkáját, illetve az adományozok felajánlásait, kiemelte: a magyar állam egy járvány idején képes lezárni az országhatárokat, tud egészségügyi intézkedéseket hozni és lélegeztetőgépeket beszerezni, meg tudja szervezni az ország ellátását, de a segítséget személyessé tenni csak a karitatív szervezetek és az adományozók képesek.
A miniszterelnök-helyettes megköszönte a karitatív szervezeteknek azt is, hogy képesek voltak összehangolni a munkájukat.
Kitért arra: a segélyszervezetek munkája a társadalom kohéziója szempontjából is megkerülhetetlen, hiszen személyes hálózatot alakítanak ki a segítő és a segített között. A nehéz helyzetbe került ember pedig nemcsak a kapott adománynak örülhet, hanem annak is, hogy valaki gondolt rá, valakinek fontos.
Semjén Zsolt hozzátette: a kormány a továbbiakban is megad minden segítséget a karitatív szervezetek működéséhez.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (NHKT) elnöke kiemelte: a nemzeti összefogás telefonvonalán, illetve átutalással több mint 270 millió forint támogatás érkezett a humanitárius tanács számlájára, emellett sok cég segített például gyógyszerek, maszkok, higiéniai termékek, autók felajánlásával.
A cégek felajánlásaiból 14 héten keresztül 19 megyében és Budapesten csaknem 500 állami, egyházi és civil fenntartású intézményben tudtak segíteni több százezer embernek, valamint bajba jutott családoknak – közölte.
Kiemelte, a karitatív szervezetek munkája a járvány idején más volt, mint a korábban sokszor gyakorolt segítségnyújtás természeti katasztrófák alkalmával Magyarországon és az egész Kárpát-medencében.
A koronavírus-járvány idején új szabályokat kellett hozni, de az emberek megértették, hogy másként kell segíteniük, hogy nem mehetnek személyesen segíteni, ahogy korábban, ugyanakkor szükség van a támogatásukra.
Hozzátette: az NHKT jogszabály alapján a veszélyhelyzet megszűnése után még fél évig működik. Ez idő alatt a felajánlott és el nem költött pénzből autókat vesznek, amelyeket ápolónők és orvosok használnak majd, illetve a karitatív szervezeteknek higiéniai szereket vásárolnak, készülve a járvány esetleges második hullámára.
Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete a fogadáson lejátszott videoüzenetben arról beszélt: a járvány idején végzett karitatív munka legfontosabb része az volt, hogy a hat nagy segélyszervezet már a járvány elején összefogott, és ezzel még hatékonyabbá tették munkájukat.
Ugyancsak fontos volt, hogy az önkénteseiket igazoló azonosító kártyát készítettek, megelőzve ezzel a visszaéléseket – mondta.
A hat legnagyobb hazai karitatív szervezet: a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat alkotja a Karitatív Tanácsot, amely veszélyhelyzet idején Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsként működik, kiegészülve a Belügyminisztérium, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért felelős államtitkárságának képviselőivel.

MTI 2020. július 9.