Sérti a látássérültek jogait a nyilatkozattételről szóló rendelkezés: nem ér semmit a vakember aláírása

Székely László ombudsman szerint sérti a vak és látássérült emberek önrendelkezési jogát, általános cselekvési szabadságát, ezáltal a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jogot az a rendelkezés, amely írásra vagy olvasásra képtelen ember jognyilatkozatán alapuló ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kötelezően és kizárólagosan a nyilatkozat közokiratba foglalását írja elő.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint egy, a látássérültek érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet panaszlevélben aggályosnak nevezte, hogy a törvény értelmében a vak vagy látássérült embernek meg kell hatalmaznia valakit, hogy ingatlan-adásvételi szerződését a nevében aláírja.

Székely László ombudsman vizsgálatot indított, amelynek során a földművelésügyi és az igazságügyi miniszter azzal érvelt, hogy a látássérült emberek nyilatkozattételkor jobban ki vannak téve a megtévesztés vagy a tévedés veszélyének, mint mások. A közokirati forma az ő érdekeiket szolgálja, mert teljes mértékben bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.

Hozzátették, a közjegyző a jognyilatkozatok létrejöttekor teljes körű és pártatlan jogi tájékoztatást is nyújt a jogi szabályozásról, a várható jogkövetkezményekről, illetve feltárja az ügyfél akaratát, és ez az írásra vagy olvasásra képtelen emberek esetében különös jelentőséggel bír.

Az alapvető jogok biztosa egyetért azzal, hogy a közjegyzői eljárás szabályai biztonságot és védelmet biztosítanak az írásra, illetve olvasásra képtelen emberek nyilatkozattételéhez. Ennek ellenére javaslatot tett egy másik nyilatkozattételi lehetőségre, egy ügyvéd által ellenjegyzett, egyben meghatározott garanciális tartalmi elemeket magában foglaló magánokirati formára is, amely az érintettek döntése alapján, saját szempontjaik önálló mérlegelése mellett adott esetben nekik kedvezőbb lehet. Ez a közokirati formánál elvi szinten nagyobb, de még ésszerű mértékű kockázatot jelent – fűzték hozzá.

Az ombudsman az alaptörvény emberi méltóság védelmét rögzítő cikkére, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre és az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv idevágó rendelkezéseire hivatkozva felkérte a földművelésügyi minisztert és az igazságügyi minisztert, hogy – a fogyatékossággal élő emberek érdekeit szolgáló nemzetközi egyezmények végrehajtását koordináló emberi erőforrások miniszterével együttműködve – fontolják meg egy új szabályozás kialakítását.

Hangsúlyozta, ez lehetővé tenné, hogy a vak és látássérült – illetve írásra vagy olvasásra egyéb okból nem képes – emberek önrendelkezési jogukat és döntési szabadságukat megőrizve rendelkezhessenek arról, hogy közokirati formában teszik-e meg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozataikat, vagy egyéb, az érintettek jogainak és érdekeinek, valamint az ingatlanforgalom biztonságának védelmére egyaránt alkalmas okirati formát választanak.

A közlemény szerint az ombudsman azt is javasolta a két miniszternek, hogy ha lehetségesnek és szükségesnek látják, felvilágosító kommunikációs kampánnyal vagy hasonló intézkedésekkel széles körben ismertessék az érintettekkel a közjegyzői eljárás előnyeit, illetve vizsgálják meg, miként lehet ösztönözni az ilyen eljárás igénybevételét.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .