„Szeretnénk új embereket megismerni, a közösség tagjai lenni és boldogok lenni!”

A rendezvényen szó esett arról, hogy ki és hogyan támogathatja a fogyatékossággal élő embereket, hogy önállóan tudjanak élni.

Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke bemutatta az önérvényesítők javaslatait az önálló életvitel és befogadás kapcsán. Hangsúlyozta, hogy minden fogyatékossággal élő embernek joga van az önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz. Ehhez megfelelő támogatásra van szükség. Intézmények helyett több támogató szolgáltatás kell, az ország minden részén, egyenlően. Hozzátette: „A szociális szolgáltatásokban a fogyatékos emberek vágyai és igényei számítsanak! Hogy ők hol, hogyan és kivel szeretnének élni.”

A Bélapátfalvai Bérces Otthon támogatott lakhatásának lakói arról meséltek, hogyan költöztek ki az intézményből és hogyan fogadta őket a helyi közösség. Jelenlegi helyzetükről elmondták: „Önállóak vagyunk és szabadok, megvan a segítő háttér.” A kiköltözés előtt felkészítő képzésen vettek részt, azóta pedig folyamatos támogatást kapnak az önálló élethez. A legtöbben dolgoznak, a munkába önállóan jutnak el tömegközlekedéssel, kezelik a saját pénzüket és párkapcsolatban élnek. „Ehhez akarat kellett és segítség.” – tették hozzá. A jövőbeni terveiket így határozták meg: „Szeretnénk új embereket megismerni, a közösség tagjai lenni és boldogok lenni.”

Nevenka Kos, Szlovén önérvényesítő hat évet élt intézményben, mielőtt albérletbe költözött. Most egyedül él, és egy személyi asszisztens támogatja napi nyolc órában. Nevenka beszámolt róla, hogy az intézményben nem volt lehetősége a magánéletre és a nyugalomra. Szerencsére többen is támogatták, hogy ki tudjon költözni. A segítőivel egyéni tervet készítettek, amiben leírták, mit szeretne elérni Nevenka az életében. Végül az önkormányzat támogatásával talált magának albérlet. Így foglalta össze tapasztalatait a személyi asszisztenciáról: „Az asszisztensem segít nekem olyan feladatokban, amelyeket egyedül nem tudok elvégezni. Azt csinálhatom, amit akarok, oda mehetek, ahová akarok, és megtervezhetem a napi programjaimat. Közösen tervezzük meg, hogy mikor, miben van szükségem segítségre. A személyi asszisztensem nem csinál meg helyettem dolgokat, hanem abban támogat, amiben szükségem van rá.”

Csángó Dániel, a Freekey szervezet tagja a személyi asszisztencia működéséről beszélt. Kiemelte: „A személyi asszisztencia segít, hogy mi dönthessünk az életükről, és arról, hogy milyen támogatást kapunk. Mi döntjük el ki és miben segít minket.”

„A személyi asszisztencia szolgáltatás abban is segít, hogy a fogyatékos emberek a saját otthonaikban kapjanak támogatást és ne kelljen intézményben élniük. Így a személyi asszisztencia fontos az intézményi kiváltáshoz is.” Dániel hangsúlyozta, hogy a személyi asszisztensek mindenkinek abban segítenek, amire szüksége van. Legyen az a bevásárlás, tanulás, ügyintézés, vagy éppen az önállátás és a személyes higiénia.

Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke záró beszédében megerősítette, hogy az intézmények kiváltáshoz elengedhetetlen a személyi asszisztencia és a támogatott lakhatás. Az ÉFOÉSZ azért dolgozik, hogy ezek a szolgáltatások elérhetőek legyenek és jól segítsék a fogyatékossággal élő embereket. Az önálló életvitel része az is, hogy az ember dönthet az életéről. A szövetség egyik legfontosabb célja, hogy minél többen ismerjék és használják a támogatott döntéshozatalt. Szeretnék elérni, hogy a támogatott döntéshozatal valós alternatívája legyen a cselekvőképességet korlátozó gondnokságnak.