Szuperszámítógép-kapacitást nyert egy pályázaton a Debreceni Egyetem

A biológiai adatbáziskezelőt az ország számos nemzeti parkja és kutatóintézete használja a fajok terjedésének elemzésére.

A rendszert üzemeltető konzorcium a European Open Science Cloud (EOSC) EGI Early Adapter Programja révén kapta meg a szuperszámítógép-kapacitást, amelyet beépítenek az OpenBioMaps szolgáltatás portfóliójába.

– A virtuális gépeinket elsődlegesen növények és állatok elterjedésének modellezésére fogjuk használni. A kapacitásnak köszönhetőn az OpenBioMaps-rendszer megfelelő gépparkkal nem rendelkező felhasználói is folytathatnak ilyen, a fajok elterjedését vizsgáló és előrejelző kutatásokat – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Bán Miklós, a DE TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék adjunktusa, az OpenBioMaps fejlesztésének vezetője.

A szakember kifejtette, hogy a szuperszámítógép-kapacitás révén olyan szolgáltatási felületet tudnak létrehozni, amelynek segítségével – tetszőleges környezeti változókat felhasználva – részben automatizálva lehet az egyes adatbázisokban lévő adatokból az élőlények elterjedési mintázatát elemezni, és időbeni változásait előrejelezni.

– Ezek a kutatások a tudomány és a természetvédelem közötti aktív együttműködést szolgálják. Hazánk tíz nemzeti parkja közül nyolccal működünk együtt, számukra is nagy segítséget jelent ez a projekt– mutatott rá Bán Miklós.

A nemzeti parkok munkatársai az OpenBioMaps mobil alkalmazását mint elsődleges terepi adatgyűjtő eszközt használják. Ehhez nyújthat segítséget a világ egyetlen fair-trade nyersanyagokat felhasználó mobiltelefon-gyártója, a holland FairPhone felajánlása, amely két telefont biztosít az OpenBioMaps részére, tesztelésre. Így a konzorcium partnerei már az adatgyűjtés során egy környezettudatosan gyártott eszközt tudnak használni.

Az OpenBioMaps rendszert 2012-ben hívta életre a Debreceni Egyetem és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Mára már hét tagja van a Debreceni Egyetemen kívül az adatbázisrendszert üzemeltető konzorciumnak, amely a kutatás támogatására egy szerverhálózatot tart fent, amelyen szabadon lehet biológiai adatbázisokat létrehozni. Magyarország és Románia mellett a világ minden tájáról – Madagaszkártól Kínán és Mexikón át a Zöld-foki-szigetekig –, töltenek fel megfigyeléseket a leginkább biodiverzitási kutatási adatokat tartalmazó adatbázisokba. Az intézmény kapcsolódó Élvonal- és Lendület-kutatásain túl az oktatásban és citizen science projektekben is hasznosítják.

(Forrás:a Dehir)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .