Tájékoztató kiadvány szociális ellátásokról és a speciális jogokról

A füzetben olvashatunk a falugondnok feladatairól, a családsegítésről vagy a fogyatékosok és a hajléktalanok támogatásáról is

A szociális szolgáltatásokról és a szakosodott ellátásokról szóló füzetet adott ki az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. A kiadvány ismerteti a szociális intézmények feladatait, az általános és speciális ellátotti jogokat, s hogy mikor érdemes az ellátottjogi képviselőhöz fordulni. –

Az ellátottjogi képviselő segít abban, hogy érvényesüljenek az ellátottak jogosultságai és alapvető emberi jogai, kivizsgálja, és segít megoldani a szolgáltató és az ellátott közti konfliktusokat ? olvasható az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) közelmúltban megjelent tájékoztató füzetében. A füzet vázolja a települési önkormányzatok által kötelezően ellátandó alapszolgáltatások lényegét. Ilyen a kistelepüléseken működő falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, a szociálisan rászorultaknak naponta legalább egyszer meleg ételt biztosító étkeztetés, az önálló életvitelhez hozzásegítő házi segítségnyújtás, a nehéz helyzetben lévőket különféle szolgáltatásokkal támogató családsegítés, a szociális helyzetük vagy egészségi állapotuk miatt rászorulók számára működtetett jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

A kiadvány ismerteti a nem veszélyeztető pszichiátriai betegeknek, illetve szenvedélybetegeknek szóló közösségi ellátásokat, a fogyatékos emberek saját lakókörnyezetükben való ellátását támogató szolgáltatást, a hajléktalanokat segítő utcai szociális munkát, a társas kapcsolatok iránti vágy- és a higiéniai szükségletek kielégítését szolgáló nappali ellátást.

A másik kategória a szakosodott ellátásoké. Ezekre azok jogosultak, akiket életkoruk, egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt az alapszolgáltatások keretében nem lehet ellátni, és bentlakásos intézményi gondoskodásra szorulnak. Idősek otthonába a gondozást, de nem kórházi ellátást igénylő öregségi nyugdíjasokat fogadják, ugyanitt 18. évüket betöltött, de betegségük vagy fogyatékosságuk miatt napi négy óránál hosszabb gondoskodásra szoruló embereket is elláthatnak. A fogyatékosok otthonába olyan emberek helyezhetők el, akiket csak intézményi keretek között lehet oktatni, foglalkoztatni és ellátni. A pszichiátriai betegek otthonában azokat a krónikus pszichiátriai betegeket helyezhetik el, akik önmaguk ellátására nem képesek, állapotuk nem veszélyeztető, és akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek. A szenvedélybetegek otthonában azokat fogadják, akik állapotukat stabilizáló, javító kezelésekre szorulnak, a hajléktalanok otthonában pedig azokat a hajléktalanokat, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt állandó gondozásra szorulnak, és átmeneti szálláshelyen vagy rehabilitációs intézményben nem lehet megoldani az ellátásukat.

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – kivéve a hajléktalanok átmeneti szállását és éjszakai menedékhelyét – azokat fogadják, akiknek az átmeneti ellátása nem oldható meg otthonukban vagy más intézményben. A teljes ellátás időtartama legfeljebb egy év, ami indokolt esetben további egy évvel meghosszabbítható.

A rehabilitációs intézményekben a bentlakók életvezetési képességének kialakításával, illetve helyreállításával foglalkoznak. Az intézmények pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalan, valamint fogyatékos emberek ellátására szakosodtak. Utóbbi intézményekben olyan fogyatékos, valamint látás- vagy mozgássérült embereket helyeznek el, akik oktatása, átképzése, képzése és rehabilitációs foglalkoztatása csak így oldható meg, és felkészítik őket arra, hogy visszatérjenek családi környezetükbe. A lakóotthonok nyolc-tizenkét, valamint tizennégy beteg vagy fogyatékos embert fogadnak és gondoznak egészségüknek, illetve önellátó képességüknek megfelelően. A támogatott lakhatás a fogyatékos, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek és hajléktalan emberek számára nyújt segítséget abban, hogy fenntartsák, elősegítsék önálló életvitelüket.

Az OBDK kiadványa ismerteti a szociális szolgáltatások igénybevételének főbb szabályait, a kérelmezés módját, a csatolandó iratokat, a soron kívüli ellátás feltételeit. Felsorolja, hogy az intézménynek miről kell tájékoztatnia az ellátottat és hozzátartozóját, és azt, hogy nekik milyen kötelezettségeik vannak az intézmény felé.

Panasz esetén az ellátott az intézmény vezetőjéhez vagy fenntartójához fordulhat, s kérheti az ellátott jogi képviselő segítségét.

Forrás: magyarhirlap.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .