Tényleg aprófalvakba küldik a fogyatékosokat

Egészen kis lélekszámú településeken is létesülnek lakóotthonok fogyatékossággal élő emberek számára az „integráció” jegyében – tudta meg a Népszava. Az eddigi nagy intézmények helyett családias méretű házakba szervezett szolgáltatás, hivatalos nevén az „intézményi férőhely kiváltás” uniós program keretében valósul meg, néhány szépséghibával. Az eddig elbírált pályázatok közül az egyikből például az derült ki, hogy Békésben, a Magyarbánhegyesen található Körös-menti otthonból még a négyszáz fős zsákfaluba, Pusztaottlakára is küldenek gondozottakat.

Ahogy azt korábban megírtuk: a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület néhány hete tartott szakmai beszélgetésén több szakértő kifogásolta a kormány által megkezdett kiváltási programot. Abban egyetértettek, hogy a nagy, egyes esetekben akár több mint száz fős intézmények kitagolásával elvben jobb életkörülmények biztosíthatók a gondozottak számára, ám a súlyos szakemberhiányt ez még nem oldja meg. A kerekasztal egyik résztvevője megemlítette: tud olyan projektről, melynek keretében egy aprófaluba, – ahogy fogalmazott -, „a pusztába száműzik” a fogyatékossággal élőket – ez pedig erősen szembemegy a társadalmi integráció alapelvével.

Az elbírált pályázatokból jól látszik, nem az említett békési példa az egyetlen eset. A búcsúszentlászlói Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény 72 gondozottját például az 1848 fős Sármellék mellett Bocföldére (1138 lakos), Felsőrajkra (739 lakos), Esztergályhorvátiba (429 lakos) és Vaspörre (342 lakos) költöztetik át. Mindegyik településen 12 férőhelyes lakóotthont építenek. A projekt leírásában úgy fogalmaznak, hogy a fogyatékos emberek ellátására tervezett házak a település többi otthonához hasonló körülményeket biztosítanak az ide költöző gondozottaknak. Ezt azonban nehéz elképzelni, hiszen több helyen is a falvak külterületi részén épülhetnek fel a lakóotthonok.

Szakértők szerint ez azért lehet így, mert az uniós pályázatok telekvásárlásra nem biztosítottak forrást, így több projektnél az érintett önkormányzatnak kellett területet biztosítani, a települések pedig jobbára a kevésbé értékes, a központtól távolabbi telkeket ajánlottak fel. Ezt a pályázatok is alátámasztják: például a Tokaji Fogyatékosok Otthona pályázati leírásában megemlítik, hogy a Csobajra (804 lakos) és Tiszaladányba (643 lakos) tervezett lakóotthonokhoz is az önkormányzat biztosítja a területet. Csobajon a Sport és a Petőfi utcában (a falu külső utcáiban), Tiszaladányban pedig egy közművesítés nélküli, földúton megközelíthető részen.

Szögi Imre, Csobaj polgármestere a Népszavát úgy tájékoztatta: a telkeket ingyenes használatra adták át az otthon fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) számára. – A megállapodás megkötése előtt lakossági fórumot tartottunk, ahol az SZGYF munkatársai tájékoztatták a megjelenteket a terv részleteiről. Községünk lakói becsületes, jóravaló, segítőkész emberek, akik rendkívül elfogadóan állnak az otthonok és fogyatékkal élő lakóik érkezéséhez – fogalmazott a polgármester.

Megint ott tartunk, hogy egyéni döntéseken múlik, mi történik a fogyatékos otthonok lakóival. Ez a rendszer biztos, hogy rossz – erről már Szegi Péter beszélt lapunknak. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Egyenlőség-projektjének jogi munkatársa szerint már a kiírt pályázatokból is látni lehetett, hogy a kitagolás folyamata tévúton indult el. – A nagy intézményeket a kitagolás után sem lesz kötelező bezárni, a kisebb otthonokra pedig csak uniós pénzek vannak, nem tudni, mi lesz, ha ezek elfogynak. A támogató szolgálatokat nem erősítik, miközben a kitagolások miatt még nagyobb teher nehezedik rájuk – mutatott rá Szegi. Hozzátette: a férőhelykiváltás célja az lenne, hogy a fogyatékossággal élő emberek egy támogató környezetben nagyobb önállóságot kaphassanak, ehelyett többségük továbbra is el lesz zárva a külvilágtól és rá lesz utalva az intézményi struktúrára – csak most „kicsiben”.

Forrás:nepszava.hu