Tervezés a fogyatékos emberekkel a fogyatékos emberekért

A terméktervező hallgatók a szemeszter során megismerkedtek az egyetemes tervezés szempontjaival és személyesen találkoztak különböző fogyatékossággal élő emberekkel.
A Mozgássérültek Budapesti Egyesülete ez év októberében nyitotta meg Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontját (ETIKK). Az egyetemes tervezés az a tervezési mód, amely az emberi különbözőségekből indul ki, az utólagos akadálymentesítés helyett az akadályok megelőzésére kerül a hangsúly.
A Központ célja, hogy megmutassa, ha a tervezők már munkájuk kezdetén figyelembe veszik a fogyatékos emberek igényeit, olyan tárgyak, alkalmazások jönnek létre, amely mindenki, így a különféle fogyatékossággal élő személyek számára is alkalmas. A Központ a valóságban is bemutatja azt a környezetet, amely azáltal, hogy az egyetemes tervezés szempontjával létrehozott tárgyakat, berendezéseket, informatikai alkalmazásokat helyezi előtérbe, másokkal egyenlő esélyű munkahelyi és oktatási feltételeket teremt a különböző fogyatékossággal élő személyek számára.
„A Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont különböző fogyatékossággal élő munkatársai olyan felhasználói teszt csoportot alkotnak, amely segítségével a tervezők a speciális igényű személyekről szerzett elméleti tudásukat olyan gyakorlati tudással bővíthetik, amelyet senki mástól, mint maguktól a speciális igényű jövőbeni felhasználóktól tudnak megkapni. A tervezők így úgy tudják megtervezni a körülöttünk levő világot, hogy azt a fogyatékos emberek meglévő képességeikkel tudják azt használni.” – mondta el Földesi Erzsébet, a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének elnöke.
A mai napi műhelymunkára annak az együttműködési megállapodásnak a keretében került sor, amelyet 2013. első félévében a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontja kötött a BME Ergonómiai és Pszichológia Tanszékével.
Az elmúlt féléves kurzus során az egyetemi hallgatók megismerkedtek az egyetemes tervezési szemlélettel, melyet a közlekedési csomópontokban mindenki számára használható tájékozódást segítő elemeinek újragondolása területén használtak fel. A kurzus rövidsége és az információk sokasága miatt azonban a tervezési folyamatnak csupán három lépcsőfokát tudták meglépni: először információkat és tapasztalatokat gyűjtöttek, másodsorban ötleteket a probléma megoldására, harmadik lépésben pedig egy fejlesztési koncepció tervét készítették el. Ezeket a koncepcióterveket láthatták a résztvevők a mai prezentációk során.
„Reméljük, hogy kurzusunkkal egy újfajta gondolkodást, szemléletet sikerül beépítenünk a jövő mérnökeinek tervezési munkájába. Bízunk abban, hogy – ahogyan más évfolyamok esetében is – néhány koncepciótervet viszontláthatunk diplomamunkák és szakdolgozatok témái között is. A fogyatékos személyekkel való közvetlen kapcsolattartás egyik nagyon fontos kulcsa a jövőbeni fejlesztések sikerének” – mond Jókai Erika, a Tanszék tanársegédje.
2014. januárjától indítja újra az Egyetem a fogalkotatási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szakot. (A képzéssel és a kutatási eredményekkel kapcsolatos további információk a www.rehab.bme.hu és a www.erg.bme.hu weboldalról érhetők el.
Hortobágyi Éva, az Egyetemes Tervezés és Informatikai Központ szakmai vezetője a mai nap tapasztalatairól beszélt: „Munkatársaink fogyatékossággal élő, illetve megváltozott munkaképességű személyek, ezzel munkahely kialakítási mintát szolgáltatunk az érdeklődő munkaadók részére. Célunk továbbá, hogy egyetemek, cégek kutatás-fejlesztési projektjeiben felhasználói tesztcsoportként működjünk.„
Az Egyetem terméktervező hallgatói megismerkedtek a speciális igényű fogyasztókkal annak érdekében, hogy az egyetemes tervezés szempontjaival összhangban szélesebb spektrumú felhasználói csoportok számára megfelelő termékeket tudjanak tervezni. A hallgatók nyitottak voltak a fogyatékos emberek véleményeire, és kölcsönösen tudták egymást segíteni a továbbfejlesztésben. Az ETIKK tesztcsoportja megerősítette a tervek jó irányát. „Külön figyelemre méltóak azok újszerű ötletek, amelyek a vezetősávot többfunkcióssá teszik, és ezzel a vezetősáv egyetemes tervezésű információhordozó elemmé válik, azaz több ember számára is használható. A vakok által használt taktilis vezetősávok a több színből álló színkódok alkalmazásával, foszforeszkáló anyagok, LED világítás beépítésével, kiegészítő domború számokkal és piktogramokkal a tájékozódást megkönnyítik az ép emberek számára is”- mondta Hortobágyi Éva.
Mindkét együttműködő fél nagy lehetőséget lát abban, hogy a jövőben tervezők és felhasználók az eddigieknél hatékonyabban dolgozzanak együtt, melynek eredményeként létrejön az emberek sokszínű képességeit tisztelő befogadó környezet. Az együttműködés következő fontos állomása, hogy 2012-ben a BME-n létrejött Foglalkozási Rehabilitációs Kutató Központ – amelynek célja a foglalkozási rehabilitációs célkitűzéseket szolgáló hazai és nemzetközi kutatási projektekben való részvétel, módszertani fejlesztések – egyik partnere az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont.