Tiltakoztak a fogyatékkal élők Bukarestben

A 2017/60-as számmal jelzett jogszabály indoklásában az áll, hogy a 11 évvel ezelőtt hozott, védett műhelyekre vonatkozó törvényt jobbá teszik, hiszen ezzel megnyitják a teljes munkaerőpiacot a mozgásukban korlátozottak számára is. A valóságban azonban ennél árnyaltabb a helyzet: egy eddig – a maga hibáival ugyan, de – viszonylag jól működő rendszer dől össze. A döntés miatt hozzávetőleg 2000 mozgássérült lesz munkanélküli és mintegy 700 védett műhely húzhatja le a rolót szerte az országban.

Kiskapuk voltak és lehetnek

A 2006 óta érvényben lévő 448-as törvény értelmében minden közintézménynek és vállalkozónak, amely legalább 50 embert foglalkoztat, kötelessége volt, hogy alkalmazottainak 4 százaléka (50 alkalmazott esetében minimum 2 személy) fogyatékkal élő legyen. Ha ezt nem teljesítette, akkor az fogyatékkel élő alkalmazottak számának megfelelően az országos bruttó minimálbér 50 százalékát kellett befizetniük az államkasszába. Ezt kiküszöbölhették azzal, ha védett műhelyben gyártott termékeket vagy szolgáltatásokat vásároltak az államkasszába befizetendő összeg értékében.

Ezt a lehetőséget törölte el a nemrég meghozott kormányrendelet: tehát, most már csak az állami költségvetést gazdagíthatják a vállalkozók és az intézmények, nem jár kedvezmény azért, ha védett műhelyből vásárolnak. A döntéshozók a kormányrendelet szövegében ezt azzal magyarázzák, hogy így nagyobb teret adnak a hátrányos helyzetűeknek, hogy a nyílt munkaerőpiacon próbáljanak elhelyezkedni, ennek érdekében a közintézményeknek ezentúl kötelességük lesz versenyvizsgát szervezniük számukra.

Az eddigi törvénnyel az volt a döntéshozók legnagyobb baja, hogy olyan egységek is védett műhellyé nyilváníttatták magukat, amelyek alkalmaztak ugyan fogyatékkal élőket, azonban kifejezetten profitorientált tevékenységet folytatattak, így illetéktelenül élveztek bizonyos előnyöket.

Sokan dönthetnek helyette a betegnyugdíj mellett

A Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete Csíkszeredában működteti Hargita megye nyolc védett műhelye közül az egyiket. A műhely majdnem 300 céggel áll kapcsolatban, amelynek dolgozói többek között munkaruhákat, ágyneműket, lakástextíliákat, fából készült játékokat gyártanak. A szolgáltatások terén pedig csomagolást, archiválást, címkézést vállalnak, de a közterületek rendezésében, kertészkedésben is segédkeznek.

„Az eddigi rendszer azért volt jobb, mert így a vállalkozók direkt módon támogatták a fogyatékkal élőket, a befolyt összegből a nappali foglalkoztatót tartottuk fenn, tehát a szervezet működésébe forgattuk vissza a befolyt összeget, tehát azon túl, hogy ebből kapták a dolgozók a fizetésüket, a szervezet által tartott programokat is finanszíroztuk. Ezentúl azonban a vállalkozónak nem lesz érdeke minket foglalkoztatni, ezért fennáll annak a veszélye, hogy az érintettek többsége vagy munkanélküli segélyért folyamodik, vagy kéri betegnyugdíjazását” – mondta a Maszolnak Incze Zsuzsánna, a szervezet szociális referense.

Azt is elmondta, hogy nagyon ideálisnak tűnik az ötlet, miszerint a fogyatékkal élőknek külön hirdetnek majd meg versenyvizsgát, azonban a valóságban ez nem működhet, hiszen az érintettek többsége nem megfelelően képzett a közintézményi munka végzésére, ezért a munkáltató könnyen kipipálhatja az állásinterjút, majd pedig azt mondja, hogy nem talált megfelelő személyt. Incze Zsuzsánna szerint lehetetlen olyan rendszer létrehozása, amely lehetővé tenné, hogy az a kétezer sérült megfelelően elhelyezkedjen.

A keddi tüntetést a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek föderációja szervezte (FONNS).

Forrás: maszol.ro

Ezeket is olvassa el:

Útdíjkedvezmény mozgáskorlátozott embereknek

Mozgáskorlátozott kortárs segítő jelentkezését várjuk a Peer to Peer projektbe

A belvárosi autósok negyede mozgássérült! Csak ha parkolni kell...

Beszélgessünk a felsőoktatásról! – Webinárium a MEOSZ szervezésében

A mozgáskorlátozott nők emberi jogairól írt a MEOSZ az ENSZ nőjogi bizottságának

Bizonytalanságok a kerekesszékek javítása körül