Tippek látássérült túrázóknak

Bár túrázni egész évben lehet, legtöbbünknek a jó idő hozza meg a kedvét az erdőjáráshoz. A túrázás nagyon egészséges mozgásforma. Remek kardio edzés, erősíti az izmokat, és hatékonyan segít a stressz leküzdésében. Ráadásul látássérültként is viszonylag könnyen kivitelezhető mozgásforma, természetesen a kiválasztott terep nehézségétől függően. Alig kell több hozzá, mint egy megbízható, jófej látó segítő. No, és még pár apróság.

Ebben az írásban – gyakorlott látássérült túrázóként szerzett személyes tapasztalataimból szemezgetve – néhány olyan tippet osztok meg olvasóimmal, amelyek biztonságosabbá és könnyebbé teszik a túrázást látássérült emberek számára. Elsőként lássuk, milyen felszereléssel érdemes felkerekedni.

Akit maradék látása használatában ez nem akadályoz, annak javasolt túrázáshoz oldalt is zárt sportnapszemüveget viselni. Látó kísérőnknek erdei terepen annyi mindenre kell figyelnie, legfőbbképpen a lábunk elé. Szemünk védelméről magunk gondoskodhatunk, ha használunk egy kellően zárt szemüveget.

A talaj nagyban meghatározza, milyen lábbelit szükséges felvenni. Látó túrázók, egyszerűbb terepre, jó időben akár túraszandálban is elindulnak. Egy látássérült túrázónak azonban erdei terepen mindig javasolt a bokát jól tartó, magasszárú túrabakancsot használni. Lehet olyat is kapni, amely jól szellőzik, nyáron sem sül bele a lábunk. Bokánkat viszont megvédheti a kificamodástól.

Egy látássérült túrázó dolgát az is nagyban megkönnyíti, ha használ túrabotot. Sokszor csak egy botot tudunk használni, hiszen másik kezünkkel látó kísérőnket fogjuk. De már egy bot is megkönnyíti az egyensúlyunk megtartását. Emellett a túrabot abban is segíthet, hogy a fehérbothoz némileg hasonló módon kitapogathatjuk vele az előttünk lévő terepviszonyokat, például hogy milyen magasra vagy mélyre kell fel- vagy lelépnünk.

S hogy milyen látó vezető technikákat használhatunk túrázás során? Sok olyan erdei ösvény van, melyen nem fér el két túrázó egymás mellett. Egy-egy rövid szakaszon megoldást jelent, hogy a látássérült túrázó egyik karját előre nyújtja, így fogja segítője hátizsákját, és követi őt. Hosszabb távon viszont ez egy kényelmetlen testhelyzet, hiszen a látássérült személy felső teste kissé kicsavarodik. Ilyen esetben jó megoldás, ha egy túrabot egyik végét fogja a látó túrázó, másik végét látássérült társa. A túrabot segítségével könnyen irányítható a látássérült ember, ráadásul a kettejük közötti fix távolságnak köszönhetően nem lépünk segítőnk sarkára. A túrabotokat párban árulják, így az egyik botot használhatjuk aktív kezünkben (pl. ha jobbkezesek vagyunk, akkor job kezünkben), míg a másikat vezető botként.

Ha a talaj nem túlságosan egyenetlen, és a látássérült túrázó biztonságosnak érzi, akkor követheti is látó túratársát. Ebben segítheti bármilyen hangforrás: pl. túratársa ruházatának suhogó hangja, vagy esetleg a hátizsákjára erősített kis csengő. A lényeg, hogy legyen egy folyamatos hangforrás, ami tájékozódási pontként szolgál. Valamint fontos, hogy ez mindkettőjük számára komfortos legyen. Aliglátó, gyengénlátó túrázónak segítség lehet, ha látó túratársa visel valamilyen kontrasztos, élénk színű ruhadarabot. Hasonló segítség, ha a látássérült ember számára jól látható kendőt erősítenek a látó személy hátizsákjára, akit így könnyű követni.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a biztonságos túrázás kulcsa a látó és a látássérült személy közötti folyamatos kommunikáció. Fontos az akadályokat szóban jelezni. Ugyanakkor hatalmas élmény arról is információt kapni, hogy mi minden vesz minket körül. Ha szervezett túrán veszünk rész, a ttúravezetőt mindenképpen tájékoztassuk arról, hogy látássérült ember is van a csapatban.

A Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete (LÁSS) rendszeresen szervez inklúzív túrákat, ahová várják látássérült és látó túrázók jelentkezését is. Tájékozódni a www.lassegyesulet.hu oldalon, valamint a LÁSS Facebook oldalán lehet.

Jó túrázást mindenkinek!

(Dr. Gombás Judit – MVGYOSZ.)

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.