TRAGIKUSAK AZ ELHELYEZKEDÉS ESÉLYEI

Szinte reménytelen lesz a jövő év elején állást találni, legalábbis ez derül ki egy munkaerő-piaci kilátásokat elemző vizsgálatból. Ebben a helyzetben kellene elhelyezkedniük a megváltozott munkaképességűeknek, miközben ellátásuk összege a megélhetésre sem lesz elég, az álláskereséssel járó többletköltséget pedig biztosan nem tudják kigazdálkodni az átlagosan 40 ezer forintból. Még soha nem voltak annyira reménytelen helyzetben az álláskeresők, mint most.

Ez derül ki a Manpower 41 országot érintő vizsgálatából. Eszerint az európai országok közül csak Görögországban lesz rosszabb a helyzet, mint nálunk. Összesen kilenc iparág és nyolc régió vizsgálata alapján kiderült, hogy legpesszimistábbak a kereskedelem munkaadói, regionális összehasonlításban pedig az Alföldön és a dél-dunántúli térségben a legrosszabbak a kilátások. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az álláskeresőknek jövőre szinte egyáltalán nem lesz esélyük elhelyezkedni. Ilyen körülmények között kellene visszamenniük dolgozni a megváltozott munkaképességűeknek. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerint javulnak majd a fogyatékkal élők foglalkoztatottsági mutatói, így Magyarország megközelítheti a nyugat-európai trendet. Amitől a „csodát”‘ várják, azt vélhetően még a héten elfogadja a parlament.

A kormányjavaslat szerint a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnak: rehabilitációsat vagy rokkantságit. Rokkantsági nyugdíjat a jövőben nem állapítanak meg. Akiknek ma ilyen jár, azok változatlan mértékben kapnak nyugdíjat, ha már elérték a nyugdíjkorhatárt. Az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, valamint a III. csoportba soroltak közül az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők esetében nem lesz változás, bár ők már nem nyugdíjat, hanem rokkantsági ellátást kapnak.

Azokat, akik most rokkantsági nyugdíjat, átmeneti vagy rendszeres szociális járadékot kapnak, s az eddig felsoroltak közül egyik körbe sem tartoznak, felülvizsgálatra hívják majd. Akinél azt állapítják meg, hogy nem javasolt a foglalkozási rehabilitációja, a továbbiakban is a felülvizsgálat előtti mértékben kapja majd a rokkantsági ellátását. Ennek összege a jelenlegihez képest nem csökken.

De ha a komplex felülvizsgálaton a beteg foglalkoztatási rehabilitációját javasolják, a jövőben csak rehabilitációs ellátást kaphat, ami annak időtartamára, de legfeljebb három évig jár. Azt nem tudni, mi alapján születik meg az „ítélet”. Az a pénz amit kapnak majd, nem sok mindenre lesz elég: az, akinek „a megtartott egészsége” 50-60 százalék közötti – vagyis a mai 40-50 százalékban egészségkárosodottak – egységesen 28 ezer 720 forintra számíthatnak jövő januártól.

Azok, akiknek „a megtartott egészsége” 30-50 százalék közötti – a mai 50-70 százalékban egészségkárosodottak – 57 ezer 440 forintra lesznek jogosultak. A rehabilitációs ellátás mértéke az új belépőknél is átalakul. Akiknek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a megrokkanás előtti átlagjövedelem 35 százalékát kaphatják, azok pedig, akik tartós foglalkozási rehabilitációra szorulnak, az átlagjövedelmük 45 százalékának megfelelő ellátásra számíthatnak.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint ha ez így marad, több százezer egészségkárosodott ember elszegényedik, anyagi csődbe kerül. A munka sem segít rajtuk, az ellátást ugyanis nem kapják tovább, ha találnak állást. Mivel a megváltozott munkaképességűek állapotuk miatt csak a többnyire alacsony keresetet biztosító részmunkaidős munkavégzésre képesek, veszélybe kerül a mindennapi megélhetésük.

A rendkívül alacsony összegű rehabilitációs ellátás egyébként nem is fedezné az egészségkárosodásból származó többletköltségeket, ahogy az álláskeresés és az azzal járó utazás költségeit sem. Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke úgy fogalmazott: a megváltozott munkaképességűek lennének a legboldogabbak, ha munkahelyek tízezrei várnák őket, de sajnos nem így van. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint jelenleg több mint 500 ezer regisztrált álláskereső van, köztük mintegy 31 ezer megváltozott munkaképességű ember keres magának munkát sikertelenül.

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal adatai egyébként egyáltalán nem támasztják alá azt a sokat hangoztatott állítást, miszerint tömeges visszaélések lennének a rokkantnyugdíjjal kapcsolatban. Általános szabály szerint a rokkantnyugdíjasokat három évenként felülvizsgálatra hívják, van, akinek még ennél is gyakrabban kell megjelennie az orvosnál. A hivatal 2010-ben 93 ezer felülvizsgálatot végzett, és csak 1600 esetben állapította meg, hogy az érintett egészségkárosodása 40 százaléknál kevesebb, ezért a továbbiakban már nem jogosult az addigi ellátására. Ezekben az esetekben sem arról van azonban szó, hogy az érintettek csaltak volna, hanem a szakértők szerint megváltozott az egészségkárosodásuk mértéke.

Nincs arra adat, hogy hány korábbi rokkantsági nyugdíjasról derült ki, hogy csalt.

Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa hétfőn közölte, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulnak a szolgálati és a rokkantnyugdíjak ügyében, mert szerintük szerzett jogok elvételéről van szó. Erre közleményben reagált Selmeczi Gabriella, aki szerint a kormány célja az, hogy oly módon alakítsa át a meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rokkantnyugdíj-rendszer, hogy az mentes legyen a visszaélésektől, és a munkára ösztönözzön.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .