Van még mit javítaniuk a hazai tévéknek a látás- és hallásérülteknek nyújtott szolgáltatásaikon

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látás- és hallássérült emberek civil szervezeteinek bevonásával mérte fel, hogy a törvényben előírt, a vakok és gyengénlátók, illetve a siketek és nagyothallók médiabefogadását segítő műszaki megoldásokat (a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, valamint az audionarrációt) mennyire ismerik és tartják jónak az érintettek. A felmérésből pedig az derül ki, hogy még bőven van hova fejlődni ezen a téren.

A hatóság közleménye szerint a szolgáltatók betartják ugyan az előírásokat és elérhetővé teszik a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, vagy az audiónarrációt, az érintettek jelentős része azonban nem tud ezekről, vagy nem elégedett a megvalósítás minőségével.  Az audionarrációt a látássérültek 66 százaléka használta már, de 92 százalékuk szerint túl bonyolult a beállítása.

A tanulmány rámutat arra, hogy fontos cél lehet a műszaki opciók használhatóságának, ismeretének és elterjedésének javítása, valamint meghatározza a főbb, orvosolandó pontokat is. Az eredményeket a hatóság a törvényi kötelezettségek alá tartozó televíziós csatornáknak is elküldte azzal a céllal, hogy javíthassák szolgáltatásaikat.

(Forrás:kreativ.hu)

Ezeket is olvassa el:

Technológiai fejlődés vagy digitális kizárás?

Segítenek a látássérült tagjaiknak munkához jutni

Okostelefonos applikációt készítettek brit gyerekek hallássérült társaik segítségére

A magyar jelnyelv napjává nyilvánították november 9-ét

Bekötött szemmel próbálták ki a diákok, milyen a világ a látássérültek számára

Jogegységi határozatot hozott a Kúria a devizahiteles ügyekkel kapcsolatban