Van még mit javítaniuk a hazai tévéknek a látás- és hallásérülteknek nyújtott szolgáltatásaikon

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látás- és hallássérült emberek civil szervezeteinek bevonásával mérte fel, hogy a törvényben előírt, a vakok és gyengénlátók, illetve a siketek és nagyothallók médiabefogadását segítő műszaki megoldásokat (a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, valamint az audionarrációt) mennyire ismerik és tartják jónak az érintettek. A felmérésből pedig az derül ki, hogy még bőven van hova fejlődni ezen a téren.

A hatóság közleménye szerint a szolgáltatók betartják ugyan az előírásokat és elérhetővé teszik a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, vagy az audiónarrációt, az érintettek jelentős része azonban nem tud ezekről, vagy nem elégedett a megvalósítás minőségével.  Az audionarrációt a látássérültek 66 százaléka használta már, de 92 százalékuk szerint túl bonyolult a beállítása.

A tanulmány rámutat arra, hogy fontos cél lehet a műszaki opciók használhatóságának, ismeretének és elterjedésének javítása, valamint meghatározza a főbb, orvosolandó pontokat is. Az eredményeket a hatóság a törvényi kötelezettségek alá tartozó televíziós csatornáknak is elküldte azzal a céllal, hogy javíthassák szolgáltatásaikat.

(Forrás:kreativ.hu)

Ezeket is olvassa el:

Online beszélgetések német nyelven

Mit jelent a jeltánc művészet? - pályázat

Fogyatékossággal élők válthatják valóra karrier-álmaikat

Tanulmányi támogatás a Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesületénél

Braille-olvasótábor

Földesi Bendegúz képviseli Magyarországot a heidelbergi Parajudo Európa-bajnokságon