Van még mit javítaniuk a hazai tévéknek a látás- és hallásérülteknek nyújtott szolgáltatásaikon
Az NMHH készített felmérést az ügyben, a helyzet pedig nem túl rózsás.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látás- és hallássérült emberek civil szervezeteinek bevonásával mérte fel, hogy a törvényben előírt, a vakok és gyengénlátók, illetve a siketek és nagyothallók médiabefogadását segítő műszaki megoldásokat (a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, valamint az audionarrációt) mennyire ismerik és tartják jónak az érintettek. A felmérésből pedig az derül ki, hogy még bőven van hova fejlődni ezen a téren.
A hatóság közleménye szerint a szolgáltatók betartják ugyan az előírásokat és elérhetővé teszik a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, vagy az audiónarrációt, az érintettek jelentős része azonban nem tud ezekről, vagy nem elégedett a megvalósítás minőségével. Az audionarrációt a látássérültek 66 százaléka használta már, de 92 százalékuk szerint túl bonyolult a beállítása.
A tanulmány rámutat arra, hogy fontos cél lehet a műszaki opciók használhatóságának, ismeretének és elterjedésének javítása, valamint meghatározza a főbb, orvosolandó pontokat is. Az eredményeket a hatóság a törvényi kötelezettségek alá tartozó televíziós csatornáknak is elküldte azzal a céllal, hogy javíthassák szolgáltatásaikat.
Ezeket is olvassa el:
„Egy CI műtétnek köszönheti a kislányom, hogy hallja, amit mondok”
Felhívás retinitis pigmentosa szembetegséggel diagnosztizáltaknak
Több mint 700 látássérült és fogyatékkal élő ember kapott örömmel ajándékot.
Liszt Ferenc vetélkedő
Speciális étlap készült vakok számára egy ungvári étteremben
Megjelent a koronavírus a vakok és gyengénlátók állami fenntartású szegedi otthonában
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
12°C






Vélemény, hozzászólás?