Várólistán a megváltozott munkaképességű álláskeresők

Egy részüknek jó lehetőséget jelentett a távoli munkavégzés, sokakat azonban az átszervezések, bezárások miatt elbocsátottak munkahelyükről.

2020-ban a korábbi időszakhoz képest többszörösére nőtt a munkát kereső megváltozott munkaképességű emberek száma Budapesten és agglomerációjában, s a megnövekedett igényekkel az egyre csökkenő számú, és alulfinanszírozott munkaerő-piaci szolgáltató nem tudott lépést tartani, hívja fel a figyelmet Vég Katalin, a Salva Vita Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Ezért sok megváltozott munkaképességű ember vár különböző várólistákon arra, hogy támogatást kapjon az álláskereséshez. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy számos vállalkozás, cég jelentős leépítéseket hajtott végre az elmúlt egy évben.

Azonban számos cég szeretett volna humánusan és szakszerűen eljárni a megváltozott munkaképességű munkatársak otthoni munkavégzésével kapcsolatban, de hogyan lehet őket jól segíteni ilyen helyzetben? Ezekben a kérdésekben a munkaerő-piaci szolgáltatások sok esetben tudtak támogatást, szakszerű segítséget nyújtani, mondja Vég Katalin.

A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci elhelyezése mindig kihívás, ami nagy körültekintést és szakértelmet igényel. A munkáltatói oldalról sem elég a nyitottság, hiszen a fogyatékos emberek speciális igényeinek biztosítása elkötelezettséget, és a kezdeti időben energiabefektetést kíván. Ez lehet az egyik oka annak, hogy – minden jó szándék ellenére -, a munkáltatók többsége az alkalmazás helyett a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése mellett dönt.

Támogatott felkészítés, beillesztés

Szerencsére vannak olyan vállalkozó szellemű cégek, amelyek meg merik tenni a szükséges lépéseket, és nem bánják meg, mert erőfeszítéseik megtérülnek. Nagy segítség számukra, ha ilyenkor igénybe tudják venni olyan szervezetek szolgáltatásait, amelyek kifejezetten megváltozott munkaképességű embereknek, ill. cégeknek segítenek a sikeres foglalkoztatás megvalósításban. A toborzástól kezdve a kiválasztáson, felkészítésen, a hivatalos iratok intézésén át, a betanításig, a beilleszkedés támogatásáig és az utókövetésig támogatják az álláskeresőket és a munkáltatókat egyaránt, sorolja az ügyvezető igazgató. A nyitott cégek megtapasztalják, hogy a megváltozott munkaképességű emberek mennyire hálás, megbízható, lojális munkaerőt jelentenek.

A jogszabályi változások követése sem mindig könnyű, az idén januárban például számos jogszabály változott, ami a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását érinti. A munkaerő-piaci szolgáltatók ezeket a változásokat nyomon követik és gyakorlatias útmutatással szolgálnak a cégeknek és az érintett álláskeresőknek is.

A járvány vége talán már látszik, de látszanak azok a negatív hatások is, amit a hosszú ideig tartó bezártság és az emberi kapcsolatok hiánya idézett elő. Még olyanok is megtapasztalhatták a depresszió és a szorongás tüneteit, akik korábban nem, az arra hajlamos emberek pedig még inkább ki vannak téve a pszichés problémáknak. A munkáltatók ezt felismerve több helyen pszichológiai konzultációt biztosítanak munkavállalóik számára, de a COVID-fertőzésen átesett, a betegség utóhatásai alatt álló munkavállalókat is igyekeznek támogatni.

Sajnos, az esélyegyenlőségi programok ebben az évben rendre elmaradtak, és a szemléletformáló tréningek iránt sem volt nagy a kereslet. Ugyanakkor a cégek nyitottak az új, online megoldásokra, hiszen úgy tűnik, erre hosszabb távon is érdemes berendezkedni. Ez természetesen a szolgáltatók részéről is nagyfokú rugalmasságot és innovációs képességet kíván.

Az ehhez hasonló váratlan helyzetekben a szokásosnál is jobban érződik a folyamatosan, stabilan és a szükségletekhez igazodó nagyságrendben működő munkaerő-piaci szolgáltatások hiánya. Pedig a megváltozott munkaképességű emberek még mindig kiaknázatlan munkaerőt jelentenek a gazdaság számára. Foglalkoztatásukkal mindenki jól jár. Az érintettek, a cégek és a gazdaság is. (Forrás: Rehabportál)