\u201eA hum\u00e1n retina egy nehezen kutathat\u00f3, kev\u00e9sb\u00e9 ismert szerv. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben egyre ink\u00e1bb nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy az \u00e1llatokon el\u00e9rt eredm\u00e9nyekb\u0151l levont k\u00f6vetkeztet\u00e9seket nem lehet k\u00f6zvetlen m\u00f3don az emberi retin\u00e1ra alkalmazni. A k\u00eds\u00e9rletek emberi sz\u00f6veten t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elv\u00e9gz\u00e9se \u00e9pp ez\u00e9rt alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa, ennek azonban g\u00e1tat szab a megfelel\u0151 min\u0151s\u00e9g\u0171 hum\u00e1n sz\u00f6vethez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s. Ezt felismerve a Semmelweis Egyetem Anat\u00f3miai, Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet\u00e9nek Retina Laborat\u00f3rium\u00e1ban a vezet\u00e9semmel kifejlesztett\u00fcnk egy vil\u00e1gviszonylatban is egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 sz\u00f6vetteny\u00e9szt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1st, mellyel a szervdon\u00e1ci\u00f3b\u00f3l visszamarad\u00f3 retina sz\u00f6vet ak\u00e1r 14 h\u00e9ten \u00e1t is \u00e9letben tarthat\u00f3 rend\u00edv\u00fcl j\u00f3 sz\u00f6vettani megtartotts\u00e1g mellett”\u00a0<\/i>\u2013 magyar\u00e1zta dr. Szab\u00f3 Arnold egyetemi tan\u00e1rseg\u00e9d.<\/b>\u00a0A laborat\u00f3rium \u00e1ltal kifejlesztett elj\u00e1r\u00e1st olyan, ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9l\u00fa szervdon\u00e1ci\u00f3b\u00f3l fennmaradt retinasz\u00f6veten v\u00e9gezt\u00e9k, mely egy\u00e9b m\u00f3don nem hasznos\u00edthat\u00f3 \u2013 az elj\u00e1r\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en azonban lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak az emberi idegsz\u00f6veten eddig nem kivitelezhet\u0151, hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa vizsg\u00e1latok is.<\/p>\n

Ahogy dr. Szab\u00f3 Arnold elmondta, az elj\u00e1r\u00e1s ir\u00e1nt \u00f3ri\u00e1si a nemzetk\u00f6zi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s mind az alkalmazott kutat\u00e1s, mind az alapkutat\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l; t\u00f6bb nagy nemzetk\u00f6zi gy\u00f3gyszeripari egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s m\u00e1r sikerrel z\u00e1rult, tov\u00e1bbiak pedig jelenleg is t\u00e1rgyal\u00e1s alatt \u00e1llnak. Felfedez\u00e9s\u00fck vezetett el a dr. Roska Botond laborat\u00f3riumaival val\u00f3 k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1ig. Az ebb\u0151l megsz\u00fclet\u0151, most megjelent Science-cikk utols\u00f3 szerz\u0151je dr. Roska Botond, dr. Szab\u00f3 Arnold pedig a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151k k\u00f6z\u00f6tt szerepel.<\/p>\n

A k\u00edgy\u00f3k \u00e9rz\u00e9kszervei inspir\u00e1lt\u00e1k a kutat\u00f3kat<\/u><\/b><\/p>\n

Dr. Roska Botond \u00e9s munkat\u00e1rsai felfedezt\u00e9k, hogy v\u00edrusok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel be lehet juttatni a degener\u00e1lt retin\u00e1ba olyan csatorn\u00e1kat, amelyek \u00e9rz\u00e9kelik a f\u00e9nyt, ezzel pedig a vak retin\u00e1t ism\u00e9t l\u00e1t\u00f3v\u00e1 lehet tenni.<\/p>\n

Eredm\u00e9nyeiket azonban nem tudt\u00e1k megfelel\u0151 m\u00f3don tesztelni a hum\u00e1n retin\u00e1n \u2013 ebben ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9get nekik a Semmelweis Egyetem Retina Laborat\u00f3riuma.\u00a0 A k\u00f6z\u00f6s kutat\u00e1s 2014-ben kezd\u0151d\u00f6tt, ennek egyik eredm\u00e9nye egy, a Nature Neuroscience-ben tavaly megjelent publik\u00e1ci\u00f3 volt, melynek dr. Szab\u00f3 Arnold a m\u00e1sodik helyen megjel\u00f6lt szerz\u0151je volt.<\/p>\n

A\u00a0Nature Neuroscience-ben egy olyan, a specifikus g\u00e9nter\u00e1pi\u00e1hoz n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen mesters\u00e9ges prom\u00f3ter-k\u00f6nyvt\u00e1rat, azaz a g\u00e9nek el\u0151tt elhelyezked\u0151, szab\u00e1lyoz\u00f3 DNS-szakaszokat \u00edrtak le, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az emberi retina egyes sejtjei szelekt\u00edven megc\u00e9lozhat\u00f3ak. A prom\u00f3tereket alkalmazva adeno-asszoci\u00e1lt, vagyis kis mennyis\u00e9g\u0171 DNS-t tartalmaz\u00f3, emberre \u00e1rtalmatlan v\u00edrus (AAV) vektorainak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel egy adott m\u00e9ret\u0171 g\u00e9n c\u00e9lzottan be\u00fcltethet\u0151 az emberi retin\u00e1ba, \u00edgy lehet\u0151s\u00e9g van az adott sejtt\u00edpus betegs\u00e9geinek kezel\u00e9s\u00e9re, \u00e9s a g\u00e9nhiba okozta zavarok korrig\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, illetve mesters\u00e9gesen szerkesztett g\u00e9nek kifejeztet\u00e9s\u00e9re.<\/b><\/span><\/p>\n

A Scince-ben le\u00edrt k\u00eds\u00e9rlet c\u00e9lja a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a l\u00e1t\u00e1s vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt a vak retin\u00e1ban. Ehhez a k\u00edgy\u00f3k h\u0151\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben is szerepet j\u00e1tsz\u00f3 rendszert vettek alapul:<\/u>\u00a0\u00a0a k\u00edgy\u00f3k ugyanis nemcsak l\u00e1tnak, de egy speci\u00e1lis szerv\u00fckkel a h\u0151t is \u00e9rz\u00e9kelik.<\/p>\n

A kutat\u00f3knak adeno-asszoci\u00e1lt (kis mennyis\u00e9g\u0171 DNS-t tartalmaz\u00f3, emberre \u00e1rtalmatlan) v\u00edrus vektorok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt egy mesters\u00e9gesen m\u00f3dos\u00edtott, h\u0151re \u00e9rz\u00e9keny ioncsatorn\u00e1t bejuttatni a retin\u00e1ba. Ezt a l\u00e1that\u00f3 spektrumon k\u00edv\u00fcl es\u0151, k\u00f6zeli infrav\u00f6r\u00f6s f\u00e9nnyel keltett h\u0151hat\u00e1ssal c\u00e9lzottan aktiv\u00e1lt\u00e1k. A vizsg\u00e1latok igazolt\u00e1k, hogy ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel visszat\u00e9rt a retina f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge, az inform\u00e1ci\u00f3 a l\u00e1t\u00f3p\u00e1ly\u00e1n kereszt\u00fcl a l\u00e1t\u00f3k\u00e9regbe is eljutott, r\u00e9szben pedig a funkcion\u00e1lis l\u00e1t\u00e1st is siker\u00fclt vissza\u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n

A most \u201eRestoring vision using tunable near-infrared sensors” c\u00edmmel publik\u00e1lt, \u00fatt\u00f6r\u0151 megold\u00e1s egyik f\u0151 el\u0151nye, hogy a m\u00e9g fejleszt\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 optogenetikai elj\u00e1r\u00e1sokkal szemben r\u00e9szlegesen megtartott l\u00e1t\u00e1s eset\u00e9n (\u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul id\u0151skori makula degener\u00e1ci\u00f3n\u00e1l is) alkalmazhat\u00f3 lehet. A jelenleg is p\u00e1rhuzamosan, vil\u00e1gszerte t\u00f6bb laborat\u00f3riumban kutatott optogenetikai ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9l\u00fa elj\u00e1r\u00e1sokban ugyanis a l\u00e1that\u00f3 f\u00e9nyre \u00e9rz\u00e9keny ioncsatorn\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lnak kifejeztetni a vak retin\u00e1ban, ezeket azonban csak nagyon er\u0151s l\u00e1that\u00f3 f\u00e9nnyel lehet stimul\u00e1lni, amit ez\u00e9rt csak teljesen vak emberekben lehetne alkalmazni.<\/p>\n

A k\u00eds\u00e9rletek dr. Roska Botond ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val zajlottak, a g\u00e9nter\u00e1pi\u00e1s \u00f6tlet \u00e9s fejleszt\u00e9s az \u0151 kutat\u00f3csoportj\u00e1hoz tartozik. A hum\u00e1n platformot, \u00edgy az emberi sz\u00f6veteken val\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sok elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 retina modellt azonban dr. Szab\u00f3 Arnold \u00e9s a Semmelweis Egyetem Anat\u00f3miai, Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet\u00e9nek Retina Laborat\u00f3riuma biztos\u00edtotta. A k\u00eds\u00e9rletek B\u00e1zelben zajlottak, amelyekhez a Semmelweis Egyetem jelent\u0151s tud\u00e1stranszferrel j\u00e1rult hozz\u00e1.<\/p>\n

\u201eA v\u00e9gs\u0151 c\u00e9l term\u00e9szetesen a vaks\u00e1g megsz\u00fcntet\u00e9se \u00e9s a betegek l\u00e1t\u00e1s\u00e1nak visszanyer\u00e9se. Ennek el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re szeretn\u00e9nk Magyarorsz\u00e1gon a Semmelweis Egyetem akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel egy klinikai kutat\u00f3k\u00f6zpontot l\u00e9trehozni, hogy itthon, magyar betegeken seg\u00edthess\u00fcnk olyan ter\u00e1pi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1sokkal, amiket r\u00e9szben szint\u00e9n magyarok fejlesztettek ki. Kutat\u00f3partnereinkkel k\u00f6z\u00f6s rem\u00e9ny\u00fcnk, hogy ez a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben megval\u00f3sulhat”\u00a0<\/b><\/i>\u2013 tette hozz\u00e1 dr. Szab\u00f3 Arnold.<\/b><\/p>\n

Dr. Roska Botond, a B\u00e1zeli Egyetem professzora, a b\u00e1zeli Molekul\u00e1ris \u00e9s Klinikai Szem\u00e9szeti Int\u00e9zet alap\u00edt\u00f3ja, a Semmelweis Egyetem vend\u00e9gprofesszora, a Semmelweis Budapest Award tavalyi d\u00edjazottja. Munkat\u00e1rsaival f\u0151k\u00e9pp l\u00e1t\u00e1s-vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal kapcsolatos kutat\u00e1sokat v\u00e9geznek.<\/span><\/b><\/p>\n

(Forr\u00e1s:az Origo\/<\/a>Semmelweis Egyetem)<\/a><\/span><\/i><\/b><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A k\u00edgy\u00f3k h\u0151l\u00e1t\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge seg\u00edthet a retina gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a mechanizmus felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val ak\u00e1r a l\u00e1t\u00e1s is visszanyerhet\u0151 \u2013 der\u00fcl ki a j\u00fanius 5-i Science-ben publik\u00e1lt tanulm\u00e1nyb\u00f3l. A vil\u00e1g egyik vezet\u0151 tudom\u00e1nyos lapj\u00e1ban megjelen\u0151 kutat\u00e1shoz a Semmelweis Egyetem Anat\u00f3miai, Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet\u00e9nek Retina Laborat\u00f3riuma egy hum\u00e1n retina-modell kidolgoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s az ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3 jelent\u0151s tud\u00e1stranszferrel j\u00e1rult hozz\u00e1.<\/p>\n","protected":false},"author":451,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-14579","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-latasserultek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/hobbyradio.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14579","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/hobbyradio.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/hobbyradio.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hobbyradio.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/451"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hobbyradio.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=14579"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/hobbyradio.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14579\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/hobbyradio.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=14579"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/hobbyradio.hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=14579"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/hobbyradio.hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=14579"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}