Az augusztus 23-adikai műsor tartalmából…

20240819_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20240814_glutenerzekenyseg-coliakia-autoimmun-betegseg-gyogyitasa

Megtalálták a probléma forrását, gyógyítható lehet a gluténérzékenység és a cöliákia

A statisztikák szerint száz emberből egynél már a legkisebb mennyiségű glutén elfogyasztása is komoly fájdalmakkal jár. Ezt a betegséget cöliákia néven ismeri az orvostudomány. A cöliákia lényegében egy autoimmun betegség, amelyet a gluténként ismert fehérjék egy csoportjának jelenléte vált ki a belekben. Gyakorlatilag bármi, ami búzából, árpából vagy rozsból készül – vagyis a legtöbb pékáru, kenyér és tészta – puffadást, komoly fájdalmat, hasmenést, székrekedést, és bizonyos esetekben akár refluxot és hányást okozhat a betegeknél.

A tudósok éppen ezért régóta igyekeznek feltárni, hogy pontosan miként indul el az immunválasz a betegeknél, és úgy tűnik, a kanadai McMaster Egyetem kutatóinak sikerült a témában áttörést elérniük. Az általuk vezetett nemzetközi kutatócsoport egerek segítségével azonosította a bélnyálkahártyát alkotó sejtek kulcsfontosságú szerepét a folyamatban, és sikerült leírni azt a kulcsfontosságú lépcsőfokot is, ami új terápiák kidolgozásához vezethet.

A betegséggel diagnosztizált emberek nagyjából 90 százaléka hordoz egy olyan génpárt, ami a HLA-DQ2.5 nevű fehérjét kódolja. A maradék 10 százalékuk szervezetében egy másik fehérje, a HLA-DQ8 okoz problémát.

Mint a többi HLA-fehérje, ezek is az idegen anyag egy-egy darabkáját hordozzák, hogy megmutassák az immunrendszernek, mire kell nagyon odafigyelni, ha legközelebb bekerül a szervezetbe. A két fehérje a glutén peptideket mutatja meg a szervezetnek, így a védekező T-sejtek reakciója beindul, ha bekerül a szervezetbe a glutén. Ez vezet az autoimmun betegség kialakulásához.

Csakhogy nem mindenkinél alakul ki a cöliákia, akik a fent említett két fehérjével rendelkeznek. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a guténdarabokat először át kell vinni a bélfalon egy szállító enzimnek, amely kötődik a peptidhez, majd megváltoztatja azt, hogy még könnyebben felismerje a szervezet.

Mivel a bélfal sejtjei felelősek a szállító enzimek bélben történő felszabadításáért, így kritikus szerepük van a betegség korai szakaszában.

Ami eddig nem volt világos, az az, hogy miként zajlik le ez a reakció. A kutatók ezért egerek segítségével ellenőrizték a folyamatot, majd olyan organoidokat – élő bélszerkezetet – hoztak létre, ami lehetővé tette, hogy ellenőrizzék, a folyamat bekövetkezik-e, és ha igen, hogyan.

A vizsgálatból kiderült, hogy a beleket bélelő sejtek nem csupán passzív szemlélői a folyamatnak, amelyek megszenvedik a betegséget, hanem kulcsfontosságú résztvevői annak: amellett, hogy megmutatják a szervezetnek a glutén darabjait, ők szállítják az enzimeket a glutén-specifikus immunsejtek számára is.

Az érintett szövettípusok és a gyulladást okozó mikrobák jelenléte és működése új terápiás lehetőségek előtt nyitja meg az utat. Ez végül oda vezethet, hogy világszerte emberek milliói fogyaszthatnak majd úgy glutént, hogy nem kell a következményektől tartaniuk.

20240819_tma_2_resz

https://www.zoldpalya.hu/vilag/norvegia-egy-stadionra-telepitette-a-vilag-legnagyobb-fuggoleges-napelemrendszeret-358895.html

Norvégia egy stadionra telepítette a világ legnagyobb függőleges napelemrendszerét

A norvégiai Ullevaal Stadionra telepítették a legnagyobb ilyen rendszert, ami az előzetes becslések alapján akár 20-30 százalékkal jobban teljesít majd a korábban használtaknál. A rendszer különlegessége, hogy szemben a korábbi megoldásoknál, amelyek akár hónapokon keresztül is épültek, ez mindössze néhány napot vett csak igénybe. A nemzeti futballstadionban található rendszer csúcsteljesítménye 248 kilowatt.

A hagyományos napelemes rendszerek telepítéséhez speciális telephelyekre van szükség, hiszen a rögzítőelemek és egyéb alkatrészek további infrastruktúrát igényelnek. Ezek összességében növelik a telepíteni kívánt rendszer súlyát, ami erősen bekorlátozza a telepítésre alkalmas helyek számát. Ezzel szemben a függőleges rendszerek sokkal könnyebben telepíthetők.

Az Over Easy Solar a beépítendő panelek méretének csökkentésével elérte, hogy a teljes telepítési súly mindössze 11 kg legyen négyzetméterenként. Mindemellett az ilyen rendszerek hosszútávon jelentősen magasabb fajlagos hozamot biztosítanak. A függőleges kialakítás lehetővé teszi, hogy megduplázva a felületet mindkét oldalra helyezzenek invertert. A két termelési csúcsnak köszönhetően a függőleges panelek több energiát tudnak termelni a nap folyamán, mint a vízszintesek.

https://www.zoldpalya.hu/vilag/egy-uj-modszer-feleslegesse-teheti-a-napelempaneleket-358824.html

Egy új módszer feleslegessé teheti a napelem-paneleket

Az Oxfordi egyetem tudósai egy új, korszakalkotó napenergiai fejlesztés keretében kikísérleteztek egy ultravékony fényelnyelő anyagot, mellyel olyan hétköznapi használati tárgyakat vonnának be, mint hátizsák, mobiltelefon vagy autó. Az innováció lényege, hogy nincs hozzá szükség nagy és nehéz szilíciumalapú panelekre.

Először sikerült megfelelően vékony és rugalmas anyagot alkotni, ilyen jellegű felhasználáshoz. A módszer lényege, hogy több fényelnyelő réteget halmoznak egy napelembe, hogy a fény spektrumának szélesebb tartományát tudják hasznosítani. Ezt hívják multi-junction megközelítésnek.

Ez a vékonyrétegű perovszkit anyag több, mint 27 százalékos energiahatékonyságot biztosít. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen konstrukció eléri a hagyományos, egyrétegű szilícium napelemek teljesítményét.

A projekten dolgozó szakemberek úgy vélik, hogy idővel ez a megközelítés akár 45 százalékot meghaladó hatásfokot is eredményezhet. Az új, ultravékony és rugalmas anyag sokoldalúsága szintén kulcsfontosságú. Az alig több mint egy mikron vastagságú anyag majdnem 150-szer vékonyabb, mint egy szilíciumszelet. A jelenleg használatban lévő fotovoltaikus anyagokat általában szilíciumpanelekre viszik fel, ez azonban szinte bármilyen felületre jó lehet.

Az új módszertől azt remélik, hogy idővel kisebb felületre lesz szükség a napelemekhez, így olcsóbb lesz az energia is hosszútávon.

20240819_tma_3_resz

https://www.zoldpalya.hu/vilag/ezert-ne-hasznald-kulacsnak-a-kiurult-uditos-palackodat-358889.html

Ezért ne használd kulacsnak a kiürült üdítős palackodat!

A nagy forróságban fokozottan kell ügyelnünk a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére, így érthető, ha sokan visznek magukkal vizet, de egyáltalán nem mindegy, hogy miben. Akármennyire is kézenfekvőnek tűnhet egy kiürült PET-palack megtöltése, egyáltalán nem jó ötlet.

Az egyik legkézenfekvőbb probléma, hogy minden megtöltés alkalmával nő az esélye a baktériumok, penészgombák elszaporodásának a palack belső felén, főleg ha sokáig áll benne a tárolt folyadék. Ezeknek a hatására kialakulhat allergiás reakció vagy más egyéb légzőszervi irritáció.

Mindemellett a polipropilén palackok viszonylag gyorsan elkezdenek kopni, aminek következtében az anyagról leváló műanyag részecskék előbb az italba, majd a szervezetünkbe kerülnek. A mikroműanyagok óriási problémát jelentenek már most is, az apró plasztik részecskék már szinte mindenhol megtalálhatók tengereinktől kezdve a folyóinkon át egészen az emberi herékig.

A másik alapszabály, hogy csak hideg folyadékot tartsunk kulacsainkban. A magas hőmérsékletű italok felgyorsíthatják a problémás anyagok kioldódását a kulacs anyagából.

Ami pedig egy tartós kulacsot illeti: az sem mindegy, hogy a tartós kulacs milyen anyagból készült. Érdemes mellőzni az áttetsző műanyagokat, ugyanis ezek tartalmazhatnak bioszfenolokat, amik hatással lehetnek a hormonális egyensúlyunkra. Szakemberek szerint a legjobb alternatíva a bevonat nélküli rozsdamentes acél.

https://ng.24.hu/fold/2024/08/14/zafir-vulkan-eifel/

A zafír a vulkánok ajándék

Bár a zafír egyértelműen a vulkánokkal összefüggésbe hozott drágakő, nagyon gyakori, hogy folyókban találnak rá. A kristály igen ellenálló, és amikor kimosódik az anyakőzetéből, az aranyhoz hasonlóan a folyókba kerül. Onnan – szintén az aranyhoz hasonlóan – aranymosó felszereléssel kitermelhető, mivel jóval nehezebb a többi hordaléknál.

Az egyik elképzelés szerint a zafír nagy mélységben lévő agyagos kőzetekből keletkezik, és a vulkáni tevékenység csak a felszínre hozza. Ahhoz, hogy ezt az elméletet igazolni vagy cáfolni tudják, a Heidelbergi Egyetem kutatói megvizsgálták a német Eifel-hegység vulkáni kőzeteit azzal a céllal, hogy a zafír keletkezésének körülményeit kiderítsék.

A német kutatók olyan geokémiai folyamatokat azonosítottak, amelyek a zafír kialakulását valóban a vulkáni kőzetekhez kötik. (Egyelőre senki se csomagoljon csákányt és rohanjon az Eifelbe, ugyanis alig milliméteres kristályokról van szó.)

A kutatók egyrészt meghatározták az egyes zafírkristályok korát (urán-ólom módszerrel), másrészt pedig megmérték a bennük lévő oxigénizotópok arányait. Az oxigén 16-os, illetve 18-as izotópjai arról vallanak, milyen mélységben jött létre az adott kristály. A földköpenyből érkezőkben kevesebb, a földkéreg mélyén létrejöttekben több a 18-as izotóp.

A kormeghatározásból világossá vált, hogy az Eifel zafírjai egyidősek az itt lezajlott vulkáni aktivitással. Voltak olyan zafírok is, amelyek pedig a mélybeli kőzetolvadékok segítségével jöttek létre, ez esetben az olvadék behatolt a környező kőzetekbe, és így hozta létre a zafírokat. Ez azt jelenti, hogy az Eifelben mind a magmás, mind a metamorf folyamatok részt vettek a zafírkristályok kialakulásában.

20240819_tma_4_resz

https://raketa.hu/eloszor-teszteltek-emberen-a-robotizalt-fogorvost

Először tesztelték emberen a robotizált fogorvost

Július végén hajtották végre egy páciensen az első olyan fogorvosi beavatkozást, amit teljes egészében egy robotizált rendszerre bíztak. A berendezés alapvetően nem veszi el a fogorvosok munkáját, csak segíti őket, mivel a jelenlétükre (egyelőre) szükség van a procedúra folyamán, ami két részből áll: először egy kézben tartott szkennerrel kell felvételt készíteni a szájüregről, illetve a fogakról, majd ez alapján a mesterséges intelligencia rendszer megtervezi a szükséges lépéseket és a beavatkozás folyamatát. A második fázisban a robot a kivitelezi a terveket, méghozzá gyorsan és pontosan: az ígéretek szerint egy korona felhelyezését például 15 perc alatt megoldhatja a jövőben.

A rendszer 90%-os pontossággal találja meg a lyukas fogakat és fedi fel a javításra szoruló hibákat anélkül, hogy sugárzásnak tennék ki a pácienst, mivel a szkenner OCT-vel (optical coherence technology) dolgozik, vagyis fényhullámokat használ a háromdimenziós felvételek elkészítéséhez. A tesztek során azt is felmérték, hogy hogyan működik a rendszer abban az esetben, ha a páciens megmozdul a beavatkozás közben, de a berendezés megbízhatónak bizonyult. A robotot egyelőre nem kezdik alkalmazni fogászati klinikákon, a Perceptive még további fejlesztéseket tervez, de később az elképzelések szerint forradalmasíthatja a fogászati kezeléseket a precizitása és gyorsasága révén, emellett a fogorvosok munkáját is leegyszerűsítheti, így több embert tudnak majd ellátni kevesebb idő alatt, mint jelenleg.

https://newtechnology.hu/legyozi-az-epilepszias-rohamokat-egy-specialis-implantatum/

Legyőzi az epilepsziás rohamokat egy speciális implantátum

Egy súlyos epilepsziában szenvedő fiatal fiú, Oran beírta magát a történelemkönyvekbe mint az első páciens, akinek a koponyájába rohamok kezelése céljából ültettek implantátumot. Ez az ún. neurostimulátor mélyen az agyba küld elektromos jeleket, 80 százalékkal csökkentve a nappali rohamok számát. Édesanyja, Justine a BBC-nek elmondta, hogy a gyerek most már boldogabb és „sokkal jobb életminőségben” él.

A műtétre októberben került sor. A rohamai hároméves korában kezdődtek: naponta több tucatnyit, néha akár több százat élt át, például összeesett, kontrollálhatatlanul remegett, elveszítette az eszméletét, sőt a légzése is le-leállt, így többször újra kellett éleszteni. Aztán tavaly októberben, a londoni Great Ormond Street Kórházban, 12 éves korában végre megoperálták, és megkapta az agyi implantátumot.

A nyolcórás műtét során két elektródát ültetettek mélyen Oran agyába, megcélozva a talamuszt, az idegi információk fontos reléállomását. Az elektródák végeit egy neurostimulátorhoz csatlakoztatták, ami egy 3,5 centiméteres, négyzet alakú, 0,6 centiméter vastag eszköz. A fiú egy hónapot kapott a műtét utáni felépülésre, mielőtt a neurostimulátort aktiválták volna. Oran egyáltalán nem érzi, hogy idegen test van a koponyájára rögzítve, így az implantátum gyakorlatilag észrevehetetlen, és még a töltését is úgy oldották meg, hogy a gyerek semmit ne vegyen belőle észre: elegendő, ha a rendes életmódjának megfelelően rendszeresen használ vezeték nélküli fejhallgatót, amiről a neurostimulátor éppen elegendő energiát nyer, vezeték nélkül.

20240819_tma_5_resz

https://index.hu/tudomany/til/2015/05/27/miert_lesz_piros_a_borunk_ha_leegunk/

Miért lesz piros a bőrünk, ha leégünk?

A bőrünk színét a pigmentsejtek, kicsit tudományosabban melanociták határozzák meg. Ezek a sejtek a bőr legalsó hámrétegében találhatók, és termelik a melanin nevű festékanyagot, ami a bőr színét adja (és egyébként a szem és a haj színét is, de ez most nem tartozik szorosan ide). A melanin UV-sugárzás hatására oxidálódik, és sötétebb színűvé válik, ezzel javul az UV-elnyelő képessége. Minél barnább a bőrünk, annál hatékonyabban nyeli el az UV-sugárzást a melanin, megóvva ezzel a bőrben a többi sejtet a sugárzás DNS-károsító hatásától.

De mi a helyzet a leégéssel? A vörös színhez a melaninnak, illetve úgy általában a bőr színének nincs köze. Ha leégett az ember, az azt jelenti, hogy túl sok UV-sugárzást kapott, és a bőr károsodott ennek hatására. A szervezet reagál a sérülésre, megnöveli az érintett bőrfelület környékén a véráramlást a hajszálerekben, hogy a plusz vér segítsen a gyógyulási folyamatban. Amikor pirosnak látjuk a leégett bőrünket, az valójában nem a bőr színe, hanem a szokásosnál több vér a hajszálerekben.

Mindezt egy egyszerű kísérlettel le is ellenőrizheti bárki. Ha a leégett bőrfelületet megnyomjuk az ujjunkkal, rövid időre elfehéredik, majd újra visszapirosodik, ahogy a hajszálerekből ki, majd újra beáramlik a vér egy része. Lebarnult bőrrel ugyanez nem működik, mert ott valóban a bőr lesz sötétebb színű.

https://raketa.hu/midwood-a-frissen-felfedezett-teljesen-ujfajta-fa-lehet-klimavaltozas-merseklesenek-a-kulcsa

A frissen felfedezett, teljesen újfajta fa lehet a klímaváltozás mérséklésének a kulcsa

A most felfedezett új fafajtára, a midwood-ra, vagy magyarul középfára akkor bukkantak a kutatók, amikor a tulipánfák faanyagát vizsgálták.

A tanulmány szerint a keményfák, mint például a tölgy és a nyír, általában körülbelül 15 nanométeres makrofibrillákkal rendelkeznek, míg a puhák, mint a fenyő és a luc, ennél nagyobb, 25 nanométert meghaladó makrofibrillákból épülnek fel. Ezzel szemben a tulipánfák, különösen a Liriodendron nemzetség, köztes méretű, körülbelül 20 nanométeres makrofibrillákból áll – ilyet pedig eddig senki sem rögzített. Ez a váratlan felfedezés arra késztette a kutatókat, hogy alaposabban megvizsgálják e fák különleges adottságait.

A tulipánfák a gyors növekedésükről és a magas szén-dioxid-megkötő képességükről ismertek, így ideálisak a szénmegkötési projektekhez. A kutatók azt feltételezik, hogy a különleges középfa struktúra valószínűleg egy olyan adaptáció eredménye, amely lehetővé tette a szén-dioxid hatékonyabb felszívódását a csökkenő légköri szintek mellett. A csapat jelenleg annak lehetőségét vizsgálja, hogy bio-mérnöki módszerekkel olyan fákat hozzanak létre, amelyek középfa jellegű makrofibrillákkal rendelkeznek, így megnövelhetnék ezen fák szénmegkötési képességét.

Egy ilyen biotechnológiai áttörés értelemszerűen jelentős mértékben járulna hozzá az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítésekhez, mivel olyan fafajokat tudnánk ültetni, amelyek sokkal hatékonyabban képesek a légkörből kivont szenet eltárolni.

20240819_tma_6_resz

https://raketa.hu/van-egy-kronikus-betegseg-ami-sokkolo-mertekben-fordul-az-olimpikonok-koreben-elo

Van egy krónikus betegség, ami sokkoló mértékben fordul az olimpikonok körében elő

Az élsport bár elképesztő, az átlagos ember számára akár felfoghatatlan teljesítményt présel ki az olimpikonokból, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az olimpiai sportolók a testi egészség csúcsát képviselik. Akad egy olyan krónikus betegség, amely a közvélekedéssel ellentétben meglepően gyakran van jelen a sportolók körében: ez pedig az asztma. A kutatások szerint az olimpikonok 15-30 százaléka küzd asztmával, sőt, bizonyos sportágakban ez az arány akár az 50 százalékot is elérheti.

Az asztma tehát a legutolsó dolog, aminek megjelenésére egy élsportoló esetében számítanánk. Épp ezért figyelemre méltó, hogy az asztma egy speciális típusa, az edzés által kiváltott hörgőszűkület (EIB) különösen gyakori az állóképességi sportolók körében, akik hosszú ideig intenzíven lélegeznek. A megerőltető tevékenység során megnövekedett légáramlás ugyanis irritálhatja a légutakat, és azok beszűkülését okozhatja. Ez a probléma hideg környezetben, például téli sportoknál még tovább súlyosbodik, de ugyanakkor a nyári sportok sem mentesek ettől, és különösen az úszók vannak ennek a veszélynek kitéve – az úszók ugyanis gyakran lélegezik be a medence klóros vízpáráját, amely különösen irritálhatja a tüdőt.

Fontos hozzátenni, hogy bár az asztma a légzést korlátozza, ami a sportolás esetén nem hátrány, ha zökkenőmentesen működik, ettől független ez a betegség nem feltétlen akadályozza meg a sportolót abban, hogy sikeres legyen – legalábbis megfelelő kezelés esetén. Számos asztmás sportoló nyújtott már kimagasló sportteljesítményt: az amerikai úszó, Amy Van Dyken például asztma mellett nyert hat aranyérmet. Vagyis maga az állapot hatékonyan kordában tartható.

https://hvg.hu/tudomany/20240814_olvadt-sajt-finomabb-tudomanyos-valasz-zsirok-umami

Miért finomabb az olvadt sajt? A tudomány végre megtalálta a választ

A gyakran szendvics- vagy pizzafeltétként használt étel sokak szerint még finomabb olvadtan – a Yale Egyetem szakemberei pedig előálltak egy magyarázattal arra, hogy nyúlós, olvadt formáját miért szerethetik az emberek jobban, mint az eredeti állagát.

A válasz a zsírban keresendő. Pontosabban, az emberek zsír iránti „rajongásában”. Ez persze nem egy az egyben így értendő, de az ízlelőbimbók igénylik a zsíros táplálékot, bármilyen étrendet is követ az ember.

A Yale Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy hogyan reagál a központi idegrendszer a zsíros élelmiszerekre és azt találták, hogy az olajos, kalóriadús ételek olyan ételek, amelyeket az ízelelőbimbók szeretnek tapasztalni.

De mégis mi a különbség az olvadt és a normál állapotú sajt között? A válasz az olvadás folyamatában keresendő: ekkor ugyanis a tejfehérjék alapvetően merev szerkezetében rekedt zsír felszabadul, egyfajta krémes textúrát eredményezve. Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy nem minden sajtféle olvad egyformán, ez az egyes alkotóelemek egymáshoz viszonyított arányától is függhet.

A sajt melegítése a zsírok mellett olyan aminosavakat is felszabadíthat, mint például a glutamát – jegyzi meg az IFLScience. Ennek umami íze van, amit az ötödik titokzatos ízként is emlegetnek. Az umami az alapvető édes, savanyú, sós és keserű íz mellett az úgynevezett „ötödik íz”. Megtalálható például a paradicsomban, a sajtfélékben, a halfélékben, a spenótban is.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.