5 tipp arra, hogyan segítsük a kórházban fekvő gyermeket

1.maradjunk higgadtak!

„Minden szülő rémálma, hogy gyermeke egyszer kórházba kerül, természetes tehát, hogy a szülők ilyenkor megijednek, tanácstalannak, tehetetlennek érzik magukat. Fontos tudnunk, hogy amikor egy gyermek ismeretlen helyzetbe kerül, a szülő reakciója jelenti számára az elsődleges viszonyítási pontot a helyzet értelmezéséhez. Éppen ezért, ha a szülő szorong, bizalmatlan, az a gyermekben is szorongást kelt. Sokat segíthetünk tehát neki, ha nyugodtak, szeretetteljesek maradunk, illetve ha elmagyarázzuk, hogy a kórház dolgozói azért vannak, hogy ő jobban érezze magát” – mondta el Gorove Erzsébet, a Pétery Sándor Utcai Rendelőintézet és Baleseti Központ gyermekpszichológusa.

2.avassuk be őket!

Az ismeretlentől való félelem a gyerekeket még inkább megviselheti, mint a felnőtteket, ezért fontos, hogy őszinték legyünk velük. Mindenképpen avassuk be őket abba, hogy mi fog történni velük egy-egy vizsgálat során, és várhatóan meddig kell majd a kórházban maradniuk. Használjunk egyszerű, a gyermek számára is érthető szavakat. Fájdalmas beavatkozások esetén legyünk mindig őszinték a várható fájdalommal kapcsolatban, ugyanakkor magyarázzuk el azt is, hogy a beavatkozásra a mihamarabbi gyógyulás érdekében van szükség. „Az a tapasztalom, hogy a gyeremekifantázia sokszor rosszabbra számít, mint ami valójában történni fog. A kiszámíthatóság egyfajta biztonságérzetet ad, ezért őszinte beszélgetésekkel könnyedén csökkenthetjük szorongásukat” – tanácsolja Gorove Erzsébet, gyermekpszichológus.

3.alakítsunk ki napirendet!
A gyermekek életében a rendszeresség és az állandóság rendkívül fontos, mivel biztonságérzetet nyújt számukra. A pszichológus ezért arra biztatja a szülőket, hogy használják ki a kórházi lét rendszerességét, és igyekezzenek a kórház keretein belül is egyfajta napirendet kialakítani. A normál, megszokott rutin a gyermek számára ismerős, ezért amennyire a körülmények és a betegség engedi, igyekezzünk a számára már megszokott tevékenységeket (pl. játék, meseolvasás, tanulás, másokkal való kapcsolattartás) folytatni.

4.gyógyítsunk mesével is!
Az úgynevezett varázsmese olyan történet, mely valamilyen hiányállapotból indul, ami miatt a hős útra kel, próbatételeken megy keresztül, útja során különböző segítőkkel találkozik, megküzd ellenfelével, majd hazatér, a kezdetben felbomlott egyensúly pedig a mese végére helyráll. Mivel az egészség elvesztése is egyfajta hiányállapot, a mese hallgatása közben a gyermek gyakran azonosítja a károkozót betegségével, a hőssel való azonosuláson keresztül pedig megtapasztalja, hogy az egyensúly helyreállítható. Ez segít neki, hogy ő is legyőzhesse saját sárkányát, azaz betegségét. Azzal, hogy a gyermekek azonosulnak a mesehőssel, máris megláthatják, hogy a leglehetetlenebb helyzet is megoldható, jóra fordul, olvassunk ezért minél többet nekik!

5. beszéljünk a gyermek érzéseiről, félelmeiről

Mondja el gyermekének, hogy ilyenkor természetes, ha fél vagy sír, segítsen neki saját érzéseiről beszélni. Kisebb gyerekek gyakran könnyebben kifejezik magukat a játék, rajzolás vagy a történetmesélés segítségével. Figyelmesen hallgassa meg gyermekét, és segítsen neki megérteni, hogy ezek az érzések teljes mértékben normálisak és elfogadhatók.