50 ezer embert zárnának ki a szavazásból

Ma nyújtja be a választójogból való kizárás lehetőségeit egyértelműsítő, múlt pénteken megígért módosítóját Gulyás Gergely. A fideszes politikus a Népszavának elmondta, a házszabályi rendelkezések értelmében meg kellett várnia, amíg elkészül az egységes szöveg a választási eljárási törvény módosításából, és ahhoz egy zárószavazás előtti indítványt nyújt be, melyet a Fidesz honlapján már nyilvánosságra hozott. Úgy vélte, nem javítani, csak egyértelműsítenie kellett az eredeti tervezeten, mely szerinte korábban is azt tartalmazta, hogy a választójogból való kizárásról csak bíróság jogerős ítélete rendelkezhet.

Ezt egészítené most ki azzal, hogy a bíróság a belátási képességének hiánya, illetve korlátozottsága miatt nem zárhat ki senkit a választójog gyakorlásából, ha nem rendeli el, illetve tartja fenn a gondnokság alá helyezést. Hozzátette: módosítója lehetővé teszi majd azt is, hogy a gondnokság alatt álló, a választójogból kizártak soron kívüli eljárásban kaphassák vissza választójogukat. Ezzel – fogalmazott Gulyás – a korábbiaknál szélesebb körben is gyakorolhatják a választójogukat a gondnokság alá helyezett állampolgárok, hiszen „ma már ügycsoportok szerint, tehát különböző fokozatokban korlátozzák a bíróságok a cselekvőképességet, így nyilvánvalóan több érintett élhet majd szavazati jogával, mint korábban”.
Nem látja azonban ilyen egyszerűnek a helyzetet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Munkatársuk, Verdes Tamás ugyanis nemcsak arra hívta fel a figyelmet elemzésében, hogy az eredeti szöveg alapján bármely cselekvőképes magyar állampolgár választójoga elvonhatóvá válna arra hivatkozva, hogy nem érti elég pontosan a politika kérdéseit, vagy nem képes racionális döntéseket hozni. Emlékezetes, a Cser-Palkovics András és Gulyás által jegyzett, a választási eljárási törvényhez benyújtott, eredeti módosító indítvány alapján a választójog korlátozására irányuló per kezdeményezése akkor is lehetséges lenne, ha az érintett személy nem áll gondnokság alatt. Az ugyanakkor a mostani, Gulyás-féle módosítással is megmaradna az eljárási szabályokban, hogy „a bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik”. Ez Verdes szerint ugyancsak problémás.

Elemzése szerint ugyanis a kormány „láthatóan nem észleli problémaként azt a tényt”, hogy jelenleg mintegy 50 ezer embert fosztanak meg a választójoguktól csak azért, mert fogyatékosok, miközben „az, hogy a bíróságok ilyetén felhatalmazása jogsértő, közhely”. Már Magyarország alaptörvénye is felhatalmazást ad a fogyatékos, sőt, „belátási képességében” akadályozott állampolgárok választójogának korlátozására, holott „a nem teljesen cselekvő képes személyek választójoga a nemzetközi jog szerint semmilyen formában nem korlátozható: az általános és automatikus kizárás éppen úgy elfogadhatatlan, mint az egyedi bírósági döntések rendszere” – mondta Verdes.

Felidézte, annak ellenére ültették át az alaptörvénybe ezt a passzust, és rögzítik most a választási eljárási törvényben is, hogy ezzel megsértik a hazánk által 2007-ben kihirdetett fogyatékosügyi ENSZ egyezményt, és semmibe veszik az Európa Tanács és a Velencei Bizottság állásfoglalásait is. Pedig korábban már az ENSZ illetékes bizottsága is felszólította hazánkat, hogy 2013 októberéig számoljon be a választójog elismerése és a fogyatékos állampolgárok politikai jogainak kiszélesítése érdekében tett lépésekről. Verdes szerint így a választási eljárási törvényhez benyújtott – Gulyás által nem továbbmódosítani tervezett – javaslat egyértelműen sérti az alaptörvény azon szakaszát is, mely a nemzetközi és a nemzeti jog közti összhangjáról rendelkezik.

Forrás: eszakonline.hu