MVGYOSZ: 50 helyett 173 millió, a premizálás nem ment át
50 helyett 173,5 millió forintból gazdálkodhat jövőre a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), ha az Országgyűlés a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal (SZMM) nem rég kötött megállapodás értelmében módosított költségvetést szavazza meg – hangzott el a vakok szövetsége elnökségének október 8-i tanácskozásán. Mint ismert, az évek óta 207 millió forint állami támogatásban részesülő szervezet a költségvetési megszorítás következtében jövőre csak 50 millió forintot kapott volna az őt finanszírozó minisztériumtól. Ez Dr. Szőke László elnök szerint a szervezet ellehetetlenülését jelentené.
Ahogy az elnökségi ülés előtt lezajlott Egyesületi Elnökök Tanácsán (EET) elhangzott, Dr. Szőkének és Dr. Micserics József hivatalvezetőnek kétheti intenzív tárgyalással sikerült elérnie, hogy mégsem 50, hanem 173 és fél millió forint jut jövőre az MVGYOSZ-nek. A tárgyalásokon egyébként a többi országos fogyatékos érdekvédelmi szervezet költségvetését is visszaküzdötték az érintettek. Az MVGYOSZ-nek így is nagyjából 15%-os visszaeséssel kell szembesülnie, ráadásul az érkező támogatás az eddigiektől jelentősen eltérő módon kerül felosztásra. 70 millió forint jut költségvetési soron az MVGYOSZ országos érdekvédelmi feladataira. Ebből fedezik az elnök, az elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak tiszteletdíját, a hivatalvezető bérét, az érdekvédelmi csoport dologi és személyi költségeit, a székház működését, de ide sorolódik a Vakok világa folyóirat is. Dr. Micserics József hivatalvezető hozzátette, elvileg ebből a pénzből tagegyesület is részesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy országos szinten végez érdekképviseleti munkát. A hivatalvezető szerint azonban nem lenne célszerű így elaprózni a pénzt, mivel akkor nem lehetne miből fenntartani a Hermina úti központot. 27,5 millió forint költhető a központban működtetett szolgáltatások első félévi finanszírozására. Az SZMM azonban már nem hajlandó pénzt adni a segédeszköz boltra, a közoktatásban tanuló látássérültek tankönyvellátására, valamint a stúdió üzemeltetésére. Ezekre később sem lesz pályázati pénz ebből a forrásból az MVGYOSZ vezetőinek értesülései szerint. Más minisztérium ellenben elvileg nyújthat támogatást a három szolgáltatás üzemeltetésére. Végül hajszál híján 76 millió forint jut a tagegyesületeknek, melyek a korábbi rendszerben több, mint 80 millió forintot kaptak az MVGYOSZ központjából. További változás, hogy jövőre a pénzt már nem a központ osztja fel az Országos Elnökség határozata alapján, a tagegyesületeknek a minisztériumhoz kell pályázniuk, ahol az elbírálásra külön testületet hoznak létre. A 76 millióra elvileg a központ is pályázhat a második félévben, azonban egy most született elnökségi határozat értelmében mindössze 5 millió forintra fognak benyújtani pályázatot annak érdekében, hogy több jusson a tagegyesületeknek. Dr. Micserics információi szerint 2011-től ez utóbbi pénzösszegre már nemcsak az MVGYOSZ tagegyesületei pályázhatnak, hanem bárki, aki a látássérülteknek kíván szolgáltatásokat nyújtani. (Ugyanakkor a közvéleménykutatók felmérései szerint az a legvalószínűbb, hogy jövő tavasszal kormányváltás lesz. A legnagyobb ellenzéki párt vezetői többször említették, új költségvetést fognak megalkotni és megszavazni, ez pedig akár az országos fogyatékos érdekvédelmi szervezetek finanszírozási rendszerét is érintheti – a szerző.) A mind hatékonyabb forrásteremtés miatt premizálni kellene a hivatalvezető ebbéli tevékenykedését – javasolta a tanácskozáson Szabó Tiborné alelnök. Szabóné a költségvetési támogatáson és az akkreditációs rendszeren belül érkező pénzeken felül megszerzett összegekből 4%-ot adna a hivatalvezetőnek. Dr. Orliczky János az elnökségi ülésen felvetette, elvileg létezik egy forrásteremtő csoport. Dr. Micserics József felvilágosította, nem létezik. Azaz a korábban így elnevezett csoportban működő munkatársak érdekvédelemmel, akadálymentesítéssel foglalkoznak, pályázatokat írnak, kifejezetten adományszervezéssel egy dolgozó foglalkozik. Németh Orsolya nem ért egyet a premizálással – hangzott el. Tudniillik ilyen elvonások idején nem venné ki magát elegánsan, ha az egyik vezető bére tovább emelkedne. Szabó Tiborné szerint a jelenlegi rendszer rossz. Most ugyanis a hivatalvezető fizetése a dolgozók átlagbérével együtt növekszik. Így Dr. Micserics elvileg abban érdekelt, hogy minél nagyobb bérköltséggel, minél drágábban működjön a hivatal. Szabó Tiborné így látja a hivatalvezető forrásteremtésének kérdését: „Dolgozhat az ember úgy is, hogy ő mindent megpróbált, de hát sajnos nem sikerült…”. Dr. Ozvári sincs a premizálás mellett: szerinte az elnyert pályázati projektek lebonyolításában Dr. Micserics is részt vehet, s ezért pénzt kaphat. Dr. Ozvári információi szerint ezt máshol is így csinálják. Mint ismert, Dr. Micserics részesült már fizetésén felüli juttatásban elnyert pályázati program lebonyolításáért is és sikerdíjként is. Igaz, utóbbi pályázat megírása idején még nem volt hivatalvezető, a mintegy 4,5 millió forintot azért kapta, mert „nem volt munkaköri leírásában” a pályázatírás az Erhartné Dr. Molnár Katalin által vezetett hivatalban. Laczi Tamásné felvetette: pályázaton elnyert összegből nem lehet sikerdíjat fizetni. Szabó Tiborné megkérdezte Németh Orsolyától és Dr. Ozvári Ádámtól: „Akkor mi lesz a motiváció?”. Németh Orsolya: „Az, hogy fennmaradjon a szervezet”. Szabó Tiborné: „Ezt nem gondolod komolyan!”. Dr. Ozvári és Németh Orsolya azonban komolyan gondolták. Újabb kérdésként vetődött fel, akkor is a hivatalvezető kapja-e a jutalmat, ha a pályázat elkészítésében, vagy a forrás egyéb módon való megszerzésében nem csak ő vesz részt. S ilyenkor az elnyert összeg milyen arányban jutna munkatársainak? – vetette fel Dr. Tóka László. Dr. Szőke László elnök, aki szintén nem ellenezte a premizálást arról szavaztatta meg kollégáit, felkérjék-e Szabó Tibornét, dolgozza ki a premizálás pontos feltételeit. Az elnökségből azonban ezt is csak Dr. Szőke László, Szabó Tiborné és Kovács Béla szavazta meg, így egyelőre nem lesz premizálás. Az októberi tanácskozáson a szervezet vezetői bérének és tiszteletdíjának csökkentése nem merült fel. Dr. Micserics József azt javasolta az elnökségnek, hogy az elvonás és a minisztérium által a továbbiakban már nem finanszírozott szolgáltatásokra való tekintettel egy évre szüneteltessék a hangstúdió működését. Az évente mintegy 10 millió forintot felemésztő részleg kiesése sokkal többet hozna a konyhára, mint a segédeszközbolt vagy a tankönyvellátás szüneteltetése. A szövetség által megjelentetett kiadványok felolvasott változatai megszűnnek, a kazettán rögzített tankönyvekre sincs már igény – mondta Dr. Micserics a Stúdióval kapcsolatban. A szépirodalmi műveket önkéntesek is felolvashatják, vagy beszerezhetik őket a kereskedelmi forgalomból a Hangoskönyvtár számára. Ráadásul összesen mintegy 250 felolvasott könyv vár átadásra, és évente 50 új címmel gazdagodik a Hangoskönyvtár. Így egy darabig nem észlelik a tagok a leállást még a könyvtár bővülésének szüneteléséből sem. A stúdióban felvett művek utómunkálatait – mint az ülésen kiderült – eddig is Parai Sándor csinálta kiszervezett tevékenységként. Ezzel vélhetően néhány elnökségi tagot sikerült meglepni, tudniillik Parai Sándor munkaviszonyát egy a sajtóban megjelent nyilatkozata után az elnökség döntése nyomán a hivatalvezető tavasszal megszüntette. Arról pedig nem esett szó egy tanácskozáson sem, hogy Parai ezúttal már külső szolgáltatóként, de tovább dolgozott a hivatal számára. Az elnökség az egyéves bezárást sem szavazta meg. Ellenben a hivatalvezető saját hatáskörben félévre szüneteltethet egy szolgáltatást mostantól. Több elnökségi tag aggódik a Hangoskönyvtár jelenlegi állományának állagmegóvása miatt. A tanácskozáson kiderült, ez gyakorlatilag eddig sem volt megoldott. Dr. Micserics a tanácskozáson elmondta, az ingyenes szolgáltatásokról is le kell mondaniuk a tagoknak, ha marad a mostani költségvetés-tervezet. Ha a megváltozott munkaképességű alkalmazottak fizetésének állami finanszírozása, nem indul újra, az még nehezebb helyzetbe sodorhatja a szervezetet. Mint ismert, a jelenleg érvényben lévő szerződések alapján a munkaügyi központ téríti a munkabért vagy annak 75%-át, de a szerződéseket meghatározott időre kötik, s jelenleg új belépő finanszírozására vagy a lejárt szerződés megújítására nincs mód- ahogy Dr. Micsericstől az előző elnökségi ülésen elhangzott. Dr. Tóka László nem ért egyet semmilyen bezárással, a szolgáltatások visszafogásával. Szerinte ha rálép a szervezet erre az útra, nincs többé megállás. A hivatalvezető úgy véli, a mostani rendszer mindenképpen összeomlik. Úgy emlékszik, erről ő már három éve tájékoztatta az elnökséget. Szerinte az elnökség „nem érzi át” ennek jelentőségét. A jövőben más forrásokat kell találni a szervezet működéséhez. Dr. Tóka László némileg elégedetlen a Dr. Micserics és Dr. Szőke által elért eredménnyel. Az a gyanúja, az MVGYOSZ túl könnyen beadta a derekát. Tovább kellene „zajongani”, ahogy Dr. Tóka fogalmazott. Kovács Béla szerint a minisztériummal kötött megállapodás után az MVGYOSZ vezetésének be kell állnia a megkötött paktum mögé, nem lenne tisztességes tovább tiltakozni nyilvánosan. Dr. Szőke hajlékonyabb álláspontra helyezkedett a tanácskozáson: szerinte bárki elmondhatja a nyilvánosság előtt, hogy elégedetlen a jelen megállapodással. Ugyanakkor ő sem venne részt nyilvános demonstrációban. Szabó Tiborné úgy látja, a drasztikus elvonás elleni protestálás idején a sajtó az MVGYOSZ mellé állt. Célszerű megőrizni a nyilvánosság támogatását, s ez további tiltakozással esetleg nem lenne lehetséges. Szabó Tiborné kezdeményezésére a hivatalvezető munkakörét ügyvezető igazgatóra módosítaná a szervezet. Ez az elnevezés az alelnök szerint jobban lefedi a hivatal élén álló személy tevékenységét, Dr. Szőke pedig úgy tapasztalja, a sajtó gyakran máris így hivatkozik Dr. Micsericsre. Mivel az elnevezés a szervezet alapszabályában van rögzítve, erről a küldöttgyűlés dönthet. A változást mindenesetre az elnökség támogatja. Dr. Tóka László nem szeretné, ha az új üdülőmegépítésére elkülönített pénzalapot megint a likviditásbiztosítására használnák fel. Dr. Micserics emlékeztetett, 2006-ban is felhasználtak mintegy 40 millió forintot, s azt is sikerült ledolgozni. Dr. Tóka nem hiszi, hogy most is sikerülne visszarakni az elkülönített pénzt. Szabó Tiborné így fogalmazott: „Valamiből élni kell”. „Nem muszáj élni” – válaszolta Dr. Tóka. A választási szabályzatról, a Felügyelő Bizottság új póttagjairól, valamint a küldöttek felszólalásának szabályozásáról dönt a tervek szerint az MVGYOSZ küldöttgyűlése, melyet idén negyedszerre, a tervek szerint november 7-re hív össze az elnök. A választási szabályzat – mint már volt róla szó egy korábbi tanácskozáson – azért szorul reformra, mert időközben megváltozott az alapszabály. Az elnök szerint esetleg kifogásolható lenne, ha jövőre módosítanák a választás szabályozását épp azon a küldöttgyűlésen, melyen a tisztségviselők megválasztása lezajlik. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) elvileg tartalmazta volna a küldöttek felszólalásának szabályozását, felvetődött azonban, hogy az SZMSZ-ről az Országos elnökség dönt, s így a legfőbb ügydöntő szerv működését egy a hierarchiában alatta álló testület szabályozná. Az SZMSZ-t egyébként Dr. Nagy Sándor korábbi alelnök elkészítette, azt a mostani tanácskozáson megszavazták. Elkészítésének eredeti határideje 2006. június 1. lett volna, az akkori határozat szerint a felelős Dr. Szőke László volt.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
2°C
Vélemény, hozzászólás?