Rádiós tájfutás vakoknak is

A Nyírségi Látássérültek Egyesülete a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával 2010.Június 30. és 2010. július 2. között RÁDIÓS TÁJÉKOZÓDÁSI „FUTÓVERSENYT” rendez.

A versenyen az időeredmények döntenek, de a „futás” szimbolikus, mindenkinek a képességeihez mérten kell teljesíteni, személyi segítőt kap a pályán. A készülést a helyileg illetékes Rádióamatőr Klubok segítik. A segítő személyek és klubok listáját hírünk alján találják. A felkészüléshez a rádió klubok minden tárgyi, és személyi feltételt biztosítanak.

Részletes szakmai információk a www.ardf.hu honlapon is olvashatóak.

Mi is a rádiós tájfutás?

A ma már „rádiós tájékozódási futásként” ismert sportág magyarországi múltja 1929-re nyúlik vissza – írja Venczel Miklós, a Magyar rádiós tájfutó szövetségi kapitánya tájékoztatójában. A korabeli „rókavadászok” elbeszéléséből a mai versenysporttól egy meglehetősen eltérő, elsősorban rádiótechnikai versenyág képe rajzolódik ki. Ők még igazi amatőrök voltak, kivétel nélkül mindenki saját készítésű vevőkészülékkel állt rajthoz. A készülékek rádiócsövekkel működtek, igen rossz mechanikai állóképességgel, s az áramellátást is csak nagyméretű elemekkel tudták megoldani, amit hátukra szerelve cipeltek a verseny ideje alatt. A korabeli versenyzőknek, számukra teljesen ismeretlen terepen, a rajthelytől egy 3 km-es sugarú körön belül elhelyezett adót kellett megkeresni. Ez az adó volt a „ravaszdi róka”, amelynek igazán a róka ravaszságával kellett rendelkeznie, hiszen rajta állt, vagy bukott a verseny sikere. Ha jól álcázta magát, akkor megtalálása igazi élménnyé vált a vadász számára. Az adókeresés lényege azon alapszik, hogy egy rádióállomás helyének iránya megfelelő vevőkészülékkel meghatározható. Az adás időtartama alatt végzett mérés megadja azt a vonalat, amelynek valamely pontján helyezkedik el az adóállomás. Ha az első mérőhelytől távolabbra is végzünk mérést, a vétel iránya a két mérés helyén különböző lesz. Az eltérés szöge, és a mérések közötti távolság pontosan meghatározza az adó helyét. Ezt a módszert tengeren, szárazföldön és a levegőben egyaránt széleskörűen alkalmazzák. A versenyeken speciális irányérzékeny vevőket használnak. Fontos a viszonylag egyszerű konstrukció, a gyors kezelési lehetőség, a fokozottabb igénybevétel – időjárás, terep okozta rázkódás – miatt a megbízhatóság növelése. A hordozhatóság követelménye arra ösztönözte a konstruktőröket, hogy a méreteket minimálisra csökkentsék. Az amatőrök érdeklődésüknek megfelelően két különböző versenyszámban indulhattak: rövidhullámon, ahol a hullámhossz 80 méter, és megközelítőleg a föld felszínén terjed, valamint ultrarövid hullámon, ahol a hullámhossz 2 méter, és a terjedési tulajdonságok a fényéhez hasonlóak. A terjedési tulajdonságok különbözősége miatt a két versenyszámban alkalmazott mérési módszerek különbözőek, és ezek a versenyszámok mind a mai napig fennmaradtak. E kategóriáknak mindig is voltak specialistái, de ma már általános, hogy mindenki mindkét versenyszámban versenyez.

Magyarországon 1957-től rendszeresen rendeznek országos bajnokságot ebben a sportágban és először 1964-ben rendeztek nemzetközi versenyt 6 ország részvételével, mely igen nagy elismerést aratott a résztvevő országok között jó szervezettségével, és hibátlan technikájával. Nemzetközi versenyen itt állt először magyar versenyző a dobogó legfelső fokára. Az évek során szerencsére bőven akadt követője. Az 1971-től 2 évenként megrendezésre kerülő Európa-bajnokságon, majd 1980-tól már világbajnokságon mindig állt magyar versenyző a dobogó valamely fokán. A hajdani „rókavadászatból” kifejlődött rádiós tájékozódási futás igazi versenysporttá nőtte ki magát, amelyet a legnagyobb, és legszebb „stadionokban”, az erdőkben, hegyekben rendeznek. A versenyterep kijelölésénél fontos szempont, hogy elhelyezhessünk 5 db adókészüléket oly módon, hogy a maximális légvonalbeli versenytáv helyes keresési sorrend esetén 6 km legyen, és a szintkülönbség a 200 métert ne haladja meg, valamint legyen lehetőség start- és célhelyek berendezésére. Az 5 irányadó ötpercenként ismétlődő periódussal, egymást követő 1-1 perc, sugárzási időtartammal, azonos frekvencián működik, különböző speciális morzejelek sugározva. A céladó folyamatosan morzejeleket sugároz, de más frekvencián úgy, hogy a többi a jeleit a terepen sehol sem zavarhatja. Az öt adót tetszőleges sorrendben a lehető legrövidebb időn belül kell megtalálni és befutni a célba. Megtalálásuk igazolása versenyzőkartonon történik az adóknál elhelyezett bélyegzőkkel. Manapság, már ez is elektronikus úton történik, ahol az eszköz a megtalálás pontos időpontját is rögzíti. Az irányérzékeny vevőkészüléken kívül felhasználható segédeszközök: tájfutó térkép, melyen jelölve van a verseny rajt és célhelye, iránytű, rajzeszköz, vonalzó, szögmérő. A magyar versenyzők számtalan EB és VB érem birtokosai, ahol egyéni, továbbá az egyéni teljesítmények alapján értékelhető csapatversenyt rendeznek.

A vakok és gyengénlátók részére Magyarországon az idén fognak első ízben rádiós tájfutó versenyt rendezni, melyet a Nyírségi Látássérültek Egyesülete, a Magyar Rádióamatőr Szövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szövetsége és a Városi Rádió Klub Sportegyesület Nyíregyháza, a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával 2010. június 30. és július 2. között rádiós tájékozódási „futóversenyt” rendez, „Irány a hangok után” mottóval Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn a Múzeumfalu területén.

Ennek a szabályai jelentősen eltérnek a klasszikus rádiós tájfutó versenytől. Ezeket a szabályokat a résztvevők adottságaira, hiányosságaira formálták a szervezők úgy, hogy élvezzék a versenyt, és a testi épségük ne legyen veszélyeztetve.

Rádiós tájékozódási futást a vakok és gyengén látók között is szeretnék népszerűsíteni; talán ez is hozzásegítheti a vakokat és gyengénlátókat ahhoz, hogy egészségesebben éljenek, többet legyenek friss levegőn, többet mozogjanak, és még össze is mérhessék ügyességüket egymással.

A verseny lebonyolítását az alábbiak szerint képzelik a szervezők:
A versenyt sík, nyílt terepen, /pl. futballpályán vagy mezőn/ rendezik ultrarövidhullámon. Azért ezen a hullámsávon, mert itt kézenfekvőbb a vak résztvevők részére az, hogy a legerősebb hang irányába kell menniük. Itt elegendő a készüléket a legerősebb hang irányába fordítani és máris indulhat a versenyző az adó keresésére. A versenyterepen 3-4 db. rádióadót kell speciális rádió vevőkészülékkel a lehető leggyorsabban megkeresni a résztvevőknek. Az adók felváltva 30-30 másodpercig működnek. Minden rádióadó sajátos morzejelet sugároz, amivel meg lehet különböztetni őket egymástól. A versenyzők az indulás után sorban meghallgatják az adókat, megjegyzik az irányukat, majd tetszőleges sorrendben elkezdik az adók keresését. Ahogy közelednek az adóhoz, azt egyre hangosabban hallják. A biztonságos versenyzéshez minden versenyző mellé kísérőt biztosítanak, aki a versenyzőt csak abban segíti, hogy ne ütközzön más versenyzőkkel, és a pályán esetleg előforduló tereptárgyakkal. A rádióadókat a vevőkészülékek segítségével legalább 2m-re kell megközelíteni, ezt a segítő jelzi a versenyzőknek. Ezután elindulnak a következő adó irányába. A rádióadók keresési sorrendje tetszőleges. A versenyzők indítási sorrendjét sorsolással határozzák meg. Aki a legrövidebb idő alatt találja meg az adókat, az nyeri a versenyt. Az eredményszámításnál a megtalált adók száma az elsődleges. Az adók megtalálására adott időt maximáljuk! Minden versenyző az 1-es számú adó jeleire indul. A pályán egyidőben maximum 5 versenyző lehet, a balesetek és az összeütközések elkerülése miatt. A soron-következő versenyző addig nem indul, amíg a pályán 5 versenyző van. A versenyt két külön kategóriában tervezik megrendezni. Az egyikben a látásmaradvánnyal bírók (gyengénlátók) indulnak, a másikban a vakok versenyeznek. Ennek a versenyformának még nincs hagyománya, senkinek nincs ilyen versenyzési és rendezési tapasztalata, így a szervezők kérik a rádióamatőröktől, rádiókluboktól, és mindenkitől, akinek van tapasztalata, vagy rádiós tájékozódási futó ismerete, hogy segítsék a vakok és gyengénlátók helyi szervezeteit a felkészülésben. Hasznos információkat lehet találni a www.ardf.hu honlapon.

Nyírségi Látássérültek Egyesülete
Cím: 4400 Nyíregyháza Bercsényi út 4
Tel: 42/504-053
E-mail: nyirvake@freemail.hu
Web: www.nyirlategy.hu
A versenyen 3 fő versenyző és egy fő kísérő vehet részt.
Jelentkezési határidő: 2010. május 1, írásban a résztvevők pontos névsorával, és 1000/fő részvételi díj átutalásával a 68800109-11055664 bankszámla számra.

Segítő Klubok elérhetőségei

Segítő klub székhelye	Kapcsolattartó neve	Email elérhetősége
Veszprém	Bácskai Béla	elektronika.3b@chello.hu
Kecskemét	Börcsök István	iborcsok@t-online.hu
Budapest	Bomjuska Krisztián	rtf@ardf.puskas.hu
Szekszárd	Weisz László	ha3kna@tolna.net
Dunaújváros	Dékány Péter	liszkaie@citromail.hu
Székesfehérvár	Fent Marianne	fentmariann@gmail.com
Baja	Patocskai István	pati@fibermail.hu
Szeged/Rúzsa	Bálint István	ha8es@freemail.hu
Budapest	Matzon Jenő	ha8es@freemail.hu

A fenti személyek elérhetőségét a Nyíregyházán működő Rádióamatőr Klub adta meg számunkra. További kérdéseitekkel forduljatok bizalommal egyesületünk munkatársaihoz a felhívásban szereplő elérhetőségeken.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.