Vakok szövetsége: az elnökség teljes

Megismételte a vakok szövetsége július 16-i küldöttgyűlése a május 21-i szavazást az Országos Elnökség két tagjáról, mivel az előző küldöttgyűlést nem az alapszabályban lefektetett 15 nappal előbb hívták össze. A szavazás eredménye megegyezik a májusiéval, az elnökségbe ezúttal is Dr. Tóka László és Laczi Tamásné került be. A testület póttagjai Kovács Béla és Kuminka Györgyné lettek.

Az újra lebonyolított szavazás hátterében az áll, hogy a Felügyelő Bizottság (FB) egy indítványra megállapította, a májusi közgyűlést nem az alapszabályban meghatározott 15 nappal előbb hívták össze. Ennek alapján az FB szerint a májusi küldöttgyűlés jogsértő volt, a szavazást meg kell ismételni. Bár Dr. Szőke László nem utasította el eleve a szavazás megismétlését, az elnök úgy látta, az FB indítványát a küldötteknek meg kell vitatniuk. Többek szerint az alapszabály be nem tartásán nincs mit megvitatni. Dr. Szőke szerint azért volt helye a vita napirendi pontra vételének, mert a Felügyelő Bizottságot a küldöttek választják. Az elnök figyelmeztetett, ha a küldöttgyűlés megismétli a szavazást, a szigorú választási szabályzat rendelkezései miatt (tudniillik az elnökségi státusz elnyeréséhez a jelenlévők több, mint felének szavazata kell) újra többfordulós szavazásra kerülhetne sor. Ezért Dr. Szőke azt javasolta, ezúttal tekintsenek el a választási szabályzat ide vágó rendelkezésétől, egyfordulós választásban döntsenek a küldöttek a két újraválasztandó tagról és a póttagokról, akik egyszerűsített mechanizmussal, egyszerű többségi elven nyerhetik el mandátumukat. A küldöttek többsége megszavazta Dr. Szőke javaslatát. Feszültséget keltett, hogy a májusi küldöttgyűlésen Dr. Nagy Sándor felvetette, a szervezet nem tartotta be az összehívásra vonatkozó 15 napos határidőt. Akkor ezt Dr. Szőke László többször, kategorikusan cáfolta. Hozzátette, aki nem hiszi el a levelek időben történt kiküldését, az ellenőrizheti a postakönyvben. Dr. Szőke májusban azt is mondta, a 15 napos határidő vonatkozik arra a küldöttgyűlésre, azt tehát be kellett tartani. Az elnök a Felügyelő Bizottság néhány nap múlva hozzá érkezett kérdéseire azonban már írásban ismerte el, sem az elektronikus, sem a pontírásos, sem a hagyományos levelek kiküldésénél nem tartották be a határidőt. De szerinte erre nem is volt szükség, mert a májusi küldöttgyűlés csupán az előző folytatása volt, amit határozatképtelenné válás miatt függesztett fel a levezető elnök. Dr. Szőke most azzal magyarázta a határidőbe nem tartását, hogy a hivatal egyeztetni akart a tagegyesületekkel és a természetes személyek képviselőjével három lehetséges időponttal kapcsolatban. Az elnök szavaiból az következik, hogy az egyeztetés és a határidő betartása kölcsönösen kizárták egymást. Ezt az érvelést azonban Dr. Nagy Sándor nem fogadta el. A volt alelnöknek a májusi szavazáskor egyébként az is feltűnt, a tanácskozást olyan időpontra hívták össze, ami a Dr. Szőke Lászlóval nem feltétlenül egyetértő egyesületi elnököknek és küldötteknek nem felelt meg. Dr. Szőke akkor erre reagálva visszautasította a manipuláció vádját, szerinte a beérkezett válaszok összesítésével került kijelölésre a május 21. Mint ismert, a májusi küldöttgyűlés összehívásának indokaként az is szerepelt, hogy sürgős döntések vártak meghozatalra, az elnökséget mihamarabb szükséges volt összehívni. Csakhogy az elnökséget máig sem hívta össze az elnök. Ennek Dr. Szőke szerint az a magyarázata, hogy nem akart egy illegitim elnökséget összehívni. Ezen érvelésnek azonban a Felügyelő Bizottságnak írott állásfoglalás mond ellent, amiben Dr. Szőke nem fogadta el a májusi küldöttgyűlés jogsértő mivoltát. Most azzal indokolta, hogy mégsem zárja ki a szavazás megismétlését, hogy távozásával nem akar maga után elvarratlan szálakat hagyni. „Még építő jellegű hozzászólásotok nem volt” – vetette a szemére Szabó Tiborné volt alelnök a „két indítványozó”-nak. Rajtuk valószínűleg vagy az FB-t és Dr. Földi Jánost, vagy a szerzőt és valamelyik másikat értette. Szabóné szerint „a jogot be kell tartani, de a joggal élni is kell, nemcsak visszaélni”. A határidő be nem tartásáról ezt mondta: „ha mi nem csinálunk belőle ügyet, akkor nincs belőle ügy”. „Ebben a teremben a jelenlévők 90%-a látássérült, csúnyán, ízléstelenül bántják egymást” – fogalmazta meg véleményét Szűcs Andrásné. Így „hogyan akarjuk azt, hogy a környezetünk elfogadjon bennünket?” – tette fel a kérdést. Szerinte egyesek azon vannak, hogy „minél nehezebben működjön az egyesület”. Nem tudja elképzelni, hogyan lehetséges, hogy „bántják egymást a látássérültek”. Venczel Ferenc arra hívta fel a küldöttek figyelmét, idén már négyszer itt voltak, nem akar még háromszor jönni. (A küldöttgyűlés napirendjén szerepelt a póttagok megválasztása is, vagyis egy szavazási forduló lebonyolítása mindenképp szükséges lett volna. Ráadásul az elnök lemondása miatt augusztusban újabb küldöttgyűlés lesz.) Venczel úgy vélte, ha a július 16-i küldöttgyűlés elutasítva az FB indítványát megerősítette volna a május 21-i szavazás eredményét, sem a bíróság, sem az ügyészség nem tehetett volna semmit. Dr. Hódosi László emlékeztetett, az elnök májusban háromszor ismételte meg, hogy a határidőket betartották. Hódosi szerint nem kekeckedés, ha szembesítik Dr. Szőkét korábbi szavaival. Az elnök egyébként elnézést kért azoktól, akiket akarata ellenére esetleg megtévesztett. Dr. Földi János visszautasította küldött-társai bírálatát. Úgy vélte, az FB feladata az, hogy őrködjön a szervezet jogszerű működése fölött, ha hibát talál, azt jelezze. Dr. Nagy Sándor és Dr. Földi furcsállták, hogy a hibákat nem lehet feltárni. Akik ilyesmit észlelnek, azokat támadják társai nem pedig a felelősöket vonják kérdőre. Nagy Sándor helyteleníti, hogy egyes vak emberek mindent a vakságuk mögé próbálnak rejteni. Ezzel vélhetőleg az „egymást bántó látássérültek” gondolatára reagált. Dr. Nagy Sándor felhívta a küldötteket, hogy felelős döntéseket hozzanak. Az elnöktől tiszta beszédet vár. Úgy véli, bőven össze lehetett volna már hívni a küldöttgyűlést hamarabb is. Mivel a küldöttek a májusi tanácskozás minden határozatát megsemmisítették, újra szavaztak az etikai bizottság póttagjáról is. Erre a posztra ismét Szokó Zsoltot választották meg. Több vidéki tagegyesülethez érkezett olyan ügyészségi megkeresés, miszerint a felügyelő bizottság tagja nem lehet az egyesület vezető szervének tagja. Dr. Szőke László úgy tudja, az ügyészségek szerint a küldöttgyűlés is vezető szervnek számít. Ezért arra szólította fel Dr. Hódosi Lászlót, orvosolja az esetében fennálló összeférhetetlenséget. Dr. Hódosi ugyanis Baranya megyei küldött és az FB tagja is egyben. Dr. Hódosi László küldötti státuszáról mondott le. Németh Orsolya felvetette, azokban a tagegyesületekben, ahol nem küldöttgyűlés, hanem taggyűlés a legfőbb ügydöntő szerv, gyakorlatilag nem lehet az FB tagja az egyesület tagja. Dr. Ozvári Lukács Ádám birtokában viszont olyan bírósági végzés van, amiben egy egyesület bejegyzését azért utasították vissza, mert a felügyelő bizottság tagjai nem voltak egyben az egyesület tagjai is. Laczi Tamásné ezzel kapcsolatban elmondta, ő azt a felvetést kapta a Győr-Sopron megyei egyesületet vizsgáló ügyészségtől, hogy pártoló tag lehet a felügyelő bizottság tagja.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .