Mi a teendő, ha látássérült személy érettségizik? – Ajánlás oktatási intézmények számára
Az érettségi vizsgák során az elnök felel azért, hogy minden jogszerűen történjen. Feladatairól részletes tájékoztatót készített az Oktatási Hivatal Tájékoztató érettségi vizsgaelnökök számára címmel.
A tájékoztatónak 20 olyan pontja van, melyeket különösen fontos ismerni és figyelembe venni, amikor látássérült személy vizsgázik.
A 2019-ben frissített Tájékoztató azon pontjaira szeretnénk ráirányítani a figyelmet, melyek fontosak lehetnek, ha látássérült személy is van az érettségizők között. Ezért a Tájékoztatóból azokat a részeket – összesen 20 pontot – emeltünk ki, melyeket érdemes mindenkinek szem előtt tartania, akik részt vesznek a vizsgák lebonyolításában.
1. “Előzetes tájékozódása során vizsgálja meg a mentességről szóló határozatokat (pl. megfelelő szakértői vélemény alapján történt-e a döntés, és összhangban áll-e azzal).”
A “mentesség” szó félrevezető lehet. Ugyanis nem csak mentesség járhat egy sajátos nevelési igényű vagy – felnőtt esetén – fogyatékossággal élő vizsgázó számára, hanem más különleges bánásmódra is szüksége lehet. A szakértői vélemény tartalmazza egyrészt azon segédeszközök felsorolását, melyek használata a tanuló számára engedélyezett. Ugyanez a dokumentum definiálja az adaptált feladatlapok szükségességét és minőségét, illetve a feladatlapon látható nem adaptált képek, forrásanyagok leírásának indokoltságát a jelen lévő tanárok által, amennyiben a vizsgázó azt kéri. Ezek a segítségek sem mentességet, sem könnyítést nem jelentenek. Tehát fontos, hogy ilyen esetben még nagyobb hangsúlyt kell tenni a vizsga megfelelő körülményeinek biztosítására.
2. “Előzetes feladata az elnöknek a vizsgáztató tanárok kijelölésének jogszerűségének (képesítés) elbírálása.”
Fontos, hogy az elnök ne csak tisztában legyen azzal, hogy sajátos nevelési igényű, vagy 18. életévét betöltött személy esetén fogyatékossággal élő személy is lesz a vizsgázók között, hanem erre hívja fel a vizsgabizottság tagjainak figyelmét is. Kérje meg őket továbbá, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a szakvéleményben leírtakra. Ez különösen emelt szintű érettségi vizsga alkalmával fontos, ahol “vendég diákok” vannak. Ugyanis előfordulhat, hogy az adott oktatási intézmény pedagógusai addig nem találkoztak látássérült személlyel. Mivel minden látássérültség más és más, az egyénre vonatkozóan kell megvizsgálni, azaz a szakértői véleménynek megfelelően, hogy minden adott-e az esélyegyenlőséghez. Ha a feltételek biztosításával kapcsolatban kérdés merül fel a bizottsági tagokban, érdemes a látássérült diákot tanító intézménnyel, annak tanáraival, gyógypedagógusaival konzultálni.
A tájékoztató az alábbiakat tartalmazza a mentességek megadásáról:
„Az érettségi vizsgán alkalmazható „mentesítések” szabályairól részletes tájékoztatást tartalmaz az 1. számú melléklet.
Ami a speciális könnyítéseket illeti, tanácsoljuk, hogy az elnök a vizsga kezdete előtt a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatosan tájékozódjon a következőkről:
a) Mi szerepel a vizsgázóra vonatkozó szakértői bizottsági szakvéleményben?
b) Milyen információt tud adni az osztályfőnök, a szaktanár, az iskola vezetése a tanuló különleges igényeiről, eddigi beszámoltatási formáiról?
c) A tanuló milyen segédeszközt, segédanyagot használt az eddigi tanulmányai során?
d) Mennyi többletidőre van szüksége írási, olvasási, vagy más nehézség miatt?
e) Szorul-e segítségre: a különböző mozgások (kísérlet, eszközök kézbe adása) területén?
f) Szükséges-e számára a szóbeli vizsgákhoz kapcsolódó esetleges írásos anyagok nagyítása, adaptálása?
g) Szükséges-e számára a feladatok szóban és írásban való egyidejű megadása?”
Az adaptációra vonatkozó igényt az írásbeli érettségi kapcsán már jelezni kellett az Oktatási Hivatal felé a szakértői vélemény becsatolásával. Amennyiben mégsem történt meg az adaptálás, azt újból jelezni kell az Oktatási Hivatalnak és biztosítani kell az adaptációt a diák számára.
Szóbeli érettségi esetén az adaptálás annak az oktatási intézménynek a feladata, ahol vizsgázik a diák.
Az adaptálás jelentheti a nyomtatott tétel elektronikus formátumú, képernyőolvasó programmal is olvasható változatát. Ez leginkább a doc, docx, txt és más szöveges típusú dokumentumokat takarja.
De mi a teendő, ha a tételben képet kell elemezni? Több gyakorlat is létezik ez ügyben. A legmegfelelőbb, ha egy gyógypedagógus „akadálymentesíti” azt, azaz a kép tárgyilagos leírása megtalálható a dokumentumban. A másik megoldás, hogy a vizsgáztató tanárok egyike írja le a képet a diák számára, kerülve a szubjektív és elemző megjegyzéseket. Illetve volt már példa arra is, hogy új tételt kellett húznia a vizsgázónak, amelyben nem szerepelt képi anyag. A jogszabályok szerint az első két megoldás valamelyikét kell választani.
Az adaptáció problémája az írásbeli feladatlapok esetében is felmerülhet. Ha olyan kérdés van a feladatlapon, mely látás nélkül nem válaszolható meg, akkor erre két gyakorlatot szoktak alkalmazni.
Az egyik, hogy szóban ismertetik a vizsgázóval, mi látható az ábrán. A másik lehetőség, hogy azt a feladatot, melyet látássérültsége miatt nem tud megoldani, kihagyja. Ilyenkor a feladat, vagy részfeladat pontszámát nem számítják be az összpontszámba, úgy számolva ki a százalékos eredményt.
3. Amennyiben van látássérült tanuló az írásbeli vizsgán, a középszintű és az emelt szintű vizsgadolgozatok megtekintésének megszervezésénél fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a diák amennyiben számítógépen írta meg dolgozatát, számára olvasható formában tudja megtekinteni javítás után is. Ehhez biztosítani szükséges számítógépet, illetve fülhallgatót.
4. “Amennyiben azt tapasztalja, hogy a javító szaktanár nem a javítási, értékelési útmutató szerint végezte a dolgozatok javítását (pl. többletpontokat adott, vagy részpontszámokat, ahol nem lehetett volna), akkor az igazgató útján haladéktalanul hívja fel a javító szaktanárt az érintett vizsgadolgozatoknak a javítási, értékelési útmutató szerinti újbóli javítására. 26. § (5) A vizsgabizottság elnöke a vizsgabizottság előzetes értekezletén is kezdeményezheti a szaktanári értékelés megváltoztatását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítás, értékelési útmutatótól.”
Amennyiben a szakvéleménynek megfelelően az igazgató engedélyezte a vizsgázónak, hogy bizonyos feladatok alól mentesüljön, azokat a feladatokat nem kell számításba venni, így az összpontszámot is csökkenteni kell azok pontszámával.
5. “Ha a tanuló észrevételt tett írásbeli dolgozatának javítására, azt az igazgatónak egy másik szaktanárral a javítási, értékelési útmutató alapján felül kell vizsgáltatnia. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni. R. 27. § (3)”
Ez a helyzet akkor is fennállhat, ha a javító szaktanár nem volt tisztában a vizsgázóra vonatkozó szakértői véleménnyel, illetve az annak megfelelő határozattal, és olyan feladatokat számol bele az összpontszámba, melyet a diák látássérültsége okán nem tudott megoldani. Ezt minden esetben felül kell bírálni.
6. “Emelt szintű írásbeli vizsgadolgozat javítására benyújtott észrevétel esetén a kivizsgálás a kormányhivatal feladata. A kormányhivatal az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti.”
Ha a vizsgázó szakértői véleménnyel is rendelkezik, mindenképpen csatolják a feladatlap mellé, hogy az Oktatási Hivatal által megbízott szaktanár helyes döntést hozhasson.
7. “Az elnöknek – hasonlóan az írásbeli vizsgadolgozatokhoz – a jóváhagyás előtt jogában áll minden egyes szóbeli tétel ellenőrzése. Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak.”
A tételek jóváhagyásakor szintén érdemes felhívni a szaktanárok figyelmét az egyenlő hozzáférés biztosítására.
8. “A vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet a fenntartó, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselője, illetve – amennyiben az iskolában nemzetiségi oktatás folyik – az illetékes kisebbségi önkormányzat képviselője. A nyilvánosság esetükben nem korlátozható. R. 17. § (1), (3)”
Ez a pont lehetőséget ad olyan szakember bevonására, aki a sajátos nevelési igényű diákok oktatásában vagy az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek teljesítése területén jártas. Így, amennyiben szükségét érzi a bizottság, kérheti egy megfelelő szakember részvételét.
9. A szóbeli érettségi során az elnök feladatai között szerepel, hogy “ellenőrizze, a vizsgázó hozzájutott-e a szükséges segédeszközökhöz.”
Ezt mindenképpen fontos megtenni. Az ellenőrzéskor érdemes a vizsgázóval is egyeztetni, hogy az eszközök megfelelően működnek-e.
10. “Ha a vizsgázó írásbeli vagy gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tesz, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el.
Ekkor a teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni, vagyis mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. R. 41. § (2)
Középszinten a matematika vizsgatárgy csak írásbeli vizsgarészből áll, így a vizsgázónak az írásbeli vizsgarész helyett kell szóbeli vizsgát tennie, a második szóbeli vizsgának a középszintű matematika vizsgatárgy estében nincs értelme, hiszen alapesetben nincs szóbeli vizsga.”
Mivel 2020-ban a veszélyhelyzet miatt általános esetekben csak írásbeli vizsgák lesznek, így a szóbeli vizsgarész alól azokat a diákokat is mentesíteni kell, akik írásbeli helyett szóban fognak vizsgát tenni. Nekik 2020-ban például történelemből is csak 1 tételt kell húzniuk.
11. “Póttétel húzatása
Ha a vizsgázó a tétel kifejtésében teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám tizenkettő százalékát, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. A póttétel húzatás a szóbeli vizsga újrakezdését jelenti. (A póttételből a felelet valójában a szóbeli vizsgarész teljes megismétlését jelenti, azaz nem lehetséges csak egy altételből, vagy feladatból póttételt húzni akkor sem, ha ezek külön tétellapon szerepelnek, és egymástól függetlenül húzza ki a vizsgázó a szóbeli tétel elemeit, így nem lehet pl. külön irodalom vagy magyar nyelvi tételt húzatni magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból.) R. 36. §. (5)
Amennyiben a vizsgázó középszinten matematikából az írásbeli helyett tesz szóbeli vizsgát, akkor és csak akkor kell póttételt húznia, ha felelete kevesebb, mint 12%-ra sikerül. Amennyiben 25%-ot eléri a felelete, vizsgája sikeres. Ha a felelet értékelése 12-25% közé esik, akkor nem húzhat póttételt, mert – bár a szóbelit az írásbeli helyett tette – feleletét a szóbeli szabályoknak megfelelően kell értékelni.”
Ez a rendelkezés 2020-ban nem csak a matematikára, hanem minden olyan tárgyra érvényes, melynél alapesetben a vizsgázó szóbeli és írásbeli érettségijét is szóban teszi meg. Tehát 2020-ban csak azokból a tételekből kell felelnie, melyek az írásbelit helyettesítik.
12. “… a 16. életév betöltését megelőző vagy azt követő legutolsó szakértői vélemény már nem veszíti el érvényességét.”
Tehát ha felnőtt személyről van szó, és 16. életévében kiállítottak számára szakértői véleményt, az addig érvényes lesz, míg az adott személy nem kérvényezi annak felülvizsgálatát.
13. “Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 12. § (9) bekezdése szerint: „ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján az Nkt. 4. § 25. pontjában felsorolt sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye, az e bekezdésben és a (6)–(7) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság fennállását szakorvos által kiállított igazolással kell bizonyítani.”
Tehát, ha felnőttkorban következik be a látássérülés, akkor is szükség van szakértői véleményre, azonban ezt más szerv állítja ki.
14. “Az Nkt. 56. § (1) – (2) bekezdése szerint a szakértői bizottság véleménye alapján a tanulót a „saját” középiskolájának az igazgatója mentesítheti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.
(1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti
a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.
A fentiek értelmében a mentességek esetében a döntés joga és felelőssége az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatójáé, tehát a mentességre vonatkozó kérelmet (emelt- és középszinten egyaránt) a szükséges igazolásokkal együtt az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor kell benyújtani a jelentkezést fogadó intézményhez, és az intézmény igazgatója az érvényes szakvélemény alapján dönt arról, hogy milyen mentességeket engedélyez a vizsgázónak. Az igazgató nem térhet el a szakértői bizottság javaslatától, mivel erre a jogszabályok nem adnak számára felhatalmazást. A szakértői vélemény a keltezése napjától érvényes … Amennyiben a rendelkezésre álló szakértői vélemény alapján nem lehetséges pontosan meghatározni a tanuló számára adandó mentességeket, úgy a szakértői véleményt kiállító bizottsággal kell egyeztetni a lehetőségeket. A mentesítéssel kapcsolatban hozott döntést írásba kell foglalni, megjelölve a döntés indokait, a mérlegelés során figyelembe vett körülményeket, és a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyeket és a vizsga letételének pontos módját, valamint tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségekről is.”
Fontos ismét kiemelni, hogy nem pusztán “mentesítésről” és “könnyítésekről” van szó, hanem a vizsga során az egyenlő hozzáférés biztosításáról is.
A jogorvoslati lehetőség mellett azt is tudatni kell a vizsgázóval, hogy semmilyen hátrány nem érheti, ha él jogorvoslati lehetőségével.
15. “Ha a tanuló egy vagy több évfolyamon fel volt mentve az adott tantárgy/tantárgyrész tanulása alól, de a tanulmányai befejezését megelőzően ez a mentesség megszűnik, a felmentett évfolyamokból nem kell megszereznie az osztályzatokat, a felmentés az értékelési kötelezettség alól felmentést jelentett, ezért csak a „hátralévő” évfolyamokon kell megszereznie az előírt osztályzatokat.”
Például ha a vizsgázónak nincs érdemjegye a középiskola első két évfolyamából, az nem jár az érettségi vizsga letételi lehetőségének elvesztésével.
16. “Ha a vizsgázót – az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában – mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.
20. § (7) bekezdése alapján az írásbeli vizsgán
A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján
a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,
b) lehetővé kell tenni, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében előírt, illetve az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,
c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse,
d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.
37. § (1) bekezdése alapján a szóbeli vizsgán
A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján
a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,
b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le,
c) lehetővé kell tenni, hogy a vizsga közben a szakvéleményben előírt vagy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használja.”
17. “R. 41. § (2) Külön figyelmet kell fordítani az emelt szintű élő idegen nyelvek esetében a mentességekkel kapcsolatos döntések meghozatalára. Az R. 45. § (5) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le (ez a mentességre utal), és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek (ez a százalékos eredményekre utal)
a) ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b) ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Fontos tudni, hogy a fenti rendelkezés értelmében az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga során, ha a vizsgázó bármilyen mentességgel is él (idetartozik az időhosszabbítás is) bármelyik vizsgarész teljesítése során, hiába éri el a meghatározott százalékos eredményt, nem szerezhet komplex nyelvvizsga egyenértékűséget. Írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsga egyenértékűséget is csak abban az esetben szerezhet, ha az R. 45. §-ában meghatározott feltételeket a részletes követelményekben meghatározott módon teljesíti. Ha pl. a tanuló a szóbeli vizsgát írásban teszi le, vagy mentesül az értékelési rendszer egy részlete alól a szóbeli vizsgán, úgy szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget nem szerezhet. … Ha a vizsgázó az érettségi jelentkezéskor kérelmezte az időhosszabbítást, és ezt a jelentkezését fogadó intézmény igazgatója engedélyezte számára, akkor a vizsgázónak azzal kell számolnia, hogy nyelvvizsgaegyenértékű dokumentumot nem szerezhet.
Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza az élő idegen nyelv részletes tartalmi követelményeit és vizsgaleírását. Azaz a részletes vizsgakövetelmények szerves részét alkotja a vizsgaelírás is. Az élő idegen nyelv vizsgaleírása szerint emelt szinten az írásbeli vizsgát 240 perc alatt kell teljesíteni, ezen belül az Olvasott szöveg értése vizsgarészt 70 perc, a Nyelvhelyesség vizsgarészt 50 perc, a Hallott szöveg értése vizsgarészt 30 perc, az Íráskészség vizsgarészt 90 perc alatt. Azaz, ha vizsgázó időhosszabbítást kap az emelt szintű vizsgán, annak bármely vizsgarészén, úgy a vizsgát nem a részletes követelményekben meghatározott módon teljesíti.
Az R. 20. § (7) bekezdés a) pontja lehetővé teszi, hogy a vizsgázó kérelmére a 19. § (1) bekezdésében meghatározott időt megnöveljék. Azaz ez egy lehetőség a vizsgázó számára, amellyel saját döntése alapján élhet a vizsga során.
Az R 45. § szabályozza a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyértékű dokumentum megszerzésének feltételeit.
Az R. írja elő azt, hogy a részletes követelményekben meghatározott módon kell teljesíteni a vizsgát annak érdekében, hogy az arról kiállított bizonyítvány/tanúsítvány nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű dokumentum legyen.
Az R. által hivatkozott részletes követelményekben meghatározott időtartam nem változik meg pusztán attól a ténytől, hogy a vizsgázó saját kérelmére élni kívánt az időhosszabbítás lehetőségével. Ha a vizsgázó kérelmezi az időhosszabbítást, valójában nem tudja a részletes követelményekben meghatározott idő, csak annál hosszabb idő alatt teljesíteni a vizsgát, azaz nem tudja a részletes követelményekben meghatározott módon, csak attól eltérő feltételek esetén teljesíteni a vizsgát. Az időhosszabbítás valójában tehát a követelmények egy része alóli felmentés. Ez az R. szabályai alapján pedig azt jelenti, hogy nem kaphat nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű dokumentumot.
Az időhosszabbítás a követelmények egy része alóli felmentés, amelyet fontos megkülönböztetni azoktól az eszközöktől, amelyek a vizsgázó érzékelését hivatottak segíteni. Ilyenek a hallókészülék, a vakok felolvasó programja vagy a szemüveg.
Hasonlóan, ha a számítógép használat csak arra terjed ki, hogy a vizsgázó a megoldásokat a számítógép segítségével rögzíti (mert pl. mozgássérült, és másképpen nem képes írásbeli munka elkészítésére), úgy ez önmagában nem érinti a vizsgakövetelményeket, hiszen ez esetben csak annyi történik, hogy az írásbeli munka elkészítéséhez golyóstoll helyett a vizsgázó egy másik íróeszközt használ.
Természetesen ez esetben sem lehetséges a számítógépen semmiféle segédeszköz (pl. helyesírás ellenőrző program).”
Tehát az Oktatási Hivatal jelenleg úgy értelmezi a törvényt, hogy időhosszabbítás esetén nem teszi lehetővé a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzését a vizsgázó számára. De ha nem kér időhosszabbítást és az írásbeli vizsgarészt dupla szóbeli és labor munkával végzi el, kaphat szóbeli nyelvvizsga bizonyítványt.
18. “Ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben minkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.”
19. ” A szakmai érettségi vizsgák bevezetésével a sajátos nevelési igényű tanulóknak az érettségi vizsgán adható mentességek nem változtak, azaz a fenti mentességek – a vizsgatárgy sajátosságainak figyelembevételével – az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak esetében is alkalmazhatók.
Ha a tanuló az igazgatói döntés alapján felmentést kap a szakmai vizsgatárgy vizsgája alól, úgy az érettségi bizonyítványába a vizsgaszabályzat szerinti „Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá ……… FEOR számú ….. munkakör betöltésére képesít.” záradék nem kerülhet.”
20. “Ha a tanuló az igazgatói döntés alapján a szakmai vizsgatárgy vizsgát valamilyen mentességgel teljesíti, úgy (a vizsga szintjétől függetlenül) az érettségi bizonyítványába a vizsgaszabályzat szerinti „Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá ……… FEOR számú ….. munkakör betöltésére képesít.” záradék bekerül.”
A Tájékoztató érettségi vizsgaelnökök számára című dokumentum teljes terjedelemben itt érhető el:
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/utmutato_elnok_2019__maj_KPF.pdf
Amennyiben további kérdés merül fel a látássérült diákok érettségi vizsgáinak lebonyolításával kapcsolatban, azokat az ifjusag@mvgyosz.hu e-mail címre várjuk. (Puskás Anett – MVGYOSZ.)
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
3°C