A vak jogvédő esete a kínai médiával

Csen Kuang-cseng, a családjával az Egyesült Államokban tanulni készülő, megfigyelt otthonából nemrégiben megszökött kínai jogvédő ügye meg-megjelent a kínai híradásokban, de azt nem lehet állítani, hogy abban ténylegesen észrevehető lenne, illetve hangsúlyt kapna.

A kínai média természetesen beszámolt és beszámol a Csen amerikai nagykövetségre menekülésével kapcsolatos hivatalos kínai közlésekről, de az elmúlt napok kínos amerikai-kínai diplomáciai konfliktusa, illetve az aktivista esete több újság szerzőjét is publicisztikára ihlette. A legutóbbi a Global Times cikke, amelyben olyasvalaki ragadott tollat, aki tavaly decemberben egy kisebb csoporttal felkereste otthonában Csent.

A Sima Pingpang néven publikáló szerző úgy véli, az Egyesült Államok „aduként” használta Csent egy politikai játszmában, s mert Kínában az emberi jogok helyzete általánosságban javult, Csen szerepe felértékelődött.

A cikkíró beszámolója szerint a Santung (Shandong) tartományi Tungsiku (Dongshigu) faluban Csen kifejezte meggyőződését, hogy csak az ENSZ képes neki hatékony védelmet nyújtani, s nem kért a csoport felajánlott közvetítéséből.

Az írás kitér Csen korábbi, a falusiakért és a fogyatékkal élőkért végzett tiszteletre méltó érdek- és jogvédő tevékenységére, de azt állítja, hogy a vak aktivista börtönbe zárásának nem volt köze ehhez a munkához. A jegyzetíró „a falusiak elbeszélése nyomán” úgy tudja, hogy „egyszerű” helyi konfliktus okozta a perpatvart, amelynek bírósági ügy lett a vége.

A történet szerint Csen brit forrásból kapott pénzből egy igen mély kutat fúratott a házához, aminek következtében a falusi kutak egy részéből elszivárgott a víz, s Csen lényegében uralta a környék „vízellátását”. A férfi drágán adta a vizet szomszédainak, ami elégedetlenséget váltott ki, s ennek többen nyíltan hangot is adtak, panaszt tettek ellene. Csen állítólag ezen felbőszülve családját a falubizottsághoz vezényelte, és ott romboltak, utakat zártak el.

Csen viszonya a helyi hatóságokkal szabadulása után csak romlott, főleg külföldi kapcsolataiban bízott, esélye pedig arra, hogy viszonya a helyi hatóságokkal és a helyzete rendeződjön, nem sok volt – ismeri el a magát bloggernek és vidéki értelmiséginek valló cikkíró.

A Beijing Ribao (Pejcsing Zsipao) fővárosi napilap kínai nyelvű szerkesztőségi cikkében ugyancsak jegyzetben foglalkozik a Csen-üggyel, illetve annak kapcsán a nyugati média és az Egyesült Államok szerepével, valamint nagykövetének viselkedésével. Úgy véli, a 40 éves jogvédő aktivista eszköz arra, hogy „lejárassák, és esetleg megzsarolják” Kínát.

Még ha minden társadalmi rendszerben léteznek is problémák, egyetlen ország sem engedheti meg, hogy egy másik beavatkozzon a belügyeibe, egy másik állam nagykövetsége azt tegyen a területén, amit akar, vagy ugyanott egy nagykövet bíróként viselkedjen – fakad ki a cikkíró, aki szerint tévedés Csent hősként és rendszerellenes politikai ellenzékinek beállítani. A kínai mikroblogok világába „nem tört be” Csen Kuang-cseng története. Ennek elsődleges oka, hogy a kínai internetfelügyelet úgy ítélte meg, a témát nem „bocsátja vitára”, annak szerepeltetését a százmilliók fórumának számító mikroblogokban nem teszi lehetővé. Ettől függetlenül az internet kínai nyelvű keresője nem kevés találatot hoz Csen nevére. A felbukkanó cikkekből, bejegyzésekből megtudható, hogy a vak férfi először egy pekingi üggyel hívta fel magára a figyelmet, még 2003-ban, amikor beperelte a fővárosi metrót. Az ellenőrök ugyanis fogyatékos-igazolványa mellé a helyi közlekedési hatóság által kibocsátott igazolást is kérték ahhoz, hogy ingyen utazhasson. Csen visszakövetelte az elköltött 13 jüanját (450 forint), s pert indított még 2003 őszén. Sikeréről a következő év elején a kínai központi televízió híreiben is beszámoltak. Egy friss letölthető híradásból kiderül: megítéltek neki 840 jüan (29 ezer forint) kártérítést is és 334 jüan (11 ezer 600 forint) szállásköltséget. Csen az 1990-es évek második felében a fogyatékkal élő gazdálkodók adójának elengedéséért is szót emelt Pekingben, s egy másik esetben tízezer aláírást gyűjtött egy környezetszennyező santungi papírgyár bezárását követelve. A férfi – aki egyéves kora előtt csökkentlátó volt és hatévesen már teljesen elvesztette a látását – 18 éves koráig gazdálkodóként élt, majd a helyi, később a csingtaói (Qingdao) vakok iskolájába járt. 1998 és 2000 között a Nanking (Nanjing) városi egészségügyi felsőoktatásban vett részt, masszázst és akupunktúrát tanult. 2003-ban nősült meg, akkor született a fia, majd 2005-ben a lánya. Linji (Linyi) város – amelyhez szülőfaluja is tartozik – ebben az évben kezdte meg szigorúan, helyenként erőszakkal betartatni a központi családtervezési politikát. A helyi tisztségviselők nőket abortuszra kényszerítettek, sterilizáltattak, büntettek, s azoknak a hozzátartozóit, akik ez elől megszöktek, bezárták. Csen és felesége utánajárt az eseteknek és nyilatkozott a médiában. Bírósági ügy nem lett belőle, de a helyi hivatalnokok közül többeket felelősségre vontak. Csent 2006-ban rongálásért és a közrend megzavarásáért négy év három hónap börtönre ítélték, 2010-ben szabadult, s azóta – április 22-i szökéséig – megfigyelés alatt tartották; őt és családját rendszeresen zaklatták. Miután megszökött, segítséggel az Egyesült Államok nagykövetségére jutott. Hat nap után egy fővárosi kórházba került. Peking ezt követően – valószínűleg az akkor Kínában tartózkodó Hillary Clinton külügyminiszter közbenjárására – ígéretet tett rá, hogy mielőbb ellátják útlevéllel, Washington pedig vállalta, hogy családjával együtt – tanulmányi célból – Amerikába utazhat.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .