Nem ad pénzt a főváros – menniük kell iskolájukból a sérült gyermekeknek

Hónapok óta küzdenek a szülők azért, hogy a budapesti Mozgásjavító általános iskolában végzett gyerekeik a szakiskolát is a korszerűen felszerelt, milliárdokért felújított intézményben folytathassák. Ám ennek mostanáig a főváros ellenállt, mert az önkormányzat szerint az épületben nincsenek teljeskörűen biztosítva a megfelelő körülmények az oktatásra, néhány tanterem felújítása elmaradt, a munkálatok folytatásához viszont nem tudott pénzt adni, ráadásul a januári államosítás is bezavart.

Diákok a Mozgásjavító Iskolában

Anikó kisfia nyolcadikos, jól tanul és szeret is tanulni, rövidesen középiskolába akar menni, de izomsorvadása miatt kerekes székben ül, és speciális ellátásban részesül. Ugyanazt tanulja, mint más hasonló korú gyerekek, ugyanarra a központi felvételire készül, ugyanazt a nyelvvizsgát tenné le, mint ép társai, de betegsége miatt folyamatos segítségre szorul, hogy a könyveit elő tudja venni, vagy ki tudjon menni WC-re. Anikó fia jelenleg a Mexikói úti Mozgásjavító általános iskolájában tanul, és azt tervezte, hogy ebben az intézményben kezdi el középiskolai tanulmányait is, ám a fővárosi önkormányzat júliusban jelezte: a szakiskolai képzést felmenő rendszerben meg fogja szüntetni.

„Ha így lesz, két út áll előttem: vagy felmondok a munkahelyemen és beülök a fiammal az iskolapadba, vagy felmondok a munkahelyemen és otthon maradok vele” – mondja Shöfflerné Komsa Anikó, aki a szülői munkaközösség elnökeként több hónapja levelezik a budapesti önkormányzattal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Erőfeszítéseinek eddig nem sok eredménye volt, az iskola régi fenntartója, a fővárosi önkormányzat hajthatatlannak tűnik, a szaktárca pedig a januárban felállított Klebersberg Intézményfenntartó Központra mutogat. A középiskolai felvételi határidő viszont egy hónap múlva lejár, és jelenleg még azt sem tudni, hogy egyáltalán fog-e még szerepelni a Mozgásjavító a tájékoztatóban.

Hétfőn a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége tiltakozott az ügyben, amire a főváros közleményben válaszolt. Ebben elismerték, hogy valóban nem engedélyezték az intézménynek a 2013-2014-es tanévre a szakközépiskolai osztály indítását, a korábban indított osztályok pedig a tervek szerint kifutó rendszerben szűnnének meg.

Falfestésből indult a bonyodalom

Az intézményben az általános iskolai tagozatok mellett működő szakközép helyzete régóta bizonytalan, pedig a modern komplexum kiépítésére az állam és a főváros együtt 3,5 milliárd forintot költött. A régi intézmény mellett az Uzsoki utcai kórház egykori szárnyát is megkapták, az új épületbe pedig uszodát, speciális tantermeket alakítottak ki, illetve egy 116 férőhelyes részt a bentlakásosoknak. A felújítás fő célja pontosan a szakközépiskola kialakítása volt, ahol kereskedelmet, üzleti adminisztrációt tanulnak, hogy később dolgozhassanak. Az első évfolyam 2010-ben indult el, majd követte másik kettő is, jelenleg harmincan tanulnak a szakközépiskolai részben.

Mint Locsmándi Alajos, a Mozgásjavító igazgatója a hvg.hu-nak elmondta, a felújítást eredetileg két ütemben tervezték, de a második pénzhiány miatt elmaradt. Így, bár a teljes komplexum kihasználtsága már 70 százalékos, a régi épületben számos üres tanterem van, azokat a kor követelményeinek megfelelően fel kellene újítani – az iskola körüli bonyodalom pedig itt kezdődik. Ugyanis a 2012-2013-as évfolyamot úgy hirdették meg, hogy az újabb osztály indításához szükséges tantermek felújítása még nem fejeződött be, viszont a gyerekeket időközben fel is vették. Ezért az előző, a tanév végén távozott igazgató a fővárostól kért pénzt a szakközépiskolások új tantermeinek felújítására, a férőhelyek bővítésére, amire júliusban azt a választ kapta, hogy a felújítási költségekre újabb forrást nem adnak.

Ugyanakkor a főváros válaszában kifogásolta, hogy az iskola az osztály meghirdetésekor azt állította, hogy a feltételek adottak, ezért is engedélyezte az önkormányzat az új évfolyam elindítását. Majd közölték: mivel a kerületben két szakközépiskola is akadálymentesített – a Petrik Lajos környezetvédelmi és vegyipari, és a Neumann János számítástechnikai szakközépiskola –, ezért nem indokolt a Mozgásjavítóban még egy ilyen fenntartása. A felvett gyerekek áthelyezése ügyében pedig vegyék fel a kapcsolatot a másik két iskolával.

Ráadásul megtörtént az igazgatócsere is, és a főváros leveléről a nyári szabadságolások miatt későn szerzett tudomást az augusztusban érkező új vezető. Locsmádi Alajos erre hivatkozva kérte, hogy szeptembertől hadd indítsák el mégis az új évfolyamot. A tantermeket önerőből újították fel, az önkormányzattól az anyagköltségek fedezésére kaptak néhány százezer forintot.

20 éves remény

Az általános iskolába tanulók szülei azonban nem törődtek bele a helyzetbe, és azt kérték indítsák el a következő években is a szakközépiskolai képzést, ugyanis az önkormányzattal folytatott levelezés során világossá vált, hogy nemcsak az újabb évfolyamok jövőbeni indítása lehetetlenül el – azaz a mostani általános iskolások nem folytathatják a tanulmányaikat az intézményben -, hanem a tavaly ősszel indult új osztály sem kezdheti el a következő tanévet az épületben. (Az utóbbira a hétfői közleményben nincs utalás – a főváros január 7-én azt állította, a már meglévő osztályok kifutó rendszerben szűnnek meg -, az iskolának írt korábbi levélben az szerepel, hogy az ősszel indult osztály sem folytathatja a feltételek hiánya miatt.)

Pedig a szülők a főpolgármesternek, Tarlós Istvánnak írt levelükben jelezték, húsz éve várnak arra, hogy az intézménynek ezen része is működhessen. Felvetették, hogy a szülők önkéntes munkában kifestik a tantermet, lemázolják az ablakokat, felcsiszolják a parkettát, illetve a kapcsolókat is áthelyezik, ehhez mindössze 260-360 ezer forintra lenne szükségük. Igaz, az igazgató szerint a vezetékeket, a vizes blokkokat is fel kellene újítani, és az ablakok sem szigetelnek túl jól. Mivel műemléképületről van szó, mindez többszáz millióba kerülne.

Az egy hónappal később érkezet önkormányzati viszont válasz szerint azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben új tantermek kialakítására nem áll rendelkezésre pénzügyi keret. A 2010-ben és 2011-ben induló osztályok tanulói még befejezhetik a tanulmányaikat, de mivel a körülmények nem adottak, a tavaly ősszel felvetteknek jövőre már a Petrikben vagy a Neumannban kell folytatniuk tanulmányaikat. Arról, hogy jövőre már nem indíthat új osztályt a Mozgásjavító, a közgyűlés december közepén döntött, hivatalos papírt erről az igazgató január negyedikén kapott. Mint mondta, akkor már késő volt, hiszen a jelentkezést meghirdette, a fővárosi önkormányzat viszont azt kérte, vonja vissza azt.

Laptoppal jobban megy, elkel a segítő

A bizonytalanságot súlyosbítja az idén életbe lépő államosítás is. Az önkormányzat ugyanis a felújításokba és az épület üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokba szólhat bele, az oktatással összefüggő feladatok az állami monstrumhoz, a Klebersberg Intézményfenntartóhoz kerültek. Utóbbi, még ha engedélyezni is akarná az iskolát, mivel a körülmények nem adottak, és a felújításhoz csak a pénzhiánnyal küszködő önkormányzat adhatna támogatást, ezért patthelyzet alakult ki.

Az igazgató szerint ezt csak úgy lehetne feloldani, ha egy másik iskola kihelyezett képzéseként az intézményben működne a tanítás. Vagy ha a szakiskola kiválhatna a komplexumból, a középiskoláknál ugyanis nincs meg az a kettős fenntartói konstrukció. A hvg.hu megkereste a Klebersberg Intézményfenntartó Központot is, de kérdéseinkre későbbre ígértek választ.

Integrált vagy speciális oktatás?

Az önkormányzat egyébként a „nemzetgazdasági okok” mellett az „integráció fontossága” miatt akarja megszüntetni a szakközépiskolát. Szerintük az ép intellektusú mozgássérült gyerekeknek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy kamaszokként ép társaik között tanuljanak.

A területi szabályok szerint az alapozó képzést a Neumann János iskola adja a gyerekeknek, az érettségi után a Petrik Lajosban szerezhetnek szakmát. Utóbbi iskola igazgatója, Hudacsek Lászlóné a sajtóból értesült a Mozgásjavító körüli helyzetről, de mint a hvg.hu-nak mondta, ahogy eddig is, most is nyitottak az ép intellektusú, sérült gyerekek tanítására. Jelenleg nyolc sérült gyerek tanul a Petrikben, van köztük látássérült, beszédzavaros, végtaghiányos. Mint az igazgató mondta, az épület akadálymentesített, a diákok ellátásában egy pedagógiai asszisztens vesz részt, illetve kapcsolatban állnak a Mozgásjavítóval is, akik a szállításban, rehabilitációban segítenek. Hudacsek Lászlóné szerint bár felmerült korábban, hogy indítsanak külön csoportot a sérült gyerekeknek, éppen az ott tanulók kérték azt, hogy ne bánjanak velük máshogy.

Csakhogy a Mozgásjavítóban tanuló diákok szülei és az iskola szakemberei szerint erre nem minden gyerek alkalmas. Az igaz, vannak olyan fiatalok, akik kifejezetten elvárják, hogy ugyanúgy bánjanak velük, mint ép társaikkal, de a Mozgásjavítóban tanulók többsége folyamatos ellátásra szorul.

Nemzetgazdasági okok miatt nincs pénz a felújítás folytatására

„Az, hogy egy intézmény akadálymentes nem azt jelenti, hogy van egy rámpa, ahol fel tud menni, vagy van lift, ahol a szintek között tud mozogni” – véli a szakközépiskolai igazgatóhelyettes, aki szerint a Mozgásjavító diákjainak segítése esetenként speciális tudást kívánt. Példaként hozta fel, hogy van olyan egykori tanulója, aki gimnáziumban tanul, közlekedni ugyan tud, sőt az iskola mindent megtesz érte, de egész nap bepelenkázva ül, mert egyedül nem tud WC-re kimenni. Szerinte egy iskolában olyanokra is kell figyelni, hogy az ott dolgozók közül legyen például egy olyan erős segítő, aki képes kivenni az autóból egy 70 kilós gyereket, hogy legyen aki megeteti a gyereket, aki ad neki inni, vagy előveszi a füzetét, és akkor arról még nem beszéltünk, hogy a mindennapos testnevelés óra alatt mit csinál, vagy milyen lesz az olyan rehabilitáció, amit nem reggel, hanem fáradtan, az iskola után kezdenek el az intézményben. Mint mondta, mindez a Mozgásjavítóban van meg.

Habár a Mozgásjavítóban ugyanazok a követelmények, mint bárhol, de a mozgásszervi sérültségük miatt nem képesek például megfogni a ceruzát, lapozni a könyvet, gyorsabban jegyzetelni. Amellett, hogy a kerekesszékek miatt nagyobb a helyigényük, vagy a mellékhelységben sem mindegy, hogy az bal vagy jobboldalas, a legfőbb probléma, hogy bár ép az elméjük, mégsem tudnak egyedül enni, inni, vagy toalettre menni.

Anna kerekesszékben ül, kezén egy-egy ujját tudja csak használni, kommunikációban sem erős, de az angol nagyon jól megy neki. A dolgozat elkezdése előtt az intézmény egyik pedagógiai asszisztense kiveszi a táskájából a laptopját, bekapcsolja, elindítja a word programot. A kislány ugyanis ceruzát csak nehezen tud fogni, számítógéppel viszont sokkal egyszerűbben megy neki a tanulás.
Forrás: HVG

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .