Krónikus betegek és fogyatékkal élők: rejtett érték az álláspiacon
Magyarországon még mindig számos előítélet övezi a krónikus betegek vagy a fogyatékkal élők munkavállalását, holott a súlyos látássérültek vagy a siketek is számos feladatkört el tudnak látni. De melyek ezek?
Krónikus betegséggel vagy valamilyen tartós fogyatékossággal élni egyáltalán nem ritka állapot. Az Európai Unió lakosságának közel negyede érintett enyhébb vagy súlyosabb formában. Az Állami Számvevőszék 2019-ben publikált felmérése szerint Magyarországon 680.600 fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű embert regisztráltak, amiből 141.800 volt foglalkoztatott 2015-ben.
A megváltozott munkaképesség azonban sokféle állapotot takarhat. Ide tartoznak a mozgássérült, a látássérült, a siket, a cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri, illetve reumatikus és ízületi problémákkal küzdő emberek. Nem nehéz belátni, hogy a teljesen különböző egészségi problémák és állapotok másképp befolyásolják az érintettek munkaképességét. Általánosságban azonban elmondható, hogya megváltozott munkaképességű emberek közül sokkal kevesebben dolgoznak, mint ahánynak képesek lennének rá és ahányan szeretnének.
Akik pedig dolgoznak sokszor a képességeiket, szakképzettségüket, vágyaikat alulmúló feladatköröket kénytelenek ellátni, mert még mindig számos előítélet övezi őket a munkaerőpiacon. Sokszor az állásinterjúig sem jutnak el, még akkor sem, ha az adott munkához szükséges képességeikkel semmi probléma nincsen.
Vakok és látássérültek
Magyarországon mintegy 80.000 vak és látássérült embert tartanak nyilván. Amíg Nyugat-Európában minden negyedik látássérült dolgozik, addig itthon mindössze a 10 százalékuknak van állandó munkája. Ennek részben az az oka, hogy a munkáltatók csak bizonyos feladatkörökben tudják őket elképzelni, holott jóval többre képesek.
A legjellemzőbb foglalkozás, ami a vakokkal kapcsolatban felmerül, az a gyógymasszőr, hiszen a látás hiánya miatt a tapintásuk érzékenyebb, kifinomultabb a látókkal összevetve. A másik jellemző munkakör sokáig a diszpécser volt, de az utóbbi években a call centeres munkák elvállalása is megnehezült számukra. Ennek fő oka, hogy a munkakör ellátásához sok helyen szükséges a számítógép monitorának használata is.
Ugyanakkor a megfelelő technikai felszereltséggel és végzettséggel nemcsak egy call centeres állás, hanem a programozói, jogi, nyelvtanári, zenetanári pálya ugyanúgy nyitott lehetne egy látássérült vagy vak ember számára.
Siketek
Magyarországon körülbelül 70 000 ember vallja magát hallássérültnek. Ennél valószínűleg jóval többen lehetnek, de viszonylag sokan vannak, akik maguk előtt is tagadják az állapotukat. Egészen 1990-ig létezett az “ajánlott siketszakma” kategória, vagyis azok a foglalkozások, amelyeket a hallássérültek számára elfogadhatónak tartottak. A fiúkat jellemzően asztalosnak, nyomdásznak, hidegburkolónak, árufeltöltőnek képezték, a lányok lehettek bőrdíszművesek, ötvösök, varrónők, takarítók.
A siketekre és hallássérültekre is jellemző azonban, hogy ezeknél magasabb presztízsű állások betöltésére ugyanúgy alkalmasak, mint egészséges társaik. Egyre többen rendelkeznek közülük például informatikai vagy jogi végzettséggel, de egyéni készségeik érdeklődésük alapján a könyvelő, könyvtárosi, webdizájner és képzőművészeti pályákon való remeklés sem lenne akadály a számukra.
Cukorbetegek
Magyarországon egyértelműen a cukorbetegség az egyik leggyakoribb krónikus betegség. Becslések szerint akár egymillió embert is érinthet, még ha sokan nem is tudnak a betegségükről. A cukorbetegség az állások többségének betöltésénél nem akadályozza a munkavállalást. Ugyanakkor a betegség jellege miatt a cukorbetegeknek azok munkakörök az ideálisak, amelyeknél rendszeres a munkaidő és az egyenletes szintű a fizikai aktivitás. Vagyis olyan munkakörök ajánlottak, amelyek nem járnak túl nagy fizikai terheléssel, sérülésveszéllyel és amelyek mellett könnyen kialakítható a rendszeres életvitel. Megfelelő lehet számukra bármilyen irodai feladatkör, bizonyos segítő szakmák, mint a pszichológus vagy a nevelési tanácsadó, de akár a tanári pálya is.
A jövőben többen fognak krónikus betegséggel dolgozni
Mivel öregedő társadalomban élünk, évről évre kevesebben lépnek a munkaerőpiacra. Ebből következik, hogy a jövőben többen fognak hosszabb ideig dolgozni, és nagy valószínűséggel az emberek idősebb korban mennek majd nyugdíjba. Az életkor emelkedésével viszont nagyobb valószínűséggel alakulnak ki krónikus betegségek.
Ha sikerül megfelelő feladatokat találni a megváltozott munkaképességű emberek számára, azzal mindenki jól járhat. A munkáltatók azért, mert így megtarthatják kreatív, képzett, tapasztalt, lojális, de valamilyen krónikus panasszal küzdő munkavállalóikat. A krónikus beteg munkavállaló pedig táppénz helyett munkabért kap, és nem szorul ki idő előtt az aktív, a társadalomba jól integrálódott emberek közül.
A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosainak közreműködésével készült.
(Forrás: HR Portál/EGYENLŐEN.HU)
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
2°C
Vélemény, hozzászólás?