EU fogyatékosságügyi stratégia – átfogóbb együttműködés szükséges

„A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a jó munkahelyi körülményekhez, az önálló élethez, az esélyegyenlőséghez, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessenek közösségük életében. Mindenkinek joga van a korlátok nélküli élethez. Közösségként pedig kötelességünk, hogy másokéval azonos alapon biztosítsuk a társadalomban való teljes körű részvételüket.” (Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke)

A stratégia megalkotását megelőző vizsgálatok által feltárt kritikus pontok áttekintésének végéhez közeledünk. Ezúttal az Európai Unió intézményeinek, az egyes tagállamok, a tagállami hatóságok és az érintett állampolgárok közti együttműködés szükségességét járjuk körbe.

Együttműködés az Európai Unió intézményi szintjén

Azzal, hogy az Európai Unió ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (CRPD), annak összes rendelkezése az Európai Unió jogrendjének részévé vált, rendelkezéseit tehát kötelező lenne betartani. A korábban lefolytatott vizsgálatok azonban egyértelműen rámutattak arra, hogy amíg a kötelező előírások végrehajtása nincs ellenőrizve, addig nem jelent valós fenyegetést, ha azokat mégsem tartják be. A végrehajtás tehát csak akkor lehet sikeres, ha az intézkedések, szabályok vonatkozásában mind európai uniós, mind tagállami, mind pedig hatósági szinten ellenőrzik azokat.

Ennek első lépéseként az Európai Bizottság együttműködik az Európai Parlamenttel és az Európa Tanáccsal annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos ügyeket megfelelően figyelembe vegyék az intézményközi tárgyalások során, és hogy beazonosítsák a jelenlegi jogszabályok hiányosságait.

Továbbá az Európai Bizottság:

• felszólítja az összes uniós intézményt és szervet, ügynökséget és küldöttséget, hogy jelöljenek ki fogyatékosságügyi koordinátorokat intézményeikbe a fogyatékosságügyi stratégiáik megvalósítása érdekében,
• rendszeres magas szintű találkozókat szervez az Európai Parlament, az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az EKSZ, valamint a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek részvételével,
• évente eszmecserét szervez az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

A fogyatékos emberek jogainak érvényesítése érdekében az Európai Bizottság arra kéri fel a tagállamokat, hogy szakpolitikáik megalkotása során legyenek különös figyelemmel a fogyatékossággal élő személyek speciális szükségleteire.

Együttműködés tagállami és hatósági szinten

Azzal, hogy az Európai Unió ratifikálta a CRPD-t, az egyes tagállamok számára is kötelezővé vált annak betartása. A tagállamok, mivel hatóságaik útján ők állnak az érintettekkel a legközelebbi kapcsolatban, kulcsfontosságú szereppel bírnak az egyezmény végrehajtásában. Kötelességük rendszeresen jelentést tenni az egyezmény végrehajtásáról és a fogyatékossággal kapcsolatos stratégiai döntéseikről, ám ezeknek valóságtartalmát nem igazán ellenőrzik.

A fő cél tehát az ellenőrzési mechanizmus megerősítése mellett egy olyan platform létrehozása, amely a korábban ennek feladatkörét ellátó magasszintű munkacsoportot leváltva:

• ellenőrzi a CRPD és a nemzeti stratégiák végrehajtását,
• összefogja az egyezmény nemzetközi koordinátorait,
• kapcsolatot teremt a fogyatékossággal élő személyek érdekvédelmi szervezetei és az Európai Bizottság között,
• és egy tagállamközi fórumot hoz létre, ahol a tagállami képviselők értékelhetik a végrehajtás érdekében tett erőfeszítéseket.

A 2021-ben létrehozandó platformhoz egy mindenki számára hozzáférhető online adatbázis is tartozik, ahol a platform üléseiről, tevékenységeiről, elemzéseiről, az egyes országokkal kapcsolatos információkról, az inklúzió mértékéről, a hozzáférhetőséggel kapcsolatos bevált gyakorlatokról is lehet olvasni.

Másodlagos cél a tagállami helyi és regionális hatóságok helyi hálózataival történő párbeszéd kialakítása a fogyatékossággal kapcsolatban.

A törekvések azonban csak akkor vezetnek sikerre, ha a tagállamok olyan stratégiákat fogadnak el, amelyek összhangban állnak az európai uniós fogyatékosságügyi stratégiával, a CRPD-vel, és amelyek előmozdítják az előírások végrehajtását is.

Európai uniós finanszírozással a végrehajtásért

Az Európai Unió 2021-2027-es költségvetése külön költségkeretet tartalmaz a CRPD és e stratégia tagállami szintű végrehajtásának támogatására. A fenntarthatóbb Európa alapjainak lefektetése és a gazdaság helyreállítása érdekében létrehozott Next Generation EU helyreállítási terv ezen kívül további kapukat nyit a tagállamok előtt.

Végül nem szabad elfeledkeznünk a megosztott irányítású alapokról szóló uniós rendeletben említett kohéziós alapokról sem. Az Európai Szociális Alap +, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az új Méltányos Átállást Támogató Alap beruházási feltételeinek egyike a CRPD végrehajtását biztosító nemzeti keret rendelkezésre állása, valamint az akadálymentességet biztosító intézkedések megléte.

A rendelet alapján lehetőség nyílik pályázat benyújtására az intézményesítettség csökkentése, a fogyatékossággal élő személyek társadalmi-gazdasági befogadása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az inkluzív oktatás és egészségügyi ellátás, a kulturális örökség inkluzívabbá tétele, valamint az akadálymentesség biztosítása érdekében. A közös rendelkezésekről szóló rendelet azt is előírja, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét a tagállamok operatív programjainak előkészítése és végrehajtása során mindvégig figyelembe kell venni.

Az Erasmus+ program ösztönözni fogja a fogyatékossággal élő résztvevők pénzügyi támogatását és egyéb befogadási intézkedéseit. A „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” program támogatni fogja e stratégia végrehajtását és irányítását. Az Európai Bizottság segíteni fogja más pénzügyi eszközök és programok – például az InvestEU és a Horizont Európa fogyatékossággal élő személyekre is kiterjedő végrehajtását.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret releváns forráskezelése által – a fogyatékossággal élő személyek jogai tekintetében történő összehangolása érdekében – az Európai Bizottság megerősített együttműködéssel, figyelemfelkeltő tevékenységekkel és célzott iránymutatással fogja támogatni a tagállamokat.

A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (2021–2027) hozzá fog járulni a stratégia külső célkitűzéseinek végrehajtásához. Az olyan alapok, mint például a SOCIEUX+, a rövid távú missziókra összpontosító technikai együttműködési program, a technikai segítségnyújtási és információcsere-eszköz (TAIEX) és a TWINNING programok világszerte hozzájárulnak az uniós fogyatékosságügyi politikák végrehajtásához.

Az Európai Bizottság:

• a fogyatékossággal élő polgárok másokkal egyenlő szerepvállalásának előmozdítása érdekében feltárja az új „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” programon keresztüli finanszírozási lehetőségeket,
• támogatja a tagállamokat az uniós alapok fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban történő felhasználásában,
• valamint az akadálymentesség tiszteletben tartásában, továbbá annak biztosításában, hogy az uniós alapok ne támogassanak olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a kirekesztéshez.

A tagállamok felkérést kapnak arra is, hogy segítsék elő a helyi hatóságok, az érdekvédelmi szervezetek, a civil társadalom, az alapvető jogokkal foglalkozó szervek és más érdekvédelmi szervezetek partnerségét az uniós alapok végrehajtása és kialakítása során. Továbbá ösztönözniük kell a CRPD nemzeti kapcsolattartó pontjait a vonatkozó előfeltételek teljesítésének érdekében.

A következő rész tartalmából

A jó gyakorlatok megosztása és a példamutatás elősegítheti-e a kiválasztási, foglalkoztatási és megtartási folyamatokat a munkahelyeken? Ha ismerem a szomszédos tagállam infokommunikációs és épített környezeti akadálymentességi gyakorlatait, felhasználhatom-e jogszerűen a saját környezetemben? A következő cikkkből ez is kiderül! (Velegi Dorottya – jogi munkatárs / MVGYOSZ.)

The post EU fogyatékosságügyi stratégia – átfogóbb együttműködés szükséges appeared first on Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége.