Tábori Zoltán: Bolhapiac (Törhetetlen üvegpohár)

Törhetetlen üvegpohár A bolhapiacon aznap nem volt semmi érdekes, ám hogy mégse menjek haza üres kézzel, kifelé menet megálltam a poharakkal megrakott asztalnál, mert a pohár végül is fogyóeszköz. Darabja csak egy százas, állt a karton ártáblán. Volt ott minden, boros, pezsgős, viszkis, pálinkás, likőrös, vizes, kólás, kávés, presszós – ahány, annyiféle. Végül kiválasztottam egy […]

Törhetetlen üvegpohár
A bolhapiacon aznap nem volt semmi érdekes, ám hogy mégse menjek haza üres kézzel, kifelé menet megálltam a poharakkal megrakott asztalnál, mert a pohár végül is fogyóeszköz. Darabja csak egy százas, állt a karton ártáblán. Volt ott minden, boros, pezsgős, viszkis, pálinkás, likőrös, vizes, kólás, kávés, presszós – ahány, annyiféle. Végül kiválasztottam egy törhetetlen üvegpoharat. Tompa szögben találkozó oldallapjaival vaskos és ormótlan volt, de engem a gyerekkoromra emlékeztetett, amikor a szülői bizalmatlanság folytán ilyen Durit márkájú biztonsági poharakból ittuk a málnaszörpöt.
Az árus azonban amint meglátta a kezemben a poharat, rám szólt.
– A törhetetlenek egy ezres.
– De miért? – hökkentem meg. Mire föl kér tízszer annyit egy közönséges Duritért, mint egy metszett kristálypohárért?! De nem azt válaszolta, „mert az annyival tartósabb”, hanem valami egészen mást.
– Mert az adjunktus úr simán megad értük egy ezrest.
– Miféle adjunktus?
– A közgázon tanít. Amikor a tervezett elévülésről tart előadást, és beszél az időzítetten elromló mosógépekről, nyomtatókról, villanyégőkről, no meg a nejlonharisnyákról, amiket többe kerül úgy gyártani, hogy lefusson rajtuk a szem, szóval az előadása csúcspontján felmutat egy ilyen poharat, és megkérdezi, hogy vajon miért nem gyártanak manapság törhetetlen üvegpoharakat.
– Mert ronda? – találgattam.
– A kérdés költői. A következő pillanatban földhöz vágja a törhetetlen üvegpoharat, és kijelenti, hogy a törhetetlen üvegpohár anakronizmus, mert a fogyasztói társadalmat az élteti, képletesen szólva, ha az üvegpoharak összetörnek. Ha egy gyártó tartós tömegcikket gyárt, azzal gyakorlatilag harakirit követ el, hiszen a saját piacát számolja fel. így járt a Durit, és így jár minden gyár, amelyik nem engedelmeskedik a korparancsnak.
Gyorsan letettem a törhetetlen üvegpoharat, nehogy az én telkemen száradjon a fogyasztói társadalom halála. Az árus még nálam is gyorsabban elvette a kezem ügyéből, és jól hallhatóan azt dörmögte:
– Ne fogdossa itt nekem, ha nem veszi meg. A végén még leejti, és összetörik.

(megjelent: Mozgó Világ, 2021. 4. szám)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .