Bírság a rossz helyre tett mozgáskorlátozott igazolványért

A behajtani tilos tábla szerinti tilalom alól az a rokkant szállító gépjármű élvez mentességet, amelynek szélvédőjén jól láthatóan mozgáskorlátozott-parkolási igazolványt helyeztek el – mondta ki a Kúria egy eseti döntésében.

Előzmények

Az ügy felperese az általa üzemben tartott gépjárművel – a KRESZ 14. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt szabály megsértésével – a „Mindkét oldalról behajtani tilos”, „Kivétel rokkant és áruszállító személygépkocsi” kiegészítő táblával ellátott jelzőtábla hatálya alatt, a mozgássérültek részére fenntartott várakozóhelyen állt meg, mozgáskorlátozott parkolási igazolvány nélkül.
A megyei Rendőrfőkapitányság 50 000 Forint közigazgatási bírságot szabott ki.

Elsőfokú bíróság megállapításai
A 218/2033. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (1) bekezdése értelmében a mozgáskorlátozott parkolási igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen.
Az elsőfokú bíróság rögzítette: az igazolvány kihelyezése nem volt igazolt, mert a helyszínen készített fényképfelvételekből nem állapítható meg, hogy a felperes az általa állított módon és láthatóan helyezte volna ki az igazolványt. Kétséget kizáró módon nem volt bizonyított a mozgáskorlátozott személy szállítása és a jogszabály szerinti módon a mozgáskorlátozott-igazolványkihelyezésre kerülése.
A fényképfelvételekkel szemben csak a felperes által csatolt, a mozgáskorlátozott személytől származó írásbeli igazolás állt rendelkezésre. A felperes az érintett személyt tanúként nem kérte kihallgatni, ezért a felperes a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, így a hatóság a közlekedési jogsértés megállapítását helytállóan rögzítette a fényképfelvételek alapján.

A felperesi felülvizsgálati kérelem tartalma

Felperes felülvizsgálati kérelméhez csatolta a mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát, amelyet az alperesnek módja lett volna ellenőrizni.
Állította, hogy a mozgáskorlátozott-igazolvány a vezetőülésre, jól látható helyen az ülés támlájához támasztottan volt kihelyezve. A szabálysértés bizonyítására csatolt fényképfelvételeken a jobb első ülés jól látható, a bal első ülés, annak támlája már nem látszik, az a kormánykerék miatt takarásban van.
Előadta: az alperes csak azt vitatta, hogy nem volt látható a mozgáskorlátozott-igazolvány. A rossz fényképfelvételre hivatkozva vitatta e megállapításnak jogosságát. Álláspontja szerint az ilyen módon rögzített tényeknek megfelelően az R. 8. § (1) bekezdés a) pontjának megsértése nem állapítható meg, az igazolvány látszott, az adatok jól láthatóak és olvashatóak voltak.

A Kúria megállapításai

A Kúria megállapította: a felperes olyan bizonyítékot nem terjesztett elő, amely azt igazolta volna, hogy a mozgáskorlátozott-igazolványt az R. 8. § (1) bekezdésében foglalt helyen, jól láthatóan helyezte el. Az a hivatkozása, hogy nem az előírt helyre, hanem a vezetőülésre helyezte el a mozgáskorlátozott-igazolványt, nem menti fel a felperest a közlekedési szabályszegés elkövetése alól. A felperes tudomással bírt arról, hogy a mozgáskorlátozott-igazolványt hol és hogyan kell elhelyezni.
A Kúria kimondta: a felperes terhére esett, hogy nem a megfelelő helyen és módon helyezte el a mozgáskorlátozott-igazolványt, ezért ennek jogkövetkezményeit neki kell viselnie. Az R. előírása az igazolvány kihelyezésének helyére és módjára kógens, ezért nem alternatívája a jól látható helyen máshol való elhelyezés, amelyre a felperes hivatkozik.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. III. 37 151/2012/4.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2013/7-8. számában 125. szám alatt jelent meg.

Forrás a ugyvedvilag.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .