A FESZT tréningsorozatot rendezett fogyatékosságügyi érdekvédők, civilek és aktivisták számára

A projekt a célja az EDF tagszervezeteinek kapacitásfejlesztése olyan területeken, mint a szervezetek részvételének erősítése az uniós és nemzetközi politikákban és programokban, illetve a fogyatékossággal élő fiatalok vezetői képességének fejlesztése, részvételük erősítése a  szervezetek érdekvédelmi tevékenységeibe. A 2022 nyarán benyújtott pályázat keretében a FESZT többi tagszervezete magyarra fordította  és széles körben ismertette az EDF által készített szakpolitikai anyagokat , valamint lehetőségünk nyílt az érdekérvényesítéssel és Európai Uniós szakpolitikákkal kapcsolatos részvétel erősítése, valamint a fogyatékossággal élő fiatalokkal és felmérést végeztek a fogyatékossággal élő fiatalokat ért diszkriminációval kapcsolatban elsősorban az oktatás terén.

A tréningek elsődleges célja az Európai Uniós szintű jogérvényesítés lehetőségeinek megismertetése, a már meglévő ismeretek, eszközök bővítése. A  résztvevők szakmai tapasztalatokat oszthatnak meg a csoportos foglalkozásokon, 2-3 fős csoportokban, közösen dolgoznak a  feladatokon, így új ismereteket és tapasztalatokat szerezhetnek érdekvédelmi munkájukhoz.

A projekt keretében 6 tréninget szerveztek a MEOSZ munkatársai 2022. október 17, 24, 25, és november 7, 8, 14-én a MEOSZ Központban. A tréningen eszközként, segédletként az EDF magyar nyelvre fordított érdekérvényesítési kiadványait – így  az Európai akadálymentesítési irányelv – Eszköztár az átültetéshez, Az Ön jogai az Európai Unión belül, Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottsága – Útmutató a fogyatékossággal élő személyek szervezetei részére, Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó Bizottsága (CEDAW) – Útmutató a fogyatékossággal élő személyek szervezetei részére –  használták a  résztvevők.

A tréning másik célja az utasjogok, a fogyatékossággal élő emberek jogainak, az akadálymentes termékek és szolgáltatások és a fogyatékossággal élő nők életében megjelenő  jó és rossz gyakorlatoknak, példáknak és visszás helyzeteknek az összegyűjtése volt.

A tréningeken a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek munkatársai, civil érdekvédők és egyetemi esélyegyenlőségi koordinátorok vettek részt. A tréningeken nemcsak a résztvevők kaptak hasznos információkat, hanem a tréning megvalósítói is sok hasznos információval, tapasztalattal gazdagodtak a részvevők beszámolóinak, történeteinek, jó és rossz példáinak köszönhetően.

Több résztvevőnek is pozitív élménye volt az utastájékoztatással kapcsolatban, miszerint egyre több a kijelző és hangos bemondó a megállókban, valamint a közösségi közlekedés járművein.

Külföldi jópéldaként említették, hogy sok pályaudvaron és reptéren személyi segítő kérhető, sajnos ettől a magyar gyakorlat még elmarad. Ugyanakkor a legújabb alacsonypadlós vonatokon van arra lehetőség, hogy elektromos eszközöket és segédeszközöket töltsenek fel az utazók. Pozitívumként említették a tréning résztvevői, hogy sokszor a busz és vonat csatlakozás is jól megoldott, késés estén az egyik jármű bevárja a másikat.

A magyarországi helyzetről szólva a résztvevők úgy ítéltélték meg, hogy  az Európai Parkolási kártya megújítása  indokolatlan terhet ró azokra a fogyatékossággal élő  emberekre, akiknek egészségügyi állapotában javulás nem várható, mégis folyamatosan kellemetlen orvosi vizsgálatokra kell járniuk.

Példáik alapján nem az akadálymentesítés szabályainak megfelelő rámpák vannak a pályaudvarokon, egészségügyi-, vagy önkormányzati intézményekben így azokat nehéz, vagy lehetetlen igénybe venni, valamint a kelet-magyarországi vonatok nem akadálymentesek. A műszaki elégtelenségek és  az akadálymentesség hiánya mellett a résztvevők beszámolói alapján  probléma a közösségi közlekedésben dolgozó személyek nem megfelelő hozzáállása, magatartása, viselkedése a fogyatékossággal élő utasokkal szemben. Például a buszon a sofőrök sokszor durván beszélnek, türelmetlenek a beszállásnál és nem adnak tájékoztatást.

A repülőgépen  a kerekesszékes utas és családja nem tud együtt utazni, mert a kerekesszékes gyermek mellé nem tudnak leülni a szülei. További probléma, hogy a repülőjegy megvásárlásakor az online felületen nehezen lehet megtalálni és jelölni az asszisztencia igényt. Beszállásnál egyes repülők esetében a mozgáskorlátozott embernek  végig kell mennie egészen a hátsó ülésig, azonban a reptéren kapott csere kerekesszék nem minden esetben fér be, vagy nem megfelelő a mérete a használó számára. A repüléskor a csomagtérben elhelyezett kerekesszék esetleges rongálódása  nem javítható, vagy cserélhető azonnal, a kártérítés önmagában nem oldja meg a használhatatlanná vált segédeszköz problémáját.

A könnyen érthető kommunikáció szinte teljesen hiányzik az utastájékoztatásból, így az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára szinte lehetetlen, hogy  bérletet vásároljanak az automatából.

A résztvevők egybehangzó véleménye alapján a vidéki közlekedés, különösen a buszjáratok egyáltalán nem akadálymentesek, de a buszmegállók, és az oda vezető útburkolat sem teszi lehetővé, hogy kerekesszékkel közlekedjenek. Nagy segítség lenne, ha   bankkártyával tudnának  jegyet váltani   a buszon, de erre sajnos sehol nincs  lehetőség. Az online jegyvásárlásra kialakított honlapok és mobil applikációk nehezen használhatók a fogyatékossággal élő emberek  számára, nem egyértelműek az információk, nem felelnek meg az akadálymentesítés szabályainak.

Az elektromos mopeddel  történő utazás során –  annak ellenére, hogy egyes mozgáskorlátozott személyeknek csak ezzel az eszközzel tudnak önállóan közlekedni – folyamatosan problémákba ütköznek a mozgáskorlátozottak. Sem a buszra, sem a vonatra nem engedik fel az utasokat az elektromos eszközzel.

A tréning résztvevői  megállapodtak abban, hogy egy online zárt felületen a későbbiekben is gyűjtik ezeket az eseteket. Ennek az a célja, hogy az Európai Unió bizottságai, az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó Bizottsága és a ENSZ Nőjogi Bizottsága számára készítendő árnyékjelentés struktúráját követve éves belső jelentéseket készíthessenek a projektben érintett érdekvédelmi szervezetek.

A tréningsorozatról készült beszámoló itt érhető el: LINK