A tudomány mai állása – pénteken 9-től a Hobby Rádióban
A január 12-edikei műsor tartalmából…
Tesztelés alatt áll a lift, amivel űrhajósok ereszkednek majd a Holdra
Újra ember léphet a Hold felszínére néhány éven belül, az ehhez szükséges berendezések tesztelése pedig már zajlik, többek között a Holdra lépést elősegítő liftet is fejlesztik. A holdprogram keretén belül a világ legnagyobb űrrakétája szállítja az asztronautákat az égitesthez. A legénységi szálláshelyek az űrhajó felső részében lesznek kialakítva, így a Hold felszínére való leereszkedés nem lesz olyan egyszerű feladat, a művelet kivitelezéséhez egy külön liftrendszert terveztek, ami az űrhajósokat és a rakományt biztonságosan továbbítja az égitestre. A lift kisebb méretű prototípusát a NASA asztronautáinak részvételével tesztelték a közelmúltban, hogy a gyakorlatban is kipróbálják az eszköz működőképességét. A rendszerhez tartozó kosár a teljes méretű eszközt imitálta, így az űrhajósok ellenőrizhették, hogyan tudnak elférni az űrhajósruhákban közlekedés közben és visszajelzést adtak a rendszer kezelésével kapcsolatban. A liftet kifejezetten tesztelés céljából építették meg, hogy lehetőséget nyújtson a további fejlesztések előtt a gyakorlati próbákra is. A lift végső változata két asztronautát fog fuvarozni az űrhajó és a Hold felszíne között, akik legalább egy hetet töltenek el tudományos munkákat, megfigyeléseket és mintagyűjtést végezve. A küldetés egyik fő célját az emberes holdraszállásnak a megvalósítása jelenti, amire nem volt példa fél évszázada, de a Hold déli pólusánál található vízjégkészletek feltérképezése és az erről a területről származó minták beszerzése is fontos szerepet játszik majd a misszióban. Emellett az új technológiák, például az újfajta űrhajósruhák működésének demonstrációja is a küldetés lényeges részét képezi.
6500 méter magasra jutott fel egy napelemes teherautó
Különleges rekordot ért el egy svájci vállalat napelemes teherautója, amelynek 6500 méteres magasságig sikerült eljutnia. A lenyűgöző bravúrt Chilében érték el, a világ legmagasabb, még aktívan működő vulkánjánál. Úgy fejlesztették ki a jármű elektromos hajtásrendszerét, hogy azt 7000 és 15 000 kg össztömegű teherautókra lehessen felszerelni. A teherautó mozgékonysága érdekében hátsókerék-kormányzást kapott. A 90 kWh akkumulátor 200 km-es hatótávolságot biztosít, azonban szükség esetén egy 140 kWh csomag is beszerelhető, így a hatótávolsága jóval nagyobb is lehet. A járműben két villanymotor dolgozik, amelyek együttesen 320 lóerőt biztosítanak. A szakemberek saját váltót fejlesztettek a teherautóhoz, ami 70 százalékkal hatékonyabb és 20 százalékkal nagyobb teljesítményre képes, mint a dízel teherautókban lévő sebességváltók. Mindezt úgy, hogy csupán fele olyan nehezek, mint azok. A járművet expedíciós célokra használták.
A hangsebesség tizenhatszorosával száguld a hiperszonikus hajtómű
A világ leggyorsabb hiperszonikus motorjaként emlegetik a kínai mérnökök fejlesztését, ami képes elérni akár a hangsebesség tizenhatszorosát is. A motor két üzemmódban működik – az első a hangsebesség hétszerese alatt egy folyamatos forgó robbanómotorként funkcionál. Ebben az üzemmódban a külső levegő keveredik az üzemanyaggal, ami gyulladáshoz és a lökéshullám kialakulásához vezet. Ez a lökéshullám egy gyűrű alakú kamrában terjed, és ahogy a forgás folytatódik, egyre több üzemanyagot gyújt be, miközben folyamatos és erőteljes tolóerőt hoz létre a repülőgép számára. A hajtómű második üzemmódjában, amely akkor aktiválódik, amikor a repülőgép átlépi a hangsebesség hétszeresét, a forgó lökéshullám átvált és egy közel egyenes vonalú ferde detonációs formátumon keresztül tartja fenn a tolóerőt. Ez azt jelenti, hogy amint a hajtómű sebessége meghaladja a 8575 km/h-s sebességet, a detonáció során keletkező lökéshullámok olyan irányba koncentrálódnak, hogy szinte egyenes vonalban haladnak, miközben továbbra is dőlésszögben irányulnak. Ez a formátum segít a hajtóműnek fenntartani a tolóerőt a nagy sebességnél és hozzájárul a motortechnológia hatékonyságának a növeléséhez. A becslések szerint az éghető gázok detonációi a kémiai energia közel 80%-át kinetikus energiává alakíthatják át, ami jelentős előrelépés a hagyományos turbóventilátoros motorokhoz képest. A kutatók nem kevesebbet, mint forradalmi változást várnak a repülőgép-meghajtásban.
Elérkezett a szinte végtelen fúziós energia új korszaka
Sikerült reprodukálni az úgynevezett „begyulladási állapotot”, vagyis amikor egy ilyen folyamat több energiát termel, mint amennyire a fúzió beindításához szükség van. A fúziós energiatermelés esetén két könnyebb atom egyesül egy nehezebb atommá energiafelszabadulás kíséretében – és ez éppen az a folyamat, ami a Napban is zajlik. Fúziós reaktorokkal a világon többen is kísérleteznek jelenleg, de legtöbbször a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor kerül említésre. A létesítmény egy plazmakamra, ahol a fúziós reakciót a hidrogénizotópok nagy hőmérsékletű és nagynyomású plazmájában hozzák létre. Ezzel szemben az Egyesült Államokban található kutatási és fejlesztési központ a “belövős” módszert alkalmazza. Itt a fúziót termonukleáris gyorsulás segítségével érik el, vagyis a fúziós üzemanyagot ultragyors lézerimpulzusokkal tömörítik, létrehozva a szükséges hőmérsékletet és nyomást a fúzió elindításához. Az energiatermelés hasonló módjai ellenére a két kísérleti projekt jelentősen különbözik egymástól. Tavaly decemberben az amerikai reaktor elérte a begyulladási állapotot, vagyis sikerült elindítani ezt a folyamatot, amely során a fúziós reakció önfenntartóvá válik és több energiát termel, mint amennyit a rendszerbe befektettek. Habár a nyert energia rendkívül kevés volt – a sajtóhírek alapján némi teavíz felforralásához lett volna elegendő – azonban a világtörténelemben először sikerült egyáltalán demonstrálni, hogy ezen az úton plusz energia nyerhető. Hiába próbálták az eredményt megismételni, a kísérlet öt alkalommal is kudarcot vallott. Az akkor forradalminak nevezett eredményt végre sikerült megismételni – méghozzá nem is egyszer, mindjárt háromszor is, ami az energia új korszakát nyithatja meg.
Tűzoltó robot segítheti az oltási munkákat
Képzeljünk el egy sárkányt, amely nem tüzet okádva repül, hanem vizet fecskendez ki a száján – és ezzel éppenséggel kioltja a keletkezett tüzeket. A japán fejlesztők tűzoltó sárkánynak nevezték azt az eszközt, amely már néhány éve elkészült, ám a tesztek során kiderült: számos újítást és javítást kíván. A kutatók a tervezés és a fejlesztés időszaka alatt végig tanácskoztak a japán tűzoltókkal is, hogy minél inkább az ő igényeiknek megfelelővé válhasson az eszköz. A sárkányt irányítható vízsugarak hajtják előre és ezek segítségével marad a tömlő a levegőben, képes változtatni az alakját, hogy a tűz felé irányuljanak a vízsugarai. Az irányítást a tömlő mögötti kerekeken guruló „kocsi” vezérlőegysége végzi és egy tűzoltóautó 14 ezer literes tartálya jelenti a víz forrását a robot számára. Az eszköz fúvókáiból másodpercenként 6,6 liter víz spriccel ki igen nagy nyomással. A tömlő „fején” egy hőkamera segíti a tűzfészek megtalálását. Az eszköz általános gyakorlati felhasználására, elterjedésére akár egy évtizeden belül sor kerülhet. A fő kihívást az jelenti, hogy 10 méternél nagyobb hatótávolságúvá tegyék a sárkányt, emellett pedig a robot egyedi képességeihez optimalizált tűzoltási módszereket is ki kell fejleszteni.
13 nyelven fordít valós időben a szöuli metró új rendszere
A külföldi turistákra gondolva vezetnének be a szöuli metrón egy mesterséges intelligenciával támogatott valós idejű fordítási szolgáltatást, amelynek köszönhetően nyelvtudás hiányában is egyszerűen lehetne kommunikálni a személyzettel. Négy hónapig, kísérleti jelleggel indult valós idejű fordítási szolgáltatás a külföldi turisták számára, a 4-es szöuli metróvonal egyik, külföldiek által sokat használt állomásán. A mesterséges intelligenciával működő rendszer megkönnyíti a zökkenőmentes kommunikációt a dél-koreai fővárosba látogató külföldiek és a metróállomás személyzete között, lehetővé téve számukra, hogy a saját nyelvükön beszéljenek, miközben egy átlátszó kijelző két oldalán állnak. A szolgáltatás jelenleg 13 nyelvet ismer: koreai, angol, japán, kínai, vietnami, thai, maláj, indonéz bahasa, spanyol, francia, német, arab és orosz. Az érintőképernyőket, valamint vezetékes és vezeték nélküli mikrofonokat is magában foglaló szolgáltatás célja a külföldiek kényelmének növelése és a személyzet helyszíni reakcióinak javítása. Az átlátszó kijelző útvonalkereső funkciót is kínál és részletezi a viteldíjakat, valamint információkat nyújt a szöuli metró árutároló szolgáltatásáról és az állomás poggyásztárolójáról. Nemrégiben már külföldiekkel tesztelték a rendszert, ami nagy sikert aratott. Azóta még voltak fejlesztések, például irányított mikrofonok és a zajeltávolító technológia használatával javították a hangfelismerést, különösen a tulajdonnevek, például az állomásnevek esetében. Ha a kísérleti időszak sikeres lesz, a szolgáltatás jövőre további öt, a külföldiek által is népszerű állomással bővül.
Átlátszó antennák forradalmasíthatják az autóipart
Hamarosan bemutatják az autók számára tervezett, közvetlenül a jármű szélvédőjére helyezhető, átlátszó fólia típusú antennát, amely az 5G-t és wifi-kapcsolatot is támogatja. Az autóipar – ahol ma már az elektromos járművek jelentik a normát, illetve hamarosan megérkeznek az autonóm és szoftveresen definiált járművek is – az összekapcsolhatóság forradalma előtt áll. Az átalakulás olyan élvonalbeli távközlési környezeteket igényel, amelyek képesek a valós idejű adatcserére a csúcstechnológiájú személyes terekben. Az átlátszó antennát úgy tervezték, hogy a különböző üvegtípusokkal és járművekkel is kompatibilis legyen. A fóliát nagy kiterjedésű felületen lehet alkalmazni, ez skálázhatóságot biztosít a megnövekedett hálózati forgalom kezeléséhez. Az újdonság fejlesztői szerint rendkívül széles körben adaptálható, az 5G, a globális navigációs műholdrendszer és a wifi támogatásával bír. Az átlátszó antenna zökkenőmentesen beépíthető az autók szélvédőjébe vagy az üvegből készült napfénytetőjükbe. Ez azt jelenti, hogy a járműgyártóknak az új modellek kifejlesztésekor nem kell engedményeket tenniük a formatervezés terén, mivel nincs szükség a hagyományos antennák elhelyezéséhez általában szükséges elemekre, burkolatokra.
A fény színe és az alvás kapcsolata
Az ismert, hogy amennyiben este fényhatásnak tesszük ki magunkat, az gátolja az elalvásunkat. Kutatók azt mérték fel, valójában milyen hatással van belső óránkra a fény, attól függően, hogy milyen színű. A látásunk kétféle fényérzékelő sejt működésén alapul: a csapsejtek felelnek a színekért, vagyis a fény különböző hullámhosszai közti különbséget a segítségükkel észleljük; a pálcikasejtek pusztán a fény erősségét látják, a szürke különböző árnyalataiban. Míg a csapsejtek a nappali világosságban működnek és tájékoztatnak minket mindenféle dologról nagy pontossággal, a pálcikák éjszaka adnak némi fogódzót arról, hogy is néz ki körülöttünk a világ. Az ezekről az agyba érkező elektromos jelek állnak azután össze képekké, sőt, e fényjelek szabályozzák az alvás-ébrenlét ritmusunkat is. Ehhez speciális sejtjeink vannak, amelyek a retinánkra érkező fényt a csap- és pálcikasejtekhez hasonlóan felfogják és ezen belül a kb. 490 nanométeres hullámhosszra érzékenyek a legnagyobb mértékben. Ez a hullámhossz a kék színű fényt képviseli. Emellett a saját érzékelés mellett a csapsejtektől is kapnak információkat, emiatt merül fel, hogy vajon van-e befolyása a fény színének a bioritmusunkra. A legnagyobb változások, fényerősségben és a fény színében is hajnalban és alkonyatkor zajlanak, ezek a nap kezdetét és végét jelzik. A kutatók arra jutottak, hogy a fényérzékeny speciális sejtek kapták a főszerepet az ember belső órájának beállításában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen sejtek érzékenységét kell figyelembe venni a világítás tervezésekor, mert a színek csak igen alárendelt szerepet játszanak. Még ki kell deríteni persze, hogy változik-e ez a felállás akkor, ha más időpontban, vagy hosszabb időn át teszik ki fényhatásnak az embert, remélhetőleg a további felmérések majd erre is választ adnak.
Városonként eltérő nyelvjárásokban beszélnek Európában a papagájok
Egyedi kommunikációt folytatnak, eltérő nyelvjárásokat használnak a papagájok, attól függően, hogy hol laknak – állítják német szakemberek, miután nyolc városban hasonlították össze e madarak egyik jellegzetes fajának hívásait egy újszerű analitikai módszerrel. Kontinensünkön ugyan nem őshonosok a papagájok, azonban bőven van belőlük a kisállat-kereskedésekben és így a családoknál is. Az egyik kedvelt faj a szerzetespapagáj, amely el is terjedt Európában, miután több egyedük is megszökött a „rabságból”. Egy kutatócsoport figyelt fel arra, hogy a faj különböző dialektusokat fejlesztett ki, amelyek országonként és városonként eltérőek. A kutatók Spanyolország, Belgium, Olaszország és Görögország nyolc városában rögzítették a szerzetespapagájok előfordulását, hogy kiderítsék, alakítottak-e ki dialektusokat, vagyis az egyének lakóhelyétől függően eltérő hívásokat Európában. Egy új statisztikai módszer lehetővé tette számukra annak tesztelését, hogy a papagájhívások városonként eltérőek-e és azt is, hogy ugyanazon városon belüli parkok között különböznek-e a hívások. Felfedezték, hogy a papagájoknak minden városban más-más dialektusuk van. Amikor eltérő nyelvjárásokat kerestek az egyes városok parkjaiban, nem találtak túl nagy különbséget és ezek kevésbé voltak konzisztensek a városi szinten megfigyelt nyelvjárási mintázathoz képest, ráadásul csak néhány parkban figyelték meg. Ez azt sugallja, hogy a papagáj dialektusai korán szétváltak, amikor a madarak megszállták az európai városokat, de aztán nem változtak lényegesen tovább. A parkokban a szerzetes papagájok erősen fürtözött fészkekben élnek és a kutatók úgy vélik, hogy ezeknél a kisebb társadalmi egységeknél hangbéli különbségek lehetnek. A következő lépésben azt szeretnék megvizsgálni, hogyan tanulnak az egyének egymástól és hogy van-e dialektusuk a kisebb csoportoknak a parkokban.
A kutyák elképesztő teljesítménye
Nem minden kutya képes a tárgyak neveinek megtanulására, ám van néhány fajta, mely kiemelkedően teljesít ezen a területen. Tudományos eredmények bizonyítják, hogy néhány kutya még különlegesebb, ugyanis képesek kutyajátékok százainak nevét megtanulni. Mivel ez a képesség rendkívüli ritka, mindezidáig csak kevés adat állt rendelkezésre, hogy következtetéseket vonjanak le. A kutatók 9 országból 41 kutyát gyűjtöttek össze, többek között az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Brazíliából, Kanadából, Norvégiából, Hollandiából, Spanyolországból, Portugáliából és Magyarországról. A témával kapcsolatos korábbi tanulmányokban border collie-k vettek részt. Így, bár a tárgyi címkék tanulása még a border collie-k esetében is nagyon ritka, nem volt meglepő, hogy a jelenlegi vizsgálatban részt vevő kutyák közül sokan szintén ehhez a fajtához tartoztak. Ugyanakkor néhány nem fajtatiszta kutyánál, például két pomerániai törpespitznél, egy pekingi palotakutyánál, egy shih tzunál, egy corginál, egy uszkárnál és néhány keverék kutyánál is kimutatták a játéknevek tanulásának képességét. Meglepő módon a legtöbb tulajdonos arról számolt be, hogy nem szándékosan tanították meg kutyáiknak a játékneveket, hanem a kutyák spontán, a gazdákkal való játék során, maguktól jöttek rá arra, hogy egy-egy játéknak mi a neve.
Az emberi szaruhártya vastagságának felel meg a biológiailag biztonságos akkumulátor
0,5 mm vastagságú akkumulátort fejlesztettek szingapúri kutatók, amelyik energiával láthatja el az intelligens kontaktlencséket és a töltése emberi könnyekkel is megoldható. Az akkumulátort egy enzimmel vonták be, amely reakcióba lép a könnyben található nátrium- és kloridionokkal. A biológiai akku vizet is tartalmaz az elektromos áram előállításához. Az intelligens kontaktlencsék bioüzemanyaggal feltöltött, könnyalapú akkumulátora megfelel a szemkörnyezet által megkövetelt magas biztonsági követelményeknek. A tesztjeik során a kutatók egy szimulált szembe helyezték el az akkumulátort és sóoldattal utánozták a könnyeket. A tesztáramkör sikeresen bekapcsolt, 45 mikroamper áramot és 201 mikrowatt maximális teljesítményt produkált. Az akkumulátor biotöltését és kisütését több mint 15 cikluson keresztül meg tudták ismételni. A sikeres kísérlet mutatja, hogy az elképzelés jó lehet: a szupervékony biológiai akkumulátor táplálhat egy intelligens kontaktlencsét. A további kutatások célja az akku által termelt elektromos áram mennyiségének a növelése.
200 év után nyugdíjazhatják a sztetoszkópot az orvosok nyakából
Komoly segítség lehet az orvosok és a betegek számára is az az eszköz, amit skót kutatók fejlesztenek. Egy olyan lézeres kamerarendszerről van szó, amely a mesterséges intelligencia segítségével képes távolról mérni a beteg szívverését és megmondani, hogy kiolvasható-e ebből valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésre utaló jel. A köznyelvben sztetoszkópként emlegetett, az orvosok által mára inkább fonendoszkópnak nevezett eszközt egy francia sebész találta fel a 19. század elején. Az orvosi hivatás egyik jelképévé is vált készülék használata gyakorlatot, képzettséget igényel. A lézeres eszköznél nincs ilyen elvárás, így egy ilyen készüléket akár odahaza is használhatnák az emberek. A rendszer kamerája 2000 képkocka/másodperces sebességgel tud képeket rögzíteni. A lézerfényt az ember bőrére vetíti, a visszaverődés segítségével pedig megméri, hogy mennyire emelkedik vagy süllyed a bőr, miközben a fő artériája összehúzódik vagy kitágul. Egy ilyen orvostechnológiai eszközzel nemcsak a hagyományos sztetoszkópok válthatók ki, de akár egy bevásárlóközpontban is fel lehet állítani egy diagnosztikai fülkét.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Ezeket is olvassa el:
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
3°C
Vélemény, hozzászólás?