Ilyen se volt még: amerikai jelnyelven készítettek filmet Jézus szolgálatáról

A Bibliafordítás gyakorlata szinte egyidős az egyházzal, a fordítók továbbra is arra törekednek, hogy a Szentírás a lehető legtöbb nyelv és kultúra számára elérhetővé váljon. A filmek feliratozása is egyfajta fordítás.

De hogyan lehet elérni azokat, akik nem szavakkal, hanem kézmozdulatokkal és arckifejezésekkel kommunikálnak?
Ezek a kérdések motiválták a Deaf Missions szervezetet, amely 50 éve készít amerikai jelnyelvű (ASL) Bibliafordításokat. 2020-ban befejezték az első teljes ASL Bibliát, 2018-ban pedig kiadták A Jób könyve című filmet. Most egy újabb filmet mutattak be, amely Jézus életéről és szolgálatáról szól, és amelyet siket színészek és stáb segítségével készítettek, főként a siket közönség számára. A „Jesus: A Deaf Missions Film” című filmet először a Deaf Missions Konferencián vetítették le Texasban, majd június 20-tól már az amerikai mozikban is megtekinthető.
A Jézus című film egyedi módon ábrázolja a bibliai történetet. Például Péter látja, nem pedig hallja a kakas kukorékolását, és közelről mutatják azt is, mikor a főpap szolgájának fülét levágják, és Jézus is „névjelet” ad a halászként tevékenykedő Simonnak, mikor elhívja, amely Péter-t jelent.
Peter Chattaway, filmkritikus beszélgetett a film rendezőjével, Joseph D. Josselynnel. Az interjú során Josselyn elmondta, hogy jelnyelv használata esetén nincs szükség feliratokra:
„Amikor valamit jelnyelven látunk, akkor minden ott van; nincs akadály.”
A forgatókönyv kidolgozásakor két alapelvet követtek:
„Először is, tudtuk, hogy nem akarunk közvetlen szó szerinti fordítást készíteni a Bibliából. Az egész Szentírást akartuk áttekinteni és valójában azt szerettük volna átadni, hogy ‘Mi volt Jézus üzenete? Hogyan mutatta meg Jézus a szeretetét?’ Másodszor, hűek akartunk maradni a siket kultúrához.”
Amikor a filmben Jézust keresztrefeszítését mutatják be, a kezei elvesztése a siket közönség számára azt is jelenti, hogy a hangját is elveszíti, ami még sötétebbé és komorabbá teszi a keresztre feszítés jelenetét, mint más hasonló filmekben.
A keresztre feszítés jelenetével kapcsolatban Josselyn elmondta:
„Küzdöttünk azzal a jelenettel. Gondoltuk, hogy egy tolmácsot helyezzünk oda, hogy jelnyelven fordítsa ami éppen történik? Vagy csak a feliratokra támaszkodjunk? Ha egy siket embernek a keze le van kötözve, hogyan fejezne ki valamit? Látták, mit tettünk. Azt akartuk, hogy abban a pillanatban ez a lehető legtermészetesebb legyen.”
A pünkösdi jelenettel kapcsolatban, amikor a tanítványok más jelnyelveken beszélnek, a rendező elmondta:
„Megkértem a 12 színészt, hogy kutassanak különböző jelnyelveket. Volt ott afrikai jelnyelv is, néhány különböző ázsiai ország jelnyelvét is használták. Megkértem őket, hogy jelezzenek néhány ugyanazt a kifejezést, de különböző jelnyelveken például azt, hogy ‘Isten jó’, ‘Isten megment’.”
A film grafikusan ábrázolja a vérfolyásos asszony és Jézus megostorozásának jelenetét is.
„A vérfolyásos asszonynál valóban szerettük volna bemutatni az ő szenvedését. A siket közönség nagyon vizuális – nagyon függ ettől. Ugyanez igaz az ostorozásra is. Valahogy meg akartuk mutatni Jézus szenvedését, amit értünk tett.”
Josselyn reméli, hogy egyre több siketeknek készült mozifilm jelenik meg:
„Ebben az esetben az egyik dolog, amit a legkülönlegesebbnek éreztünk, hogy mi vagyunk az egyetlen teljes jelnyelvi produkció, amelyet egy siket produkciós stáb vezetett. Remélem, hogy egyre több siket mozi jelenik majd meg.”

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.