Ilyen se volt még: amerikai jelnyelven készítettek filmet Jézus szolgálatáról

A Bibliafordítás gyakorlata szinte egyidős az egyházzal, a fordítók továbbra is arra törekednek, hogy a Szentírás a lehető legtöbb nyelv és kultúra számára elérhetővé váljon. A filmek feliratozása is egyfajta fordítás.

De hogyan lehet elérni azokat, akik nem szavakkal, hanem kézmozdulatokkal és arckifejezésekkel kommunikálnak?
Ezek a kérdések motiválták a Deaf Missions szervezetet, amely 50 éve készít amerikai jelnyelvű (ASL) Bibliafordításokat. 2020-ban befejezték az első teljes ASL Bibliát, 2018-ban pedig kiadták A Jób könyve című filmet. Most egy újabb filmet mutattak be, amely Jézus életéről és szolgálatáról szól, és amelyet siket színészek és stáb segítségével készítettek, főként a siket közönség számára. A „Jesus: A Deaf Missions Film” című filmet először a Deaf Missions Konferencián vetítették le Texasban, majd június 20-tól már az amerikai mozikban is megtekinthető.
A Jézus című film egyedi módon ábrázolja a bibliai történetet. Például Péter látja, nem pedig hallja a kakas kukorékolását, és közelről mutatják azt is, mikor a főpap szolgájának fülét levágják, és Jézus is „névjelet” ad a halászként tevékenykedő Simonnak, mikor elhívja, amely Péter-t jelent.
Peter Chattaway, filmkritikus beszélgetett a film rendezőjével, Joseph D. Josselynnel. Az interjú során Josselyn elmondta, hogy jelnyelv használata esetén nincs szükség feliratokra:
„Amikor valamit jelnyelven látunk, akkor minden ott van; nincs akadály.”
A forgatókönyv kidolgozásakor két alapelvet követtek:
„Először is, tudtuk, hogy nem akarunk közvetlen szó szerinti fordítást készíteni a Bibliából. Az egész Szentírást akartuk áttekinteni és valójában azt szerettük volna átadni, hogy ‘Mi volt Jézus üzenete? Hogyan mutatta meg Jézus a szeretetét?’ Másodszor, hűek akartunk maradni a siket kultúrához.”
Amikor a filmben Jézust keresztrefeszítését mutatják be, a kezei elvesztése a siket közönség számára azt is jelenti, hogy a hangját is elveszíti, ami még sötétebbé és komorabbá teszi a keresztre feszítés jelenetét, mint más hasonló filmekben.
A keresztre feszítés jelenetével kapcsolatban Josselyn elmondta:
„Küzdöttünk azzal a jelenettel. Gondoltuk, hogy egy tolmácsot helyezzünk oda, hogy jelnyelven fordítsa ami éppen történik? Vagy csak a feliratokra támaszkodjunk? Ha egy siket embernek a keze le van kötözve, hogyan fejezne ki valamit? Látták, mit tettünk. Azt akartuk, hogy abban a pillanatban ez a lehető legtermészetesebb legyen.”
A pünkösdi jelenettel kapcsolatban, amikor a tanítványok más jelnyelveken beszélnek, a rendező elmondta:
„Megkértem a 12 színészt, hogy kutassanak különböző jelnyelveket. Volt ott afrikai jelnyelv is, néhány különböző ázsiai ország jelnyelvét is használták. Megkértem őket, hogy jelezzenek néhány ugyanazt a kifejezést, de különböző jelnyelveken például azt, hogy ‘Isten jó’, ‘Isten megment’.”
A film grafikusan ábrázolja a vérfolyásos asszony és Jézus megostorozásának jelenetét is.
„A vérfolyásos asszonynál valóban szerettük volna bemutatni az ő szenvedését. A siket közönség nagyon vizuális – nagyon függ ettől. Ugyanez igaz az ostorozásra is. Valahogy meg akartuk mutatni Jézus szenvedését, amit értünk tett.”
Josselyn reméli, hogy egyre több siketeknek készült mozifilm jelenik meg:
„Ebben az esetben az egyik dolog, amit a legkülönlegesebbnek éreztünk, hogy mi vagyunk az egyetlen teljes jelnyelvi produkció, amelyet egy siket produkciós stáb vezetett. Remélem, hogy egyre több siket mozi jelenik majd meg.”

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .