A szürkehályog már ritkábban okoz vakságot

Ezért is bírt olyan fontossággal a hét elején tartott rendezvény, amely több mint egy évtizede felvállalta a sorstársak körében a betegségmegelőzés fontosságának hangsúlyozását, az egészséges életmód népszerűsítését, az egészségtudatos magatartás erősítését. Céljuk információt biztosítani a látást érintő tudományos kutatásokról, a lehetséges gyógymódokról, az elért eredményekről – ennek érdekében ezúttal is a legjobb szakemberek közül hívtak előadókat – tudtuk meg Choma Balázstól, a vármegyei és a Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesületének elnökétől.
Szalczer tanár úr László János bonyolult szemészeti gondjai között is segített eligazodni
Ezért is bírt olyan fontossággal a hét elején tartott rendezvény, amely több mint egy évtizede felvállalta a sorstársak körében a betegségmegelőzés fontosságának hangsúlyozását, az egészséges életmód népszerűsítését, az egészségtudatos magatartás erősítését. Céljuk információt biztosítani a látást érintő tudományos kutatásokról, a lehetséges gyógymódokról, az elért eredményekről – ennek érdekében ezúttal is a legjobb szakemberek közül hívtak előadókat – tudtuk meg Choma A látásfogyatékosokat kiváló orvosok tájékoztatták
A látást érintő tudományos kutatások világába, a gyógyító munka erőfeszítéseibe és reményt adó eredményeibe dr. Szalczer Lajos egyetemi docens, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház szemészeti osztályának vezető főorvosa avatta be a Nagykanizsáról, Keszthelyről, Lentiből, Zalaegerszegről és a környező falvakból érkezett vak és látásfogyatékos sorstársakat. Mint elmondta, a Magyar Szemorvostársaság 2001-ben csatlakozott a WHO és a Nemzetközi Vakságmegelőző Ügynökség (IAPB) VISION 2020 programjához, s azóta idehaza is több jelentős lépést tettek a vakság és látáskárosodás megelőzése, valamint a látás-rehabilitáció érdekében. A fontossági sorrend elején a megelőzés, a különböző szűrővizsgálatok állnak. Kiváló eredményeket értek el: míg 2000-ben, az akkori állapotok változatlansága esetén 2020-ra 60 millió vak beteget prognosztizáltak, az elkerülhető vakság megelőzésére indított világméretű kezdeményezés, a „Látás 2020” program hatására az előrelátható 60 millió helyett 34 millióra csökkent Földünkön a vakok száma. Jelenleg 285 millió látássérült embertársunk él e sártekén, közülük 39 millió a vak, 246 millió a közepesen vagy súlyosan látásfogyatékos.
Dr. Szalczer Lajos szemész főorvos az előadását követően az egyéni kérdésekre is válaszoltBalázstól, a vármegyei és a Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesületének elnökétől.

A látásfogyatékosokat kiváló orvosok tájékoztatták
A látást érintő tudományos kutatások világába, a gyógyító munka erőfeszítéseibe és reményt adó eredményeibe dr. Szalczer Lajos egyetemi docens, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház szemészeti osztályának vezető főorvosa avatta be a Nagykanizsáról, Keszthelyről, Lentiből, Zalaegerszegről és a környező falvakból érkezett vak és látásfogyatékos sorstársakat. Mint elmondta, a Magyar Szemorvostársaság 2001-ben csatlakozott a WHO és a Nemzetközi Vakságmegelőző Ügynökség (IAPB) VISION 2020 programjához, s azóta idehaza is több jelentős lépést tettek a vakság és látáskárosodás megelőzése, valamint a látás-rehabilitáció érdekében. A fontossági sorrend elején a megelőzés, a különböző szűrővizsgálatok állnak. Kiváló eredményeket értek el: míg 2000-ben, az akkori állapotok változatlansága esetén 2020-ra 60 millió vak beteget prognosztizáltak, az elkerülhető vakság megelőzésére indított világméretű kezdeményezés, a „Látás 2020” program hatására az előrelátható 60 millió helyett 34 millióra csökkent Földünkön a vakok száma. Jelenleg 285 millió látássérült embertársunk él e sártekén, közülük 39 millió a vak, 246 millió a közepesen vagy súlyosan látásfogyatékos.
Dr. Szalczer Lajos szemész főorvos az előadását követően az egyéni kérdésekre is válaszolt
A szürkehályog műtéti eljárása robbanásszerűen fejlődött
– A szürkehályog betegség a műtétek robbanásszerű fejlődésével és a beavatkozások számának emelkedésével Magyarországon lekerült a 3 leggyakoribb vakságot okozó kórkép közül, a vakság okaként elsődlegesen az időskori látásromlás illetve a cukorbetegség szövődménye említhető. Csaknem 33 ezer vak ember él az országban, az esetek többségében az időskori makuladegeneráció és egyéb látóhártya-betegségek, a szürkehályog, a zöldhályog és a cukorbetegség áll a háttérben – osztotta meg a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának országos felmérésen alapuló megállapításait a szemész főorvos, akinek szakmai munkásságát Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntető címmel is elismerték. Szalczer tanár úr 1992 májusától vezeti a vármegyei kórház szemészeti osztályát, fő profiljuk a szürkehályog sebészet, amely során az országban elsőként alkalmazták a legmodernebb ultrahangos módszert. Az eltelt idő alatt idő alatt több mint 45 ezer szürkehályog műtétet végeztek a ultrahangos lencsemag-eltávolítási technológiájú eljárással, műlencse beültetéssel.
A megelőzés a zöldhályog esetében is roppant fontos, hiszen a kór kezeletlenül a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával jár – figyelmeztetett előadásában a szakember. Vizsgálatokkal kiszűrhető a szemnyomás emelkedése, szemcseppekkel, lézeres kezeléssel, műtéttel kordában tartható, viszont a betegség állandó ellenőrzést igényel, a kezelése élethosszig tarthat. A vakság leggyakoribb oka, az időskori makuladegeneráció ellen 2005-ig semmit sem tudtak tenni. Mára a „száraz” típusa, bár nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel, bizonyos vitaminokkal lényegesen lassítható az előrehaladása. Fontos a megelőzés, az egészséges életmód, a szem természetes védelmi mechanizmusát erősítő táplálkozás, mindenképpen kerülni kell az ereket károsító dohányzást, ami a betegség kialakulásának kockázatát többszörösére növeli. A” nedves” makuladegeneráció kóros érképződést produkál az éleslátás alatt, s a gyenge falú, hevenyészett erekből könnyen vér kerül a látóhártya rétegei közé. Az utóbbi években a daganatképződést is gátló injekciókkal, lézeres technikákkal e téren is sikerült javulást elérni. Zalaegerszegen a szemészet már 19 éve rendelkezik OCT készülékkel, amellyel megfigyelhetik az éleslátás helyét is – így időben tetten érhető és sikerrel lassítható a makuladegeneráció is.
Végvári Viktória dietetikus életmódbeli és táplálkozási jó tanácsokkal látta el a látásfogyatékosokat
A szemész szakember a számos jó tanácsot is tartalmazó előadás után a látásfogyatékos hallgatóság egyéni gondjait részletező kérésekre is válaszolt, akárcsak dr. Kozma-Bognár Tamás, az urológiai osztály vezető főorvosa.
Az urológiai betegségeknél is a legfontosabb a prevenció
Mint elhangzott: az urológiai betegségeknél is a legfontosabb a prevenció, amelyet elősegíthetnek a rendszeres hasi ultrahangos vizsgálatok, a szűrések. E kórokok megelőzésében is élen jár a dohányzásmentes egészséges életmód – elgondolkodtató statisztikai adat: 10 hólyagdaganatos beteg közül 9 erős dohányos. A prosztatarákos betegek időbeni gyógyításához nagyban hozzájárulna, ha az urológus szakemberek kérését meghallgatva a háziorvosok is jogot kapnának arra, hogy a vérvizsgálatok sorában a pácienseik PSA (prosztata specifikus antigén) vizsgálatát is igényelhessék.
Ha a hallgatók megfogadják a harmadik előadó: Végvári Viktória dietetikus, a kórház Központi Dietetikai Szolgálat vezetőjének táplálkozási tanácsait, sokat tehetnek a látásuk és urológiai jellegű egészségük megőrzéséért is. Ne féljenek felhasználni a teljes kiőrlésű és különleges gabonaféléket, bőséggel a zöldfűszereket – bátorította a jelenlévőket. Felhívta a figyelmet a húsok mellett a vasban, B-vitaminokban gazdag belsőségekre, a halak gazdag választékára, a megfelelő vitaminszint és az ásványi anyagok fontosságára is.
Nos, az előadások után közösen elfogyasztott ebéd tápanyag- és vitaminszintje ránézésre is megfelelőnek látszott: bővelkedett húsokban, gazdag volt köretben – a baráti beszélgetéshez pedig a jó hangulatot egy-egy pohár saját termésű bor emelte.

Forrás: ZAOL