A március 28-adikai műsor tartalmából…

20250324_tma_1_resz

Egy kis kínai cég azt állítja, hogy megalkotta a világ első önjáró mesterséges intelligenciáját – íme, a Manus

https://qubit.hu/2025/03/13/egy-kis-kinai-ceg-azt-allitja-hogy-megalkotta-a-vilag-elso-onjaro-mesterseges-intelligenciajat-ime-a-manus

Már több mint két éve tart a generatív mesterséges intelligencia (AI), elsősorban a chatbotok és szövegből képeket (és most már zenéket, videókat) gyártó generátorok aranykora, melyben a nyugati és a keleti tudásbázis vetekszik egymással – ezúttal a kelet lépett: egy kínai startup Manus néven bemutatott egy új eszközt, amit egész egyszerűen úgy hirdetnek, mint egy általános AI-ágenst, amely „tettekre váltja a gondolataidat”. Ez azt jelentené, hogy nemcsak meg tudja válaszolni, hogy hova érdemes utaznod nyaralni, hanem ha felhatalmazod, átveszi az eszközöd felett az irányítást és le is foglalja neked a szállást, megveszi a repülőjegyet, de akár még be is készíti az automatikus Gmail-választ. A hivatalos oldalon részletesen dokumentált esettanulmányok szerint kérésre tőzsdét elemez, potenciális vásárlókat keres egy vállalkozásnak, szemléletes oktatási segédanyagokat készít, vagy akár interaktív Trump–Zelenszkij vitaszimulátor játékot készít, miután megnézi a találkozóról készült videót a Youtube-on.

Ezekből talán egyértelmű, hogy most itt kivételesen nem az történik, ami szokott, vagyis hogy feltűnt az OpenAI és a ChatGPT legújabb kihívója, itt többről van szó. Ugyanis az egyelőre csak meghívásos alapon működő, várólistás Manus egy másik kategóriában, a chatbotok és nyelvi modellek helyett az AI-ágenseknél jelent versenytársat az OpenAI-nak, amely januárban jelentette be hasonló, egyelőre csak néhány ország Pro csomagos előfizetőinek elérhető eszközt, az Operatort. Ráadásul a Manus egy amerikai modellre, a Claude-ra épül. Akkor most az USA nyert, vagy Kína?

A 1,4 milliárd lakosú Kínában nagyobb arányban terjedt el a technológia, mint bárhol máshol. Egy 2024 júliusában közzétett kutatás szerint Kínában a különböző (pénzügyi, kereskedelmi, telekommunikációs, energia-, egészségügyi stb.) iparágak vezetőinek 83 százaléka használt generatív mesterséges intelligenciát, míg ez az arány az USA-ban 65, globálisan 54 százalék volt. A generatív AI területén bejelentett szabadalmak száma még nagyobb kínai fölényt mutat: 2023-ig több mint 38 ezer kínai szabadalmat regisztráltak, 6276 amerikaival szemben.

20250324_tma_2_resz

Ezek a mérgező anyagok vesznek minket körbe otthonunkban

https://ng.24.hu/tudomany/2025/03/18/mergezo-egeszsegkarosito-anyagok-a-lakasban-otthon/

Az újítások tekintetében a kémia elmúlt 200 éve igazi sikertörténet, de a legdinamikusabb korszakát az anyagok molekuláris-atomi szerkezetének felismerése alapozta meg. Ezt követően váltunk képessé új anyagok, köztük szerves vegyületek előállítására, megdöntve az életerő-elméletet, mely szerint szerves anyagok csak élő szervezetekben létezhetnek és azokból állíthatók elő.

Az 1800-as évek végén már szórványosan ugyan, de elindult a műanyag-, műtrágya- és gyógyszergyártás, valamint a belső égésű motorok megjelenésével hangsúlyossá vált a kőolaj lepárlásának kutatása, életre hívva a petrolkémia tudományát. Az egyre több új anyag kapcsolatba került az élő szervezetekkel – köztük az emberrel is –, és addig nem ismert, egyszerre előnyös és hátrányos területekre vezette az egész élővilágot.

Manapság egyre inkább jellemző, hogy életünk nagy részében időjárástól védett helyen tartózkodunk, ezért az iparunk által gyártott termékek elsődleges célpontjai az épületek, vagyis a lakó és munkahelyek lettek. Így nem is csoda, hogy a beltéri környezet számos különböző kémiai vegyületet tartalmaz.

A bútorok is szennyezhetnek

Az illékony szerves vegyületek (VOC-k), a vegyi anyagok olyan kategóriája, amely a levegőbe elpárologva reagál a napfénnyel, mely így már szennyezővé teszi a beltéri levegőt. A „szerves” szó azt jelenti, hogy ezek a vegyi anyagok a szenet, mint kémiai elemet tartalmazzák. Egyes VOC-k az „illatanyag” kifejezés alá sorolhatók (bár nem minden illatanyag VOC). Ezek a vegyületek rövid távon szem-, orr- és torokirritációt, hosszú távon pedig rákot, máj-, vesekárosodást és idegrendszeri problémákat okozhatnak, valamint különösen jelentős kockázatot jelentenek a csecsemőkre és a magzatokra nézve.

A többnyire beltérben használatos laminált (dekorpapírral bevont) faforgácslapból (MFC), közepes sűrűségű farostlemezből (MDF) készült bútorok, valamint magas sűrűségű farostlemezből (HDF) készült, többnyire hátfal és polclapok (HDF) jól ismert példái az illékony szerves vegyületek kibocsátóinak.

Ugyanis a bútorlapok gyártásához formaldehid (többnyire karbamid vagy fenol kémiai kötésű) tartalmú műgyantát használnak, melyekből a megszilárdulást követően még évek múlva is formaldehid gázok szabadulhatnak fel. Ezek súlyosan károsítják az egészséget, szennyezik a vizeket és a környezetet. A ragasztó maradékait éppen ezért rendkívüli körültekintéssel és gondossággal kell kezelni.

20250324_tma_3_resz

Receptet javasol a sütő a jövő háztartásában

https://gyartastrend.hu/cikk/receptet-javasol-a-suto-a-jovo-haztartasaban

Nemrégiben rendezték meg a világ egyik legnagyobb konyha- és fürdőszoba kiállítását Las Vegasban. A kiállításon a prémium kategóriás beépíthető konyhai megoldások között olyan sütő is debütált, amihez egy hatalmas, 36 hüvelykes főzőlap tartozik. A fejlett indukciós főzőlapon nincsenek külön zónák, azaz a teljes lapot használhatjuk az ételkészítéshez. Ez a piac legelső ilyen megoldása: az edényeket bárhová is helyezzük a lapon, ugyanazt a teljesítményt kapjuk. A sütő belsejében is izgalmas megoldások kaptak helyet: az ételeket gőztechnológiával készíthetjük, ráadásul még kinyitnunk sem kell az ajtót ahhoz, hogy megnézzük, elkészült-e már az étel, hiszen ezt megtehetjük a mobiltelefonunkról, a beépített kamera segítségével is.

Az első ránézésre egyszerű pultnak látszó felület ugyanis egy indukciós főzőlapot rejt, amely használaton kívül beleolvad a munkalap borításába. Az ún. légfüggöny technológia révén pedig egy olyan páraelszívó is helyet kapott a konyhaszigetben, ami használaton kívül teljesen belesüllyed a konyhaszigetbe. Az izgalmas kialakítású készülékek ráadásul abban is segítenek, hogy mit készítsünk vacsorára: az ún. Gourmet AI funkció elemzi a rendelkezésre álló alapanyagokat, és ez alapján recepteket javasol, illetve automatikusan beállítja az elkészítéshez szükséges ideális hőfokot és sütési, illetve főzési módot, hogy a végeredmény a lehető legtökéletesebb legyen.

Villamos és hőenergiát előállító kompakt konténerjellegű berendezést fejlesztettek

https://gyartastrend.hu/cikk/villamos-es-hoenergiat-eloallito-kompakt-kontenerjellegu-berendezest-fejlesztettek

A MATE, a GS-PIPE Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a SENSO-MEDIA Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. által megvalósuló projekt eredményeként egy olyan kompakt konténerjellegű berendezést fejlesztettek, amely napenergiát hasznosító berendezésekkel állítja elő az energiát. Az előállított villamos energiával vízbontással oxigént és hidrogént állít elő, biomasszából biogázt állít elő, a biogáz javításához pedig felhasználja az előállított hidrogént. Az előállított oxigént ipari célra alkalmas módon palackozza, valamint a biogáz tárolásával megvalósítja a kiegyensúlyozott energiafelhasználás lehetőségét.

A projekt a lokális, megújuló és fenntartható energiaelőállítás, energiatárolás és -felhasználás szakterületén célozta meg egy olyan, valóban integrált megoldás kifejlesztését, amely a fotovoltaikus (PV) napelemmel végzett vízbontást, az elektrolízis útján előállított hidrogén- és oxigéngázt, valamint biomassza hasznosításával biogáz előállítását integrálja egyetlen innovatív folyamatba és különféle méretű (skálázható) kompakt berendezésbe („integrált, fenntartható forrásokat alkalmazó energia konténer – „biogáz-energiakocka”). A berendezésben zajló folyamatokat csúcstechnológiájú folyamatvezérlő informatikai rendszer irányítja, ami mesterséges intelligencia-megoldásokkal növeli a hatékonyságot, zárt rendszerű, emellett távolról menedzselhető.

20250324_tma_4_resz

Mi az a kvantumkommunikáció?

https://mernokkapu.hu/kvantumkommunikacio/

A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). A legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége.

A kvantum a fizikában a legkisebb adag, amivel egy mérhető mennyiség növelhető. Az elektromágneses sugárzás kvantuma például a foton, egy adott frekvenciájú hullámszerű csomag. A kvantummechanika a 20. század elején azon az alapvető feltevésen jött létre, hogy az elektromágneses sugárzás ilyen csomagokban érkezik.[

Kvantumkommunikáció

A kvantumkommunikáció egy olyan technológia, amely a kvantummechanika alapelveit használja az információ átvitelére és kommunikációra. A hagyományos kommunikációs rendszerekkel ellentétben, amelyek a klasszikus fizika alapján működnek, a kvantumkommunikáció a kvantummechanika sajátos jelenségeit használja ki, például a kvantumegyütthatók szuperpozícióját és az összefonódást.

Kvantumegyütthatók szuperpozíciója

A kvantummechanika alapelve szerint a részecskék nem csak egyetlen állapotban lehetnek, hanem egyszerre több állapotban is lehetnek jelen. Ez azt jelenti, hogy egy részecske egyszerre lehet például „0” és „1” állapotban is, ezt nevezzük kvantumegyütthatók szuperpozíciójának. A kvantumkommunikációban ezt a tulajdonságot használjuk ki az információ átvitelére.

Kvantumkommunikáció alkalmazásai

A kvantumkommunikáció számos alkalmazási területen hasznos lehet. Az egyik legfontosabb alkalmazás a kvantumkriptográfia, amely biztonságos kommunikációt tesz lehetővé a kvantumkulcs-elosztás segítségével. A kvantumkommunikáció tehát egy izgalmas és ígéretes terület a technológia fejlődésében. A kvantummechanika alapelveinek kihasználása lehetővé teszi az információ átvitelét és kommunikációt olyan módon, amely a hagyományos rendszerekkel nem lenne lehetséges.

Kvantumtitkosítással küldözgettek képeket egymásnak kínai és dél-afrikai kutatók egy műholdon keresztül

https://qubit.hu/2025/03/21/kvantumtitkositassal-kuldozgettek-kepeket-egymasnak-kinai-es-del-afrikai-kutatok-egy-muholdon-keresztul

Megdöntötték az eddigi legtávolabbi kvantumkommunikáció rekordját kínai és dél-afrikai kutatók, akik egy műholdon keresztül küldözgettek képeket egymásnak. Az IFL Science csütörtöki cikke szerint a 12 900 kilométert áthidaló kommunikációban az az igazán nagy dolog, hogy könnyű és olcsó technológiák segítségével sikerült azt megvalósítani.

A dél-afrikai Stellenbosch Egyetem és a Hefei-i Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói a 2022-ben fellőtt, Jinan–1 nevű apró műholdon keresztül kommunikáltak egymással, infravörös lézerek segítségével. Az 500 kilométer magasságban keringő műholddal folytatott kommunikáció kvantumkulcs-elosztó eszközök (quantum key distribution, QKD) által volt titkosítva, ahol a kulcsokat fotonok kódolják.

A QKD technológia jelentőségéről korábban Bent Dalager, a KPMG Denmark partnere, az innovációért és az új technológiákért (Innovation & NewTech) felelős vezetője beszélt a Qubitnek, aki szerint az ilyen módon titkosított kommunikációt nem lehet elfogni anélkül, hogy figyelmeztetnénk erre a kommunikáló feleket.

A kutatók a szerdán a Nature folyóiratban közölt tanulmányukban azt írják, hogy a műhold kompakt kvantumtitkosító berendezése könnyen felszerelhető lehet már létező űrállomásokra, vagy pályára állítható lehet kis műholdakon. Ez pedig elvezethet egy kvantumtitkosított kommunikációra képes műholdkonstelláció létrehozásához, aminek szerintük számtalan gyakorlati alkalmazása lehet.

A kutatók által kifejlesztett műholdas kvantumtitkosító berendezés tömege mindössze 23 kilogramm, a hordozható földi kommunikációs állomásé pedig 100 kilogramm, ami a korábbi eszközökhöz képest 10, illetve 100-szoros súlycsökkentést jelent.

Kína élen jár a kvantumkommunikációs technológiák fejlesztésében: az országban több ezer kilométernyi optikai kábelt fektettek le, amin QKD eszközök biztosítják a titkos kommunikációt.

20250324_tma_5_resz

Vészjósló jelentést tett közzé a NASA – a termikus tágulás is hozzájárul egy fontos jelenséghez

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/veszjoslo-jelentest-tett-kozze-a-nasa-363966.html

A NASA legfrissebb elemzése szerint a globális tengerszint-emelkedés üteme tovább gyorsul, és 2024-ben a vártnál is nagyobb mértékben növekedett. Bár az éves ingadozások természetesek, a hosszú távú trend egyértelmű: az 1993 óta végzett műholdas mérések szerint a tengerszint globálisan már több mint tíz centiméterrel nőtt, és ez az emelkedés egyre gyorsul. Összességében az óceánok szintje a 19. század vége óta körülbelül 20-25 centiméterrel magasabb, és a következő évtizedekben a folyamat folytatódni fog.

A jelentés szerint a tengerszint-emelkedés két fő tényezőre vezethető vissza: a gleccserek és a hatalmas jégtakarók olvadására, valamint az úgynevezett termikus tágulásra. Az előbbi a legjelentősebb hatással bír, hiszen világszerte szinte az összes hegyi gleccser visszahúzódik, és hatalmas mennyiségű víz ömlik a tengerekbe. A grönlandi és antarktiszi jégmezők szintén gyors ütemben olvadnak, ami egyre nagyobb hatással van az óceánok vízszintjére. Grönland jégtakarója például évente mintegy 200 gigatonna jeget veszít – egy gigatonna egymilliárd tonna víznek felel meg.

A másik fontos tényező a termikus tágulás: ahogy a bolygó melegszik, az óceánok elnyelik az emberi tevékenység által csapdába ejtett hő több mint 90 százalékát. A melegebb víz kitágul, és ez szintén hozzájárul a tengerszint folyamatos emelkedéséhez. 2024 különösen extrém év volt ebből a szempontból, hiszen ez volt a valaha mért legforróbb esztendő, és ennek hatására az óceánok hőtartalma is rekordokat döntött. A jelentés szerint az elmúlt évben a hőtágulás hatása erősebb volt, mint az olvadásé, és ez a kombináció csak fokozta az emelkedés ütemét.

A tengerszint növekedése azonban nem áll meg itt. Egy korábbi átfogó jelentés, amelyet több amerikai kormányzati szerv – köztük a NASA, az NOAA és a Védelmi Minisztérium – közösen készített, arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok partvidékein akár 25-30 centiméteres emelkedés is bekövetkezhet már a következő három évtizedben. A század végére pedig több lábnyi növekedés sem kizárt, attól függően, milyen ütemben folytatódik a globális felmelegedés és a jégtakarók destabilizációja.

Sokan még mindig szkeptikusak a tengerszint-emelkedés veszélyeivel kapcsolatban, és úgy vélik, hogy néhány centiméternyi növekedés nem jelent komoly fenyegetést. Azonban a probléma nem önmagában a jelenlegi néhány centiméterben rejlik, hanem abban, hogy az emelkedés üteme gyorsul, és ha a trend folytatódik, egyre nagyobb területek kerülhetnek veszélybe. A part menti városokban a gyakori áradások és viharok súlyosabb károkat okozhatnak, miközben az infrastruktúra – például szennyvíztisztítók, ivóvízellátó rendszerek és lakónegyedek – egyre nagyobb fenyegetésnek lesznek kitéve.

A NASA jelentése egyértelmű figyelmeztetés: a tengerszint-emelkedés már most is zajlik, és a hatásai egyre inkább érezhetőek lesznek. A kérdés nem az, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészültek rá.

20250324_tma_6_resz

https://raketa.hu/sokkal-tobb-ember-elhet-a-foldon-mint-eddig-szamoltak

Sokkal több ember élhet a Földön, mint eddig számolták

A finn Aalto Egyetem legújabb tanulmánya szerint azok a globális népesedési adatbázisok, amelyek a nemzetközi politikai döntéshozatal és a kormányzás alapvető eszközei, akár 53–84%-kal is alábecsülhetik a vidéki népesség tényleges létszámát.

A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatás kiemeli, hogy ezek a jelentős, rendszerszintű pontatlanságok világszerte kihatással lehetnek az erőforrások elosztására, az infrastruktúra-fejlesztésekre, valamint a katasztrófa-elhárítási tervezésre – írja az egyetem sajtóközleménye.

Az eltérések feltárásához a kutatók öt széles körben használt globális népesedési adatbázist – a WorldPop-ot, a GWP-t, a GRUMP-t, a LandScan-t és a GHS-POP-t – vetettek össze 35 ország több mint 300 vidéki gátprojektjének áttelepítési adataival. Ezek az áttelepítési adatok független referenciaértékként szolgáltak, mivel a gátrendszerek miatt áttelepített lakosság számát a kompenzációs követelmények miatt általában nagyon pontosan regisztrálják. Az 1975 és 2010 közötti időszakot vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy még a legfrissebb, 2010-es adatsorok is a vidéki lakosság 32–77%-át kihagyták. Bár az évek során történt némi javulás, a kutatók szerint az adatgyűjtési módszerek kisebb fejlesztése önmagában nem elegendő a jelentős pontatlanságok kiküszöbölésére.

A vizsgált torzítások fő oka a hiányos országos népszámlálásokban keresendő, különösen a nehezen elérhető vidéki régiókban. A ritkán lakott, földrajzilag nehezen megközelíthető területeken gyakran nincsenek megfelelő erőforrások a pontos népességszámlálások elvégzésére, ami rendszeres alulbecslésekhez vezet.

https://raketa.hu/hany-ember-elt-eddig-a-foldon-3

Hány ember élt eddig összesen a világon?

„Ahány ember él ma, mind mögött harminc szellem sorakozik; ez az élők és holtak számaránya. Az idők hajnala óta nagyjából-egészéből százmilliárd ember taposta a Föld nevű bolygót.” – írta Arthur C. Clarke az 1968-ban megjelent Űrodisszeia című könyvének nyitányában. Igaza volt az írónak? És hogyan változtak azóta a becslések?

A válasz megadása reménytelennek tűnik, de mégis akad egy ember, akit nem riasztott vissza a feladat nehézsége és 1995-ben publikálta első tanulmányát a témában. A washingtoni Population Reference Bureau (Népességnyilvántartó Hivatal) munkatársa, Carl Haub a Hány ember élt a valaha a Földön? című írásában az ENSZ által megadott adatokra támaszkodott a számítások kezdeténél, eszerint akkoriban úgy tartották, hogy a modern Homo sapiens időszámításunk előtt 50 000 évvel jelent meg Afrikában, a demográfus ebből indult ki a munka kezdetén. Ezt azóta nyilvánvalóan felül kellett bírálni, így azóta több kiegészítés és újrakalkulálás is született, 2021 tavaszán és 2022 novemberében is kiadtak egy-egy frissítést az adatokkal kapcsolatban.

Ami nem változott, azok a mezőgazdaság elterjedésének ideje óta mért, illetve becsült népességi statisztikákra alapozott eredmények: eszerint a mezőgazdasági termelés hajnalán, a Földön élő emberek száma ötmillió volt, az első században már 300 000 millió, az 1800-as évek kezdetén meghaladta az egymilliárdot, a tanulmány szerint 105 milliárd ember élt eddig összességében a bolygón, a módosítás után 117 milliárdra emelték a számot, ami azt jelenti, hogy Arthur C. Clarke nem tévedett nagyot az Űrodisszeia írásakor

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.