Az augusztus 16-odikai műsor tartalmából…

20240812_tma_1_resz

https://www.zoldpalya.hu/vilag/komoly-veszely-fenyegeti-a-nagykorallzatonyt-358783.html

https://hu.euronews.com/2016/05/31/miert-fontosak-a-korallzatonyok-az-emberiseg-szamara

Így áll most a Nagy-korallzátony

Habár mindig lesznek majd kétkedők, egyre egyértelműbbé válik, hogy a bolygó átlaghőmérséklete felmelegedőben van.

Az óceánok lakmuszpapírjai, a korallzátonyok ennek szomorú bizonyítékai, hiszen tavaly februártól kezdődően az elmúlt tíz év második kiterjedt korallfehéredése zajlik napjainkban is. Ilyenkor a vízi élőlények szöveteiben lévő szimbiotikus egysejtű algák a stressz hatására kilökődnek, vagy a bennük lévő fotoszintetikus pigmentek száma kritikusan lecsökken, ami tulajdonképpen egyfajta hattyúdal a vég előtt.

Egy nemrégiben született tudományos munka a Nagy-korallzátonyt és annak állapotát vizsgálta a klímaváltozás tükrében. Az ausztráliai Queensland partjaitól nem messze található természeti csoda jelenleg épp az elmúlt 400 év legmagasabb tengerfelszíni hőmérsékletét éli át, ami komoly veszéllyel fenyegeti a páratlan képződmény fennmaradását és a térség ökoszisztémáját.

A mintegy 348 000 négyzetkilométeres terület a Föld legnagyobb összefüggő korallzátony-rendszere. A most nyilvánosságra hozott adatok szerint a térségben a vízfelszín hőmérséklete 2024 első három hónapjában 0,19 Celsius-fokkal haladta meg az elmúlt 400 év rekordját. Ez a jelenség a korallfehéredés fő generálója. Bár van rá esély, hogy a folyamat visszaforduljon, de ha tartósan fennáll a jelenlegi állapot, az még a belátható jövőben ellökheti az első dominót.

A kutatócsoport a zátony keleti felének elmúlt fél évezredét igyekezett rekonstruálni, hogy abból valamiféle következtetést tudjanak levonni a régióban zajló folyamatokkal kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy az 1970 és 1990 között eltelt két évtizedhez képest 2016 és 2024 között 0,77 Celsius-fokot melegedett átlagosan a tenger felszíne.

Miért fontos a korallzátonyok épségének megőrzése?

A korallzátonyok, amellett, hogy a Föld egyik legcsodálatosabb látványát nyújtják a víz alá merészkedőnek, világszerte ötszázmillió embernek biztosítanak megélhetést a halászat és a turizmus révén. Ezek a természeti képződmények évente 375 milliárd dolláros hasznot hajtanak a környékükön élőknek. A Nagy-korallzátony például évente nagyjából ötmilliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország turistaforgalomból származó bevételeihez a szakemberek szerint.

Mindemellett a zátony akár életet is menthet. Az Amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont
szerint a tudósok úgy becslik, hogy akár 1-8 millió fel nem fedezett faj is élhet a korallzátonyokban és környékükön. Ez a páratlan biodiverzitás pedig kulcs lehet a kutatók kezében a 21. századi gyógyszerek kifejlesztése szempontjából.

20240812_tma_2_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/08/05/kobramaras-ellenmereg-szovetpusztulas/

Kobramarás elleni olcsó ellenméreg készülhet

A kígyómarások egyik következménye az, hogy a marás környékén elhalnak a szövetek, ez akkor is élethosszig tartó következmény, ha egyébként a marás nem volt életveszélyes. Míg a haláleseteket megelőzni képes szérumok ismertek, sok helyen nem jutnak hozzá az érintettek, és rendkívül drágák is.

Évente mintegy 100 ezer embert ölnek meg a kígyók, köztük a kobrák, de ennél is sokkalta nagyobb az a szám, ami a maradandó károsodást elszenvedetteket írja le. A méreg mellékhatása az a sejtpusztulás, amely főként az izomzatot érinti, és gyakran vezet a megmart végtag amputációjához.

A Sydney-i Egyetem és a Liverpooli Trópusi Orvosi Egyetem kutatói viszont egy olyan szert találtak, amelyet régóta használunk – igaz, egészen másra – könnyen hozzáférhető, olcsó, és hatékony a szövetpusztulás megelőzésében, sőt, még a méreg terjedését is lassítja. A kutatók genetikai módszerekkel azonosították azokat a folyamatokat az emberi szervezetben, amelyek révén a kobraméreg a szövetkárosodást kifejtheti. E vizsgálatok során derült ki az is, hogy mivel lehet megfékezni e folyamatokat.

A marás helyére befecskendezett heparinváltozat megköti a méreganyagot (összekapcsolódik annak molekuláival), és ezzel semlegesíti azokat, meggátolva, hogy kifejthessék a szövetkárosító hatásukat.

Mivel évente mintegy 400 ezer ember érintett a kígyómarás miatti szövetelhalásban, ezért rendkívül fontos lenne, hogy mielőbb megelőzhető legyen ez a munkaképtelenséget és akár halált is okozni képes károsodás.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/08/04/fa-mikroba/

Egybillió mikroba él egy-egy egészséges fa belsejében

A mikróbák vagy mikroorganizmusok olyan szabad szemmel nem látható élőlények, melyek a földi élethez nélkülözhetetlenek, ugyanakkor az emberek számára lehetnek jótékony hatásúak, de veszélyesek is (fertőző betegségek terjesztése, ételmérgezés).

A mikrobák rossz hírneve miatt nehéz elképzelni, hogy ők teszik lehetővé az egészséges életet még a fák számára is, ám az igazság az, hogy a fákban elképesztő mikrobaközösség lakik: gombák, baktériumok és mindenféle más mikroorganizmus él egy átlagos fatörzsben egy új, átfogó felmérés szerint.

Míg az ember szervezetében nagyjából ugyanannyi a baktériumok száma, mint ahány sejtünk van, a fák esetében 20 sejtre jut egy baktérium. Egy 5 tonnás élő tömegű fa esetében csak a fa belső szöveteiben, a gyökérzete és a felszíne nélkül egybillió, vagyis 1012 darab prokarióta (baktériumok, illetve egysejtűek) élnek a kutatás eredménye szerint.

De miért fontos mindez a számunkra? Nos azért, mert ezekből a mikroorganizmusokból a kórokozók elleni védekezést serkentő probiotikumok készülhetnek, amelyek segíthetnek bolygónk legsérülékenyebb fáit megóvni. Az is érdekes adat, hogy a bolygónkon élő mintegy 10 billió fa nagyjából 450 millió tonna szenet raktároz, míg a teljes állatvilágban mindössze 2 millió tonna van.

20240812_tma_3_resz

https://raketa.hu/hamarosan-lego-teglabol-epulhetnek-a-hazak-de-a-technologia-meg-nem-all-teljesen-keszen

Legoból épülhet lakható ház

Újfajta téglát tesztelnek, amely újrahasznosított műanyagot tartalmaz, a salakbeton blokkok alternatívájának készül, és a LEGO-hoz hasonló kialakítása miatt egészen egyszerűen lehet összerakni belőlük a falakat.

Az újfajta téglát egy kanadai cég hozta létre, és egyik lego-tulajdonsága az, hogy kötőanyagok használata nélkül is össze lehet illeszteni a tagjait. Ez a módszer egyfelől meggyorsítja a munkafolyamatot és ezáltal sokkal rövidebb idő alatt fel lehet húzni a falakat, másfelől nem generál felesleges hulladékot, mivel csak a blokkokat kell egymásra helyezni a struktúra elkészítéséhez. Az integrált illesztések nagyobb stabilitást adnak a falakra ható erőkkel szemben és a fal lebontását is megkönnyíti, mivel így csak le kell emelni egymásról a blokkokat. A biztonság kedvéért persze lehet kötőanyaggal is megerősíteni az egységeket, de ez opcionális választás, illetve a téglákon kialakították a helyet a tartószerkezeti elemek elhelyezésének, ami növeli a stabilitást.

A technológia ígéretesnek tűnhet, viszont egyelőre vannak bizonyos hátrányai, amelynek kiküszöbölésén még dolgozik a cég. A blokkok részben betonból, részben újrahasznosított anyagokból készülnek, amihez többek között műanyagot is felhasználnak. Ez környezetbarát módszert jelent ugyan, viszont mikroműanyag részecskék keletkezhetnek az elhasználódása során.

Az építőipar a statisztikák szerint jelentős mértékben járul hozzá a felesleges hulladékok termeléséhez a világban: az Európai Bizottság adatai szerint az EU összes hulladékának több mint harmadát adja az építkezéseken és bontások során keletkező felesleg.

https://raketa.hu/https-raketa-hu-4-legfontosabb-kiserlet-nemzetkozi-urallomas

Ez a 4 legfontosabb kísérlet a Nemzetközi Űrállomáson

A Nemzetközi Űrállomáson végzett kutatások sokszor nem csak az űrutazást, hanem egy-egy tudományágat, de akár az emberiség jövőjét is meghatározhatják.

Az állomás indulása óta az asztronauták és kozmonauták több mint 3000 kísérletet hajtottak végre abban a közegben, ahol a mikrogravitáció a jellemző. Ezek a kísérletek többek között kimutatták, hogy az egerek termékenységi szintje változatlan marad, és tesztelték a holdi talajból készített betont a jövőbeli holdbázisok építéséhez, de kerestek élőlényeket is az állomás külső borításán, jelenleg pedig a következő 4 dologgal kapcsolatos kutatás zajlik odafent: a vakság gyógyítása, hatékonyabb lángok, biobányászat és az izmok öregedése a mikrogravitációban – nem mellesleg erre a kutatási helyszínre érkezik meg hamarosan az új magyar űrhajós: Kapu Tibor.

Ezek közül az egyik legérdekesebb a vakság gyógyításának kutatása, melynek a többi, űrben végzett kutatáshoz hasonlóan van olyan része, amelyet hatékonyabban lehet kutatni mikrogravitációs környezetben. Ugyanis idelent a Földön kifejlesztettek egy fehérje alapú mesterséges retinát, amely a retinitis pigmentosa (RP) és az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) miatt látásukat elvesztett emberek számára nyújthat gyógyírt.

Az implantátumokat rétegenkénti összeállítási technikával gyártják, ahol a bakteriorodopszint és egy polikation kötőanyagot váltakozó rétegekben visznek fel egy ionáteresztő Dacron filmre. A problémát az jelenti, hogy a földi gyártási folyamatot a gravitáció befolyásolja, ami üledékképződést és oldatgradienset okoz, ami rontja a rétegek homogenitását és a minőségét. Itt jön tehát képbe az ISS mikrogravitációs környezete – az űrállomáson történő gyártás javíthatja a filmek minőségét, ami növeli azok stabilitását és teljesítményét a jövőbeni klinikai vizsgálatok és jóváhagyások során.

20240812_tma_4_resz

https://www.zoldpalya.hu/uton/hamarosan-debutalhat-a-kaliumion-akkumulator-358715.html

Hamarosan debütálhat a kálium-ion akkumulátor

A napjainkban legelterjedtebb akkumulátortechnológia története egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. A lítiumos energiatárolás, mellyel már pályafutása legelején is komoly problémák akadtak végül a kapcsolódó innovációknak köszönhetően egészen jó szolgálatot tett az elmúlt fél évszázad során. Könnyű, tartós és lassan veszíti el a töltést, viszont minden jó tulajdonsága ellenére mára sok tekintetben jogosan tartják elavultnak, és régóta vannak törekvések a helyettesítésére, valamint a leváltására.

Egy néhány éve alapított texasi vállalat most bemutatott egy lehetséges kihívót, a 18650-es akkumulátor cellát, melyben a töltést a korábbi technológiával szemben nem lítium, hanem kálium ionok tárolják.

A cég sok más előny mellett azt a tényt is hangsúlyozza, hogy a kálium-ion akkumulátorok (KIB) képesek az ellátási láncban fellépő kézzelfogható problémát is orvosolni. Emellett olyan problémás anyagoktól is mentesek, mint a nikkel, a kobalt vagy a réz és gond nélkül passzol minden akkumulátort igénylő rendszerbe. Ez nagy könnyebbség az átállás szempontjából, hiszen sem eszközt sem infrastruktúrát nem kell cserélni a használatához.

Ami még előny az új, kálium felhasználásával készült aksinál, hogy a gyártása során a kereskedelemben elterjedt grafit anódokat, szeparátorokat és elektrolitkészítményeket használják a gyártás során. Ez, mindamellett hogy tehermentesíti az ellátási láncokat, lényegesen olcsóbb gyártási költségeket eredményez, ami jó eséllyel a késztermék árszabásán is megmutatkozik majd.

https://raketa.hu/ez-a-csodatranzisztor-hatarozhatja-meg-a-kovetkezo-evtizedek-elektronikajat

Ez a “csodatranzisztor” határozhatja meg a következő évtizedek elektronikáját

2021-ben fizikusok bemutattak egy forradalmian ultravékony ferroelektromos anyagot, amely széles körű alkalmazási lehetőségeket kínált a számítógépes memóriákban, sőt azokon túl egyéb alkalmazások is felmerültek. Ugyanez a csapat most pedig kifejlesztett egy tranzisztort, amely épp ezen ferroelektromos anyagon alapul, amely elvezethet az általunk jelenleg ismert elektronikai ipar forradalmasításához.

Az eddigi eredmények alapján az új tranzisztor számos kiemelkedő tulajdonsággal rendelkezik:

• Nanoszekundumos sebességgel képes váltani a pozitív és negatív töltések között, ami a digitális információ egyeseinek és nulláinak megfeleltethető.
• 100 milliárd kapcsolás után is működőképes marad, és nem mutat amortizációra utaló jeleket.
• A tranzisztor anyaga mindössze egymilliárdod méter vastag, ami sűrűbb számítógépes memóriatárolást és energiahatékonyabb tranzisztorokat tesz lehetővé az ultraalacsony kapcsolási feszültség miatt.

Mindez a pozitívum a ferroelektromos anyagok egyedülálló tulajdonságainak köszönhető – ezekben az anyagokban ugyanis a pozitív és a negatív töltések különböző rétegekre válnak szét. Egy külső elektromos tér képes váltani ezeket a töltéseket, megfordítva a polarizációt, és így válik kódolhatóvá a digitális információ, amely mindaddig stabil marad, amíg egy másik elektromos tér nem változtatja meg. Az elektronikus alkalmazások széles körű elterjedéséhez ezeknek a folyamatoknak természetesen szobahőmérsékleten kell végbemenniük.

A most szóban forgó tranzisztor anyaga egy atomszinten vékony bór-nitrid lapokon alapuló új ferroelektromos anyag, melyről először 2021-ben számoltak be.

20240812_tma_5_resz

https://raketa.hu/genetikailag-modositott-urhajosok-jelenthetik-az-urutazas-jovojet

Genetikailag módosított űrhajósok jelenthetik az űrutazás jövőjét

Robotok vagy emberek derítsék fel a távoli végtelent? Egy biztos, ha embereket küldenénk messze az űrbe, ahhoz jó eséllyel nem ártana átszabni a genetikánkat.

A közelmúltban Lord Martin Rees, királyi csillagász, és Dr. Robert Zubrin, a Mars-kutatás szószólója, arról vitatkoztak, hogy a Mars-kutatásban az embereknek vagy a robotoknak kellene-e szerepet kapniuk. Rees és társszerzője, Donald Goldsmith Az űrhajósok vége című könyvükben az alacsonyabb költségekre és kockázatokra hivatkozva a robotokban látják inkább a jövőt. Abban azonban mindkét fél egyetértett, hogy a génszerkesztés segíthet az embereknek bolygóközi fajjá válni.

A genomszerkesztés 2011 óta sokat fejlődött olyan eszközöknek hála, mint a Crispr-Cas9. A CRISPR (kiejtése: kriszpör, a clustered regularly interspaced short palindromic repeats) angol kifejezés és a következőt jelenti: halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések, tulajdonképpen a baktériumok genomjában található rövid, ismétlődő DNS-szakaszok neve. Ezek pontos változtatásokat tesznek lehetővé egy szervezet DNS-ében, ami talán azt is lehetővé teszi idővel az emberek számára, hogy jobban ellenálljanak az űr veszélyeinek. Például a mélyűr sugárzása károsíthatja a sejtfolyamatokat és növelheti a rák kockázatát. Ha viszont növényekből és baktériumokból származó géneket integrálunk, azok mérsékelhetik a sugárzás okozta károkat – vagyis a “génmódosított űrhajósok” jobban túlélhetik ezeket az extrém körülményeket.

A sugárzásállóságon túl a genomszerkesztés lassíthatja is az öregedést és megakadályozhatja a sejtek lebomlását, ami elengedhetetlen a hosszú távú űrmissziókhoz. De akkor már minek állnánk meg az űrhajósoknál? A génmanipulált növények ellenállnak a sugárzásnak, így fenntartható élelmiszerforrást biztosíthatnak az űrhajósok számára. A személyre szabott, az űrhajós genetikai profiljához igazított orvoslás pedig még tovább javíthatja az egészséget és a teljesítményt

A sugárzásvédelem mindenképp prioritást élvez – egy kósza (és nagyon-nagyon kezdeti) ötlet a tardigrádok felhasználása. Ezek a mikroszkopikus “szuper” állatok a rendkívüli ellenálló képességükről ismertek a környezeti stresszel szemben, ideértve az űr kíméletlen környezetét is akár. A Nature-ben megjelent kutatások már vizsgálták ezen lények genetikai felépítését, épp azért, hogy azonosítsák a stressztűrésükért felelős géneket.

Ha ezeket a géneket növényekbe tudnánk átültetni, azok magas sugárzási szinteket viselhetnének el. Hasonlóképpen, ha tardigrád géneket illesztenénk az emberekbe, az növelhetné az űrviszonyokkal szembeni ellenállóképességünket. Mindez talán sci-finek hangzik, de azt már kimutatták, hogy a tardigrád génekkel rendelkező emberi sejtek fokozott sugárzástűrő képességet kapnak:

A vita ezután inkább már arról szólt, hogy ezeket a kutatásokat mennyire hátráltatja a szigorúbb szabályozási környezet – elsősorban a nyugati világban, valamint az etikai megfontolások. Az biztos, hogy jelenleg ilyesmivel, tehát génmódosított űrhajósokkal egyelőre nem igen lehet kísérletezni, ami azért nem biztos, hogy rossz dolog. Egyelőre tehát maradnak a robotok, és hogy mit hoz a jövő a génkutatások terén, azt még meglátjuk. Ahogy azokat a társadalmi változásokat is, amik tehát az ilyen kutatásokat egyáltalán elfogadottá tennék.

20240812_tma_6_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/08/05/stressz-pesszimizmus-kutya/

Pesszimistává teszi a kutyát az emberi stressz

Az emberek esetében ismert, hogy megérezzük egy környezetünkben lévő másik ember stresszének jeleit, és tudat alatt ez befolyásolja a döntéseinket. A Bristoli Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a kutyáknál fennáll-e hasonló összefüggés.

Állatok optimista és pesszimista döntéseinek meghatározásához használatos kísérletben vizsgálták meg az emberi stressz hatását a kutyákra, összesen 18 kutyát és gazdiját vonták be a kísérletekbe. A tesztekhez betanították a kutyáknak, hogy amikor az eleséges tál egy bizonyos helyen volt, akkor finomságokat találnak benne, de ha egy másik helyen, akkor üresen találják. Amint a kutya ezt megtanulta, érthető okokból gyorsabban ment oda ahhoz a helyhez, ahol a csemegés tálat sejtette.

A tesztek során azt mérték fel, hogy mi történik akkor, ha a kutyának e két hely között elhelyezkedő pontokra kihelyezett tálhoz kellett odamennie. Ha gyorsan ment oda, akkor optimista, ha lassan, akkor pesszimista volt a kutya hangulata.

A tesztekhez stresszelt emberek szagát és nyugodt, ellazult emberek szagát szimatolták a kutyák, mindegyik esetben a kutya számára idegenektől kapott szagmintákkal dolgoztak, a stressz-szintet az emberek nyálmintáiban mérték is. Az emberek egy hónalj alá erősített textíliába „izzadták bele” a stresszeltségi szintjüket, később a kutyákkal ezeket a textileket szimatoltatták meg a kutatók.

A kutyák minden egyes esetben, amikor stresszelt ember szagát szimatolhatták meg, lassabban, vagyis pesszimistább módon közelítették meg az edényt. Amikor a relaxált ember szagával szembesültek, akkor nem váltak pesszimistává.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/ez-a-nyari-ruhadarab-elegendo-energiat-termel-a-telefonod-feltoltesehez-358712.html

Ez a nyári ruhadarab elegendő energiát termel a telefonod feltöltéséhez

A most piacra dobott eszköz egy napelemet használó töltő, melyet bárhova magunkkal vihetünk a kirándulás, kültéri program közben, hiszen egy ruhadarabba építették be. A Power Hat nevű kalap, melynek karimájába körkörös formában egy napelem panelt helyeztek el, jó időben éppen annyi energiát termel, ami elég egy telefon vagy más mobileszköz feltöltéséhez.

Ami az eszköz praktikusságát illeti, az egyben a hátulütője is, hiszen nyáron, a nagy melegben tényleg hasznos lehet egy kalap, mely a fejünket védi a közvetlen napsugárzástól, de nem biztos, hogy csak a töltőfunkció miatt, akkor is viselni szeretnénk, amikor egyébként nem vennénk semmilyen fejfedőt. Hasonló ruhadarabot egyébként már korábban egy holland dizájner is készített, szóval a Power Hat tekinthető a koncepció megvalósításának.

A napelemes kalap amúgy praktikus, hiszen össze lehet hajtogatni, és bár gond nélkül hordható esőben is, olyankor nem vennénk sok hasznát a hálós kialakítás miatt. Az, hogy valóban mennyire használható, majd csak az őszi megjelenés után fog kiderülni, amikor az első megrendelők kézhez kapják a 28 000 forintos darabokat.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.