Az április 18-adikai műsor tartalmából…

20250414_tma_1_resz

Elmozdult az Északi-sarkról a sarki örvény – mit jelent ez számunkra?

https://planetz.hu/elmozdult-az-eszaki-sarkrol-a-sarki-orveny-mit-jelent-ez-szamunkra/

2025 márciusában egy látványos légköri esemény zajlott le a Föld sztratoszférájában: a sarki örvény, amely télen jellemzően az Északi-sark körül örvénylik, váratlanul elmozdult és Észak-Európa fölé sodródott. A tudósok szerint ez „jelentős zavar”, amely a következő hetekben hidegebb időjárást okozott több térségben is.

Mi is az a sarki örvény, és miért fontos?

A sarki örvény (angolul polar vortex) egy óriási légköri áramlat, amely télen a Föld északi pólusa körül alakul ki a sztratoszférában, körülbelül 10–50 kilométerrel a felszín felett. Ez a hideg, gyorsan forgó szélgyűrű a sarkvidéki hideget „bezárva” tartja, megakadályozva, hogy az a mérsékelt övek felé sodródjon.

Amikor ez az örvény stabil és erős, a sarkvidéki hideg az Északi-sark térségében marad. Ám ha valami megzavarja az örvény szerkezetét – például egy hirtelen sztratoszferikus felmelegedés –, az örvény gyengülhet, szétszakadhat vagy el is mozdulhat a helyéről.

Mi történt most pontosan?

2025. március 9-én a tudósok rögzítették, hogy a sztratoszféra gyors felmelegedése megfordította a sarki örvény szélirányát: a korábbi nyugatról keletre fújó áramlás keletről nyugatira váltott – hetekkel korábban, mint ahogy ez általában tavasszal történni szokott.

Ez a fordulat nemcsak az örvény szerkezetét bontotta meg, de fizikailag is elmozdította a sarkvidék fölül: az animációk szerint március 1. és 20. között az örvény fokozatosan Észak-Európa fölé sodródott, és ott is kezdett el „letelepedni”.

Mi okozta a zavart?

A háttérben az úgynevezett Rossby-hullámok állnak – ezek a hatalmas légköri hullámok a troposzférából (a légkör alsó rétegéből) felfelé hatolnak a sztratoszférába. Amikor ezek a hullámok erősek, képesek „megtörni” a sarki örvényt, akár teljesen fel is szakíthatják.

Ez történt most is: a hirtelen hőmérséklet-emelkedés miatt a sarki örvény meggyengült.

Miért érdekes mindez nekünk, laikusoknak?

• Időjárásunk egyre kiszámíthatatlanabb. A sarki örvény viselkedése kulcsfontosságú a téli és tavaszi időjárás alakulásában. Amikor zavar támad benne, azt világszerte megérezzük.
• A klímaváltozás hatással lehet az örvény stabilitására is. A tudósok még vizsgálják, hogy a globális felmelegedés és az óceáni áramlatok változása hogyan befolyásolja a sarki örvény hosszú távú viselkedését.
• Jobban érthetjük, miért van „tél a tavaszban”. Mivel idén tavasszal volt egy kis hó, és szokatlanul hűvös napokat tapasztaltunk, könnyen lehet, hogy ennek a légköri eseménynek köszönhetjük.

20250414_tma_2_resz

A műholdak története

https://www.wikiwand.com/hu/articles/M%C5%B1hold

https://www.pid.hu/mit-tudnak-a-muholdak-101-erdekesseg-a-tavkozles-vilagnapjara

A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak vagy szatelliteknek nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 volt 1957-ben, de azóta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével.

1945-ben Arthur C. Clarke angol író volt az első, aki felvetette a mesterséges távközlési műholdak indítását. 1946-tól az amerikai kutatók a második világháború során megszerzett német V–2 rakétákkal és Aerobee rakétákkal végeztek felsőlégköri méréseket. Azelőtt az ionoszféra kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó ballonokat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, a sűrűséget és a hőmérsékletet.

Hogyan működnek a távközlési műholdak, miért van rájuk szükségünk?

Tagadhatatlan, hogy a műholdaknak ma már nagy szerepe van a mindennapi életünkben, gondoljunk csak a GPS-ekre, a TV-re, az internetes szolgáltatásokra, vagy a fedélzeti szórakoztatásra.

Kezdetben a távközlési műholdakat katonai feladatokra használták, azonban ahogy a technológia és az ipar fejlődött, egyre inkább civil kommunikációs problémák megoldására is alkalmassá váltak. Egy távközlési műhold elsődleges feladata tulajdonképpen üzenetek közvetítése, illetve továbbítása több száz kilométeren át erre alkalmas jelek révén. Ma azt mondhatjuk, hogy a műholdas kommunikáció egyszerűbb és költségkímélőbb, mint kábeles hálózatokat kialakítani, nem beszélve arról, hogy nagyobb sávszélességet is biztosít.

• 1. Műholdak típusai
• Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak.
• Távközlési műholdak: rádió és mikrohullámú frekvenciát használva kommunikációs feladatokat látnak el.
• Földfigyelő vagy távérzékelő műholdak: a Földet figyelik a világűrből a felderítő műholdakhoz hasonlóan de nem katonai célokra.
• Navigációs műholdak: rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására.
• Felderítő műholdak: katonai vagy kémkedési célokat szolgálnak.
• Meteorológiai műholdak: a földi időjárást és/vagy éghajlatot figyelő műholdak.
• Bioműholdak: élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából.
• Geodéziai műhold: ezen műholdak két frekvencián jeleket sugároznak, melyeket speciális geodéziai GPS vevők venni tudnak, és segítségükkel akár 1–2 cm pontosságú helymeghatározásra képesek.

Néhány érdekes tény a műholdak világából:

1. Egy műhold világűrbe juttatása pár órába telik, de egy sikeres felbocsátás előkészítése 2–5 évig is eltart, mert extrém körülményeknek kell megfelelni. A hőmérséklet az űrben például elérheti a –150 és a +150 °C-ot is, nem beszélve az űrszemét okozta nehézségekről.
2. Hogyan kering egy műhold az űrben? A válasz Newton almájánál kezdődik. A műholdakat a gravitáció vonzza a Föld középpontja felé, ám a felbocsátáskor elért kezdősebességüknek köszönhetően nem zuhannak le, hanem a pályájukon maradnak.

20250414_tma_3_resz

Levadásszák a mentális betegeket az okostelefonok

https://infostart.hu/tudomany/2025/04/10/levadasszak-a-mentalis-betegeket-az-okostelefonok

Az okostelefonok az általuk gyűjtött hatalmas adatmennyiség felhasználásával, digitális fenotípus-meghatározással és jellemzők kinyerésével időben érzékelhetik az emberek mentális és fizikai állapotát, elősegítve a depresszió időben történő felismerését – derül ki egy kínai tanulmányból.

„Az okostelefonok rengeteg érzékelőt tartalmaznak, például GPS-t, giroszkópot, mikrofont, környezeti fényérzékelőket, amelyek segíthetnek az emberek mozgásának, társadalmi interakcióinak, alvásának, szívritmusának és egyéb viselkedési állapotainak rögzítésében. Ezek az adatok felhasználhatók a pszichológiai rendellenességek azonosítására és nyomon követésére” – mondta Jang Min-csiang, a Lancsou Egyetem mérnöki karának egyik kutatója.

Az okostelefonokat széles körben használják hordozható adatgyűjtőként a viselhető és egészségügyi célokra szolgáló érzékelőkhöz, amelyek passzívan gyűjthetnek a környezethez, az egészségügyi állapothoz és a viselkedéshez kapcsolódó adatfolyamokat.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az összegyűjtött adatok nemcsak a fizikai állapot, hanem az egyén mentális egészségének nyomon követésére is felhasználhatók.

Bill Gates szerint csak 3 olyan szakma van, amelynél a gépek nem fogják átvenni az emberek helyét

https://infostart.hu/tudomany/2025/04/01/bill-gates-szerint-csak-3-olyan-szakma-van-melyeknel-a-gepek-nem-fogjak-atvenni-az-emberek-helyet?utm_source=projectagora&utm_medium=contentdiscovery

A Microsoft alapítója azt gondolja, a mesterséges intelligencia nem lesz képes arra a kreatív gondolkodásra, amit például az orvostudomány is megkövetel.

Bill Gates szerint a mesterséges intelligencia (MI) a következő évtizedben olyan fejlődési szakaszba lép, hogy a legtöbb területen már nem lesz szükség emberi munkaerőre – írja az Unilad beszámolója alapján a 24.hu.

A Microsoft alapítója úgy véli, olyan új korszak kezdődhet, amely számos szolgáltatást mindenki számára elérhetővé tesz. Bár az üzletember tavaly ősszel még azt nyilatkozta, hogy százéves koráig szeretne dolgozni, most meglehetősen borús jövőt jósolt arról, lesz-e még szükség emberekre a munkavégzésben. Azt gondolja, hogy az MI térnyerése alapjaiban alakítja át a gazdaságot, és csak három olyan szakterület marad, amelynél a gépek nem fogják átvenni az emberek helyét, melyek a szoftverfejlesztő szerint a következők:

programozás, energiaipar és a biológusok tudományos munkája.

Bill Gates úgy gondolja, hogy az MI által jelenleg írt programok messze nem tökéletesek, ezért még jó ideig szükség lesz emberekre, akik felügyelik a folyamatokat, kijavítják a hibákat és összetett rendszereket terveznek. Az üzletember szerint az energiaszektor túl összetett ahhoz, hogy azt kezelni tudja a mesterséges intelligencia. Sok szakértelmet és stratégiai gondolkodást igényel, így valószínűleg nem lehet teljesen automatizálni. A biológusok esetében pedig Bill Gates úgy látja, csak eszköz lesz számukra a mesterséges intelligencia, mert szerinte a technológia nem képes arra a kreatív gondolkodásra, amit megkövetel az orvostudomány

20250414_tma_4_resz

A hosszútávú űrutazás káros következményei

https://hvg.hu/360/20250319_urhajosok-egeszsege-ISS-urallomas-Wilmore-Williams-izomgyengeseg-veseko-vernyomas

https://index.hu/techtud/2025/03/19/nasa-spacex-boeing-starliner-urhajosok-nemzetkozi-urallomas/

Műszaki problémák miatt nyolc nap helyett kilenc hónapig húzódott két amerikai űrhajós tartózkodása a Nemzetközi Űrállomáson. A 62 éves Butch Wilmore és az 59 éves Suni Williams azért érkeztek még 2024. június 5-én a Nemzetközi Űrállomásra, hogy egy új űrhajót, a Boeing Starliner nevű űrjárművét teszteljék, és azt összekapcsolják az űrállomással. A Boeing űregysége már az út során rendellenességeket mutatott – héliumszivárgást észleltek, és a manőverezőrakéták sem működtek megfelelően. Ennek következményeképpen, az asztronauták biztonsága érdekében, a visszatérésüket elhalasztották, így az eredetileg 8 naposnak tervezett misszió 9 hónapra nyúlt.

Annyi bizonyos, hogy a Nemzetközi Űrállomáson nagyon higiénikus körülmények között töltötte a váratlanul hosszú vendégeskedést a két amerikai űrhajós, Barry Wilmore and Suni Williams. Nem biztos, hogy ez jót tett nekik. Odafönt több, régebben ismert veszély is leselkedik az emberekre, és a kockázatok sorát nemrég azzal bővítették a Kaliforniai Egyetem kutatói, hogy a Földön megszokott mikrobák nagy mértékű hiánya is közrejátszik az utazók immunrendszerének meggyengülésében.

Talán ez lehet az egyik oka annak, hogy az űrhajózás történetében többen is küszködtek makacs kiütésekkel vagy szokatlan allergiás reakciókkal. Ha valóban ezért, az nem lenne meglepő, hiszen – például a falusi és városi gyerekek közti különbségre is hivatkozva – általában is tapasztalják, hogy a sterilebb környezet rossz irányba befolyásolhatja, túlérzékennyé teheti az emberek immunrendszerét.

Az újabb feltételezés kiegészíti azt a csomagot, amelyet tavaly állított össze a Nature tudományos lapcsoport. Űrorvosi atlasz címmel összegyűjtötték azokat a tanulmányokat, amelyek az űrutazás egészségi ártalmaival foglalkoznak.

Ebben is szerepelnek azok a hosszabb-rövidebb ideje felismert kockázatok, amelyek leginkább a súlytalansággal (szép szakmai nevén mikrogravitációval) és a kozmikus sugárzással függnek össze, bár az utóbbi a Föld körüli pályán kevésbé veszélyes, az igazi hatása a Holdra és a Marsra utazó, vagy ott tartózkodó embereknél jelentkezhe.

Az űrben való tartózkodás emberi testre gyakorolt hatásait még mindig vizsgálják, a hosszú ideig tartó súlytalanság azonban azt is okozhatja, hogy a testnedvek a fej irányába helyezkednek, ami az agy duzzanatához és a szem hátsó részének ellaposodásához vezethet.

Az ABC elemzése szerint a mikrogravitáció okozza a legnagyobb változást az ember fiziológiai állapotában, ugyanis a korábban említett csontsűrűség-csökkenés akár havonta 1-1,5 százalék is lehet, amit tovább ronthat a megfelelő étrend és testmozgás hiánya, ezért gyorsabban veszítenek izomtömeget az űrben, mint a Földön. A kiszáradás miatt fennáll a veszélye annak is, hogy vesekő alakul ki az űrhajósoknál.

A hat hónapig vagy tovább tartó űrmissziók során az űrhajósok csontjai húsz évet öregednek. Ha visszatérnek a Föld gravitációs terébe, újra megkezdődik a csontok megszilárdítása – írja a ScienceNews.

20250414_tma_5_resz

Szenzáció: méhátültetés után szült egy nő az Egyesült Királyságban

https://www.origo.hu/tudomany/2025/04/mehatultetes-szules

Elképesztő orvosi áttörést értek el az Egyesült Királyságban, ugyanis egy nő méhátültetést követően szült, amire eddig nem volt példa. A 36 éves nőnek veleszületett betegsége miatt nem lehetett gyereke, nővére méhét kapta meg két éve. Kislánya február 27-én született meg.

36 éves Grace Davidsonról tinédzser korában derült ki, hogy egy ritka betegségben szenved, nincs méhe. Két éve a nővére vállalkozott rá, hogy egy bonyolult, nyolc órás műtét alatt saját méhét adja testvérének. A beavatkozás sikeres lett,

Davidson azt mondta döbbenetes érzés volt, amikor először foghatta magához a lányát, aki február 27-én, tervezett császármetszéssel született a londoni Queen Charlotte és Chelsea kórházban.

A The Guardian azt írta, a transzplantációs fejlesztés új reményt adhat azoknak a nőknek, akik méh nélkül születtek, vagy akiknek a méhe nem működik. Az Egyesült Királyságban további három méhátültetést hajtottak végre, az orvosok remélik, hogy nekik is babájuk születik hamarosan.

Nem április elsejei tréfa volt a brit csomagszállító bejelentése a robotkutyákról

https://raketa.hu/nem-aprilis-elsejei-trefa-volt-a-brit-csomagszallito-bejelentese-a-robotkutyakrol

Az Evri brit csomagszállító cég néhány napja jelentette be, hogy hamarosan elkezdik tesztelni a csomagszállítás új módját, és a módszert egy videóval be is mutatták a nagyközönségnek. A megoldás lényege, hogy a fuvarozást végző furgon nem csak a csomagokat, hanem egy robotkutyát (konkrétan a Rivr robotját) is visz magával a körútjára, ami aztán egy-egy megrendelőhöz érkezve kipattan a kocsiból, elgurul az ajtóig, kipottyantja a hátán lévő tárolóból a csomagokat, majd dolga végeztével visszatér a járműhöz, és folytatódhat is az utazás. Nagy előnye a módszernek, hogy így a sofőrnek nem kell a konkrét kipakolás gondjával vesződnie, hanem végig a járműnél maradhat, fontosabb teendőkkel foglalhatja le magát, és a robotra hárul az úgynevezett last 100 yard delivery, azaz az utolsó 100 méteres szállítás, tehát a csomagok ajtóig való eljuttatásának feladata. Az első látásra nem igazán praktikus megoldás ezáltal nyer értelmet a cég szerint: a sofőr foglalkozhat a rakomány rendezésével, az útvonal tervezésével, hívások intézésével és egyéb tevékenységekkel, miközben a robotkutya autonóm üzemmódban végzi a fárasztó fizikai munkát. Hogy a valóságban mennyire válik hatékonyabbá a kiszállítás a robot-ember kombó bevetésével, az nyáron derülhet ki, ekkor kezd bele ugyanis önkéntesen jelentkező lakosok bevonásával a robotkutyás kiszállítás tesztelésébe.

Mindenesetre annyi biztos, hogy a gépesítés amennyi munkát megspórol a futároknak, annyi újabb terhet is jelenthet számukra, mivel a robotokat felügyelni, ellenőrizni, lemerült akkumulátor esetén tölteni kell, valamint lehetséges, hogy a nagyobb méretű csomagokkal nehezen boldogulnak a gépek.

20250414_tma_6_resz

Újjászületett a világ harmadik legnépszerűbb konzolja

https://raketa.hu/ujjaszuletett-a-vilag-harmadik-legnepszerubb-konzolja

Június 5-én érkezik a Nintendo egyik legkelendőbb konzoljának, a Switch-nek a második kiadása. Hatalmas meglepetések és változások helyett egy szinte tökéletes gép tökéletesített változatával álltak elő a japánok.

Százötvenmillió darab fogyott eddig a Switch-ből, ami tízmillióval marad el a világ legnépszerűbb konzoljaként számon tartott PlayStation 2-től. Nem véletlenül: az elmúlt évtizedekben a Super Mario megalkotói szinte tökéletesen váltogatták a finomhangolásokat és a paradigmaváltásokat.

A Switch esetében is az a döntés született Kiotóban, hogy sok apró, és egy-két érdekes változtatás elég lesz, nem kell újragondolni a sikerreceptet.

Ez a gép ugyanis meg tudta ugrani azt, amit előtte kevesen: hogy egyszerre élvezetes használni útközben és a televízióra kötve, egyedül és társaságban is. Az tehát, hogy adott egy hordozható, mini-tablet jellegű képernyő, hozzá kétoldalt csatlakozó, leválasztható irányítókkal, illetve egy tévé-dokkolóval, nem változott. Ami viszont igen, hogy a képernyő mérete 7,9 hüvelyk lesz az alap Switch 6,2-jéhez és az OLED verzió 7,0-jához képest; hatvan helyett százhúsz képkockát is láthatunk másodpercenként a kijelzőn, ami újra LCD, és nem OLED lesz, igaz, HDR képességekkel; a játékok felbontása útközben 1080p, a tévén viszont már 4K; megsokszorozódik a tárhely, 256 GB-ra; mindezekkel együtt azonban visszaesik az akkumulátoridő kettő és hat és fél óra közé. Jó hír, hogy a korábbi Switch-címek is elfutnak majd a Switch 2-n, és ezek az első újságírói vélemények szerint sokkal jobban néznek ki így.

Ami a fentieknél nagyobb újdonság, hogy egyszerűbb lesz barátokat meghívni játszani, helyben és az interneten keresztül is; illetve a leválasztható kontrollereket egérként is használhatjuk majd bizonyos játékoknál, ami egyelőre távoli ígéretnek tűnik, de ha ezt a fejlesztők valóban kihasználják, még közelebb kerülhet egymáshoz a hordozható és az otthoni játékélmény.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.