A tudomány mai állása – pénteken 9-től (ismétlés 21 órától)

20251229_tma_1_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/bolygomento-attores-novenyi-alapu-tengerben-lebomlo-muanyagot-fejlesztenek-375843.html

Bolygómentő áttörés: növényi alapú, tengerben lebomló műanyagot fejlesztenek

Képzelj el egy olyan paradicsomzacskót, amely növényi alapú műanyagból készült, az FDA által jóváhagyott összetevőket használ. Ezen a videón látható, hogy a zacskó mesterséges tengervízben néhány óra alatt teljesen feloldódik, mikroműanyag-maradványok nélkül.

Egy nemrégiben a Journal of the American Chemical Society tudományos folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a RIKEN Kutatóintézet tudósai új típusú műanyagot hoztak létre növényi cellulózból, amely a világ legelterjedtebb szerves vegyülete. Ez az anyag erős, rugalmas, és képes gyorsan lebomlani a természetes környezetben, ami megkülönbözteti más, „biológiailag lebomlónak” nevezett műanyagoktól.

A korábbi verziót 2024-ben már bemutatták, de az még túl sérülékeny volt, és ez nem tette alkalmassá ipari gyártásra. Ezt most sikerült megoldani azzal, hogy a kutatók kolin-kloridot adtak az anyaghoz, ami élelmiszer-adalékként is használatos és javítja a rugalmasságot. Az így kapott anyag hajlékony, ugyanakkor szilárd; átlátszó film formájában is előállítható, akár 0,07 milliméteres vastagságban.

És hogy miért fontos ez? A mikroműanyagok világszerte szennyező anyagok, amelyeket szinte minden ökoszisztémában – talajtól az óceánig, továbbá állatok és növények testében – megtaláltak. Még az emberi szövetekben és a véráramban is kimutatták őket, ahol valószínűleg káros hatásokat okoznak. Bár a lebomló és cellulóz-származékú műanyagok nem újdonságok, a legtöbb „biológiailag lebomló” műanyag nem bomlik le hatékonyan tengeri környezetben, vagy csak nagyon hosszú idő alatt, miközben mikroműanyag-maradványokat hagy maga után. Ha ezt a folyamatot sikerül melléktermék nélkül felgyorsítani, az átütő eredmény.

A megoldás egyre sürgetőbb igényt elégíthet ki: az óceánokban jelenleg akár 200 millió tonnányi műanyag hulladék is lebeg, ennek 90 százaléka mikroműanyag. A legtöbb „lebomlónak” nevezett műanyag valójában sosem tűnik el teljesen, hanem évtizedek alatt morzsolódik apró darabokra.

20251229_tma_2_resz

https://prohardver.hu/hir/januartol_igenyelheto_a_kiskoruak_tartalomvedelme.html

Januártól igényelhető a kiskorúak tartalomvédelme a mobilszolgáltatóknál
Január 1-jétől, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közbenjárásával a One Magyarország, a Yettel és a Magyar Telekom bevezeti a kiskorú felhasználók védelmére kialakított mobilinternet szolgáltatást, amit ingyenesen lehet majd igényelnie az egyéni előfizetőknek. Ennek keretében, az ilyen mobilinternet eléréssel rendelkező kiskorúak nem fognak tudni hozzáférni a Magyarországról leggyakrabban látogatott, kifejezetten pornográf tartalmak bemutatását célzó honlapokhoz.

A kérés nem számít szerződésmódosításnak, nem befolyásolja a határozott előfizetési szerződések lejáratát, ha van ilyen, és nem jár többletköltséggel. A kezdeményezés célja a fiatalok egészséges lelki és szellemi fejlődésének védelme, és fokozatosan fog kiterjedni a hazai internet-hozzáférés minden területére a következő dátumokkal:

·  2026. január 1. – a mobilinternet-szolgáltatók

·  2026. május 1. – a 10 ezer vagy több előfizetővel rendelkező vezetékes internet-szolgáltatók

·  2027. január 1. – a 10 ezernél kevesebb előfizetővel rendelkező, Magyarországon letelepedett internet-szolgáltatók

„A vezetékes szolgáltatás esetén az előfizetők a szabad választás alapján egy végponton egyszerre vehetik igénybe a szűrt és a nem szűrt internetet.” – írja a MNHH sajtóközleménye, majd hozzáteszi: „Az okoseszközök terjedésével a fiatalok egyre korábban, sokszor véletlenül és felkészületlenül találkoznak az online pornográfiával.”

„Az NMHH országos, reprezentatív, nagy mintás Digital Parenting kutatása 2017 óta méri a hazai 7-16 évesek médiahasználati szokásait, valamint a szüleik ezzel kapcsolatos tudását, attitűdjét és védelmi stratégiáit. A legfrissebb, 2025-ös eredmények szerint a magyar gyermekek egyre fiatalabb korban lépnek be a digitális világba: többségük tízévesen már saját (okos)telefonnal rendelkezik, 11 évesen pedig jelen van a közösségi médiában. A gyerekek mintegy egyharmada találkozik online kockázatokkal, tízből egy esetben pedig ez jogsértéshez is vezet.”

„A felelős szülők jellemzően technikai megoldásokkal, például szűrőszoftverekkel vagy az eszközhasználat korlátozásával próbálják védeni gyermekeiket. Ehhez a szűrt internetszolgáltatás egy újabb, hatékony, ingyenes és szakértelmet nem igénylő eszközt kínál. A gyermekek tudatos médiahasználatra való nevelése érdekében mindemellett elengedhetetlen az is, hogy a szülők a gyermekek életkorához igazodva, rendszeresen beszélgessenek velük az online tér veszélyeiről.”

„Az NMHH kiemelt stratégiai célja a kiskorúak biztonságos internethasználatának támogatása és a káros online tartalmakkal szembeni védelem erősítése. E célból működteti a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központokat, valamint az Internet Hotline online jogsegélyszolgálatot, amelyhez bárki fordulhat, aki internetes visszaélés áldozatává válik.

20251229_tma_3_resz

https://bitport.hu/terkepre-kerultek-a-vilag-legforrobb-adatkozpontjai

Térképre kerültek a világ legforróbb adatközpontjai

Egy friss tanulmány közel 9 ezer adatközpont elhelyezkedését vizsgálta világszerte a helyi klíma függvényében, bemutatva, hogy a létesítmények milyen alacsony hányada működik ideális helyszíneken.

Bár az American Society of Heating, Refrigerating and Air-Conditioning Engineers (ASHRAE) által meghatározott iparági szabvány 18 és 27 Celsius-fok közé teszi az adatközpontok üzemeltetéséhez ideális külső hőmérsékletet, az egyes országok azonban az éghajlatuktól függetlenül építik a mesterséges intelligencia számítási igényeit kiszolgáló vagy az adatok saját határaikon belüli tárolását biztosító létesítményeket. A Rest of World hétvégén közölt tanulmányában összesen 8 808 adatközpontot azonosított világszerte, amelyek közül 600 egyértelműen túl forró helyeken fekszik a szerverek optimális működtetéséhez, és 21 országot listázott, ahol kizárólag ilyen körülmények között működnek ezek a rendszerek.

A szóban forgó 600 esetben az éves átlaghőmérséklet is meghaladja a 27 fokot (ilyen mondjuk Szingapúr, Thaiföld, Nigéria vagy az Egyesült Arab Emírségek), de az adatközpontok túlnyomó többsége, közel 7 ezer üzem így is olyan helyeken található, ahol nem adottak folyamatosan az ASHRAE ajánlásában meghatározott hőmérsékleti feltételek. Eközben Norvégia és Dél-Korea összes adatközpontja, valamint Japán szinte összes adatközpontja olyan régióban található, ahol az átlagos hőmérséklet 18 fok alatt van. A létesítmények értelemszerűen itt működnek a leghatékonyabban, míg hűtésük a forró éghajlaton növeli a költségeket, terheli az elektromos hálózatot, és hozzájárul a károsanyag-kibocsátáshoz is.

Látótávolságban az új, hatékonyabb megoldások

A jelentés szerint a magas vagy nagyon magas hőmérséklet az adatközpontok legnagyobb kockázati tényezői közé tartozik, mivel a hűtőrendszerek terhelése mellett az energiaátvitel hatékonyságát is csökkenti, növelve az áramszünetek kockázatát. A probléma 2040-re az adatközponti csomópontok kétharmadát érintheti majd, beleértve az ázsiai és csendes-óceáni térség és a Közel-Kelet összes csomópontját. A 33 fokos átlaghőmérséklettel és a 80 százalék feletti relatív páratartalommal jellemzett Szingapúr például már most is a világ egyik legnagyobb sűrűségű adatközpont-klasztere a maga 72 egységével, több mint 1,4 gigawattos kapacitásával és további 300 megawattos tervezett kapacitásbővítésével.

A cikkben megszólaló, hatékonyabb hűtési megoldásokon dolgozó kutató szerint a korlátlan léghűtéses növekedés régi modellje egyszerűen fenntarthatatlanná vált. Hosszabb távon, 5-10 éves távlatban pedig megjelennek a „radikálisabb megközelítések” is, mint amilyenek mondjuk a tenger alá telepített rendszerek. Októberben mi is beszámoltunk egy ilyen projekt indulásáról Kínában, míg a Közel-Keleten a hidrogén üzemanyagcellák és a föld alatti adatközpontok jelenthetnek megoldást.

20251229_tma_4_resz

https://raketa.hu/mentalisan-meghalsz-kozben-az-emberi-test-olyasmire-kepes-amit-nehez-elhinni

Egy horvát sportoló fél óráig nem vett levegőt. Hogyan csinálta?

A horvát freediver, azaz a szabad tüdős búvárkodás műfajában versenyző sportoló, Vitomir Maričić 2025. június 14-én elképesztő rekordot állított fel: 29 percen és 3 másodpercen át volt víz alatt egyetlen levegővétellel. Ezzel sikerült megdöntenie az előző csúcstartó, a szintén horvát Budimir Šobat 2021-es rekordját, aki 24 perc 37 másodpercig nem vett levegőt. Hogyan képes az emberi test ilyen extrém megpróbáltatásra? A titok az oxigénben rejlik, amit a rekorderek a merülés előtt belélegeznek.

Normál esetben a testnek percenként 12-20 alkalommal van szüksége rá, hogy levegőt vegyen, vagyis egy ember átlagosan körülbelül 17 000- 29 000 alkalommal vesz levegőt egy nap. A 20-30 perces kihagyás értelemszerűen nem csak szélsőségesnek, hanem életveszélyesnek hangzik, de a szervezetünk számára mégsem jelent legyőzhetetlen akadályt – csak egy „kis segítségre” van szüksége. A búvárok a merülés előtt tiszta oxigént lélegeznek be, és relaxációs tréninget végeznek a felkészülés részeként – előbbi plusz tartalékot jelent a szervezet számára, utóbbi a megfelelő mentális állapot elérését segíti elő, mivel a műveletben nagyon nagy szerepet játszik a sportoló szigorú kontrollja a teste fölött.

“Tévedés, hogy a késztetést a lélegzetvételre, és a kényelmetlenséget, ami a lélegzet visszatartásával jár, az oxigénszint csökkenése okozza. A szén-dioxid szintjének emelkedése váltja ki a kényelmetlen érzést.”

– hangzik el a Vitomir Maričić kísérletéről szóló videóban.

“Radikálisan magas CO2-szinttel kell megküzdenem, amit nehéz tolerálni, mivel ez ösztökél arra, hogy levegőt vegyünk. “ – magyarázza a sportoló.

Maričić elmondása szerint a légzést sürgető természetes késztetés elfojtása rendkívül nehéz, lényegében olyan, mintha szándékosan megfojtaná magát az ember.

“Mentálisan meghalsz. Megfulladsz.

Ezért a tested a fuldoklás folyamatán megy keresztül. De fizikálisan ez nem történik meg, mert még mindig vannak oxigéntartalékaid.”

A búvár az első 10-15 percben igyekszik imitálni a légzés ritmusát, hogy könnyebb legyen a folyamat, de 15 perc után már kezdi elveszíteni a fókuszt, a tüdeje lassan összeomlik, 20 perc környékén pedig már csak a fuldoklás érzése marad – viszont ha idáig eljut, akkor mentálisan már valamivel könnyebbé válik a helyzet, mert egyre közelebb a cél.

Eddig nagyon kevés ember próbálkozott csak meg azzal, hogy ilyen extrém megpróbáltatásnak tegye ki magát, bár a szabad tüdős búvárkodással sokan foglalkoznak, és a versenyek alatt a sportolók – mint például a magyar Korok Fatima és Törőcsik Zsófia – hosszú percekig tudják visszatartani a lélegzetüket, miközben még úszniuk, illetve merülniük is kell.

20251229_tma_5_resz

https://www.origo.hu/itthon/2025/12/influenza-szenzacio-tudomanyos?utm_source=hirstart&utm_medium=referral&utm_campaign=ct

Tudományos szenzáció: olyat filmeztek le a tudósok, amit még soha
Svájci és japán kutatók – a Zürichi Műszaki Egyetem vezetésével – egy új, rendkívül fejlett mikroszkópos eljárással valós időben rögzítették, hogyan hatol be az influenzavírus egy egészséges sejtbe. A felvételek döbbenetesek: a vírus nem azonnal támad, hanem szó szerint „szörfözik” a sejt felszínén.

A vírus először ideiglenesen kapcsolódik különböző pontokon, majd oldalirányban mozog a sejtmembránon, miközben a legalkalmasabb belépési pontot keresi. A kutatók szerint ez a mozgás leginkább egy tudatos felderítő manőverhez hasonlítható.

A vizsgálat középpontjában az influenza „A” vírus állt, amely a szezonális megbetegedések fő okozója. Amikor a vírus megtalálja a megfelelő receptort, kihasználja a sejt saját „bejutási rendszerét”. Ugyanazon az útvonalon jut be, amelyen keresztül normál esetben hormonok, vas vagy koleszterin kerül a sejtbe.

„Ez nem egyszerű támadás, inkább egyfajta tánc a vírus és a sejt között” – fogalmazott Yohei Yamauchi, a kutatás vezetője. A sejtek tehát nem passzív áldozatok, hanem aktív résztvevői a fertőzési folyamatnak.

Attól, hogy egy vírus bejut egy sejtbe, még nem tör ki automatikusan a betegség. A szervezet immunrendszere sok esetben képes már a legkorábbi szakaszban megállítani a fertőzést. Csak akkor jelennek meg a klasszikus tünetek – láz, köhögés, izomfájdalom –, ha a vírusok száma elér egy kritikus szintet.

A kutatók szerint az új felismerések kulcsfontosságúak lehetnek új vírusellenes gyógyszerek fejlesztésében, amelyek célzottan akadályozhatják meg a vírus bejutását a sejtekbe. Egy biztos: most először láthatjuk, hogyan kezdődik a betegség valójában, és ez a tudás akár életeket is menthet.

20251229_tma_6_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251221_mnl-aol-leveltar-csaladfakutatas-anyakonyv-keziras-felismeressel

Forradalmi magyar újítás a családfakutatáshoz: ráengedte az anyakönyvekre a kézírás-felismerést a Levéltár
A Magyar Nemzeti Levéltárhoz tartozó Adatbázisok Online (AOL) csapata úttörő fejlesztést dolgozott ki és vezetett be: mesterséges intelligencia alkalmazásával olyan eljárást és technológiát hoztak létre, amely lehetővé tette az állami anyakönyvek kézírásos tartalmának kiolvasását.

Az AdatbázisokOnline oldalon elérhető kézírásfelismerő-megjelenítő segítségével a kutatók támogatást kapnak a teljes anyakönyvi oldalak értelmezéséhez: nemcsak az alapadatok, hanem az egyéb, korábban nehezen olvasható bejegyzések is hozzáférhetővé válnak. A bejelentésben hangsúlyozzák, hogy az AI nem kínál olyan teljes körűen megbízható megoldást, mint egy tapasztalt levéltáros. Ennek ellenére könnyen használható és hatékony mankót jelent a nehezen olvasható szövegek megértésében.

A technológiát egyelőre Pest vármegye egyes településeinek anyakönyvein alkalmazták, a tervek szerint idővel további állami anyakönyvekre is kiterjesztik.

A polgári anyakönyvek másodpéldányait tartalmazó adatbázis kronológiailag csaknem száz évet ölel fel. A születések, házasságkötések és halálozások állami anyakönyvezését 1895. október 1-jétől vezették be, egyúttal előírva, hogy minden kötetből másodpéldány készüljön, amelyet a területileg illetékes vármegyei levéltárban kellett elhelyezni. A másodpéldányok készítését azonban egy törvényerejű rendelet 1981. január 1-jétől megszüntette, így a gyűjtemény lezárásának időpontja 1980. december 31.

Az adatbázisban publikált adatok körét a 2010. évi I. törvény 93/A §-a határozza meg, ezért csak azok a bejegyzések kutathatók, amelyek esetében letelt a jogszabályban előírt védelmi idő. Ennek értelmében a halotti anyakönyvek 30 év, a házassági anyakönyvek 86 év, míg a születési anyakönyvek 110 év elteltével válnak bárki számára kutathatóvá.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41