A június 6-odikai műsor tartalmából…

20250502_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250530_adatatvitel-optikai-kabel-adatatviteli-sebesseg-rekord

1 millió GB/másodperc: rekordsebességgel továbbítja az adatokat az új japán kábel

Japán mérnökök olyan új optikai kábelt fejlesztettek, amivel egy másodperc alatt lehetne átküldeni a világ egyik pontjáról a másikra a Netflix teljes kínálatát.

Az adatátviteli sebesség új rekordját állították fel a japán Nemzeti Információs és Kommunikációs Technológiai Intézet mérnökei. A szakemberek olyan optikai kábelt hoztak létre, amelyen sikerült másodpercenként 1,02 petabitet, vagyis több mint 1 millió GB-ot átküldeni 1808 kilométeres (laboratóriumban mért) távolságra – írja az IFLScience.

A csapat ehhez egy új, 19 eres optikai kábelt fejlesztett ki, amelyben minden szál egy szabványos optikai szál. Együttes használatuk, valamint egy erősítőrendszer alkalmazása tette lehetővé, hogy új rekordot állítsanak fel az adatátviteli sebesség terén. Sőt, sikerült a fentinél is gyorsabb átvitelt elérniük: másodpercenként 1,7 petabitet is el tudtak küldeni, ám azt egy jóval kisebb, 63,5 kilométeres távolságon sikerült elérni.

Egy petabit 1015-en bitnek felel meg, ami azt jelenti, hogy 1 petabit 125 TB adatot jelent. Hogy ez milyen óriási mennyiségű adat, azt jól szemlélteti a Netflix. A cég szerint 18 ezer tartalom található meg a szerverein. Ha átlagosan mindegyik 7 GB méretű, akkor az még csak 123 TB-ot ad ki. Vagyis a japán mérnökök optikai kábelével egyetlen másodperc alatt el lehetne küldeni a világ egyik pontjáról a másikra a Netflix teljes kínálatát.

20250502_tma_2_resz

https://index.hu/tudomany/egeszseg/2016/08/09/so_soterapia_sobarlang/

A sóbarlangok hatása

2025. május végén a bánya felett folyó Korond-patak áradása – a szokásos vízmennyiség százszorosa – átszakította a természetes és mesterséges medret és több víznyelőn át ömlött a bányába, elárasztva azt. A betört víz ellehetetlenítette a bányászatot és tönkretette a turisztikai és egészségügyi rekreációs szolgáltatásokat.

A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga 1,2 km × 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2700 méter mélységbe gyökerezik. Több száz jövő-év kibányászható sóját rejti magába, és ezzel Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb kincsesládája. A parajdi sót, már a 15. századtól kezdve „székely sónak” nevezték, mely nevet adott egy erdélyi tájegységnek (= „Sóvidék”), munkát és megélhetést biztosított századokon át a vidék népének.

A sóról nagyon sokat hallani mostanában, sólámpa van minden otthonban, a sóbányák környékén zsákszámra árusítják a mindenféle betegségre való csomagokat. De mi igaz a sok gyógyító ígéretből?

A mesterséges sóbarlangokról nincs tudományos konszenzus, a sólámpánál már láttuk, hogy nincs értelme hatékonyságról beszélni, de mi a helyzet a porlasztott konyhasóval?

A természetes sórbarlangok gyógyító, legalábbis valamilyen hatását már nagyon régen megfigyelték. Állítólag már a görögök is leírták, hogy a sóbányák levegője csökkenti a légzési nehézségeket, szintén állítólag, Felix Bochkowsky lengyel orvostól az 1840-es évekből származik a megfigyelés, hogy a mai Ukrajna területén lévő Solotvino sóbánya dolgozóinak jobb volt az egészsége, mint más bányászoké. Ez a történet jellemzően sóbarlangok honlapjain jelenik meg, a nem túl sok, magyarul elérhető tudományos cikk is mind ide vezeti vissza az alapokat.

A tüdőt úgynevezett csillószőrös hengerhám borítja, ezek a csillószőrök mozgásukkal, egyfajta futószalagként pakolják kifele a tüdőből a szennyeződéseket. A csillószőrök felett van még egy felület, az úgynevezett szol réteg, ez olyasmi, mintha a futószalagok olajozása lenne, ennek a segítségével tudnak mozogni.

Felette, a gél rétegben vannak a baktériumok, szennyezőanyagok, a köznyelvben ezt hívjuk váladéknak. Amikor a tüdőnk beteg, sokszor a váladék mennyisége megnő, a csillószőrök pedig nem működnek jól, felgyűlik a víz, váladék, ödéma (szövetközti vizenyő, gyakorlatilag vizesedik a tüdő) keletkezik.

A száraz sóterápia gyakorlatilag átmossa a tüdőt: a fent ismertetett módszerrel nagyon kis méretű sórészecskéket juttatnak be a tüdőbe belégzéssel. A sórészecskék az úgynevezett ozmotikus hatással segítik a folyadékáramlást a belső nyálkahártyába: lényegében kiszárítják a tüdőben lévő felesleges folyadékot.

20250506_tma_3_resz

https://liked.hu/tudomany/post/10-tevhit-az-urrol-amiket-meg-ma-is-elhiszunk-170827835/?fbclid=IwY2xjawKmq_NleHRuA2FlbQIxMABicmlkETA2SEg1SmlXWUlGd0RKUG5mAR62FEhvFaDoAX35ShtckJX7KHNO4KNIj8xjVVC9mPov5T0sSRhPC-Lb-dJ_xg_aem_Vvf-bYw2kR4fYE57du89cg

10 tévhit az űrről, amiket még ma is elhiszünk

1. Tévhit: A Holdnak van sötét oldala

Ha megfigyeled a teliholdat, észreveheted, hogy mindig ugyanúgy néz ki. Mi, földlakók, csak az egyik oldalát látjuk az égi kísérőnknek. A Hold túlsó oldala rejtve van előlünk, ami vonzza a romantikusokat és az összeesküvés-elméletek híveit. Amikor az első műholdakat elkezdték az űrbe juttatni, a tudósokat kíváncsivá tette, mi lehet a másik oldalon.

Létezik egy elterjedt, rejtélyes kifejezés: „a Hold sötét oldala”. Sok tudományos-fantasztikus film története szerint éppen ott tanyáznak a gonosz erők. Valójában azonban a Hold minden oldalát éri napfény. Égi kísérőnkön is van nappal és éjszaka, csak ezek egyenként két hétig tartanak. A Holdnak tényleg van túlsó oldala, de mivel a Föld körüli keringési ideje szinte teljesen megegyezik a saját tengelye körüli forgási idejével, bolygónkról csak az egyik félgömbjét figyelhetjük meg. A másikon semmi különös nincs. Ezt már az 1959-ben a szovjet „Luna-3” automata űrállomás által készített első fényképek óta tudjuk.

2. Tévhit: Az űrben az emberek szétpukkadhatnak

Elterjedt nézet, hogy vákuumban az ember felrobban, mint egy felfújt lufi. Valójában azonban a vákuumban nincs nyomás, így a testben végbemenő változások sem lesznek „robbanásszerűek”.

A legrosszabb, ami történhet, az az, hogy ha kilélegzel, mielőtt kiugranál az űrhajóból, könnyen szétrepedhet a tüdőd. Emellett fennáll a veszélye, hogy gázbuborékok jelennek meg a véredben. Ennek az az oka, hogy a vérben és a szövetekben oldott gázok gázneművé alakulnak, és így buborékok képződnek.

3. Tévhit: Az űrben hideg van

A Föld felszínét a Nap fénye melegíti. A Föld pedig átadja ezt az energiát a felette lévő levegőnek, így azt is felmelegíti. Ezzel szemben az űrben, távol az égitestektől (holdaktól és bolygóktól), nincs ami rezegjen és felmelegedjen.

Ez egy nagyon népszerű tévhit, ami elsősorban a filmekből terjedt el. Eszerint ha egy ember sérült szkafanderben vagy anélkül a nyílt űrbe kerül, törékeny jégszoborrá változik. A valóságban azonban az űrnek nincs hőmérséklete. Érzésre se nem hideg, se nem meleg. A hővezetés és a hőáramlás (konvekció) a vákuumban nem létezik. Sőt, az űr kiváló hőszigetelő, így az űrhajósokat inkább a túlmelegedés veszélye fenyegeti. Ha szkafander nélkül kerülnél a nyílt űrbe, bármely bolygó árnyékában, csak enyhe hűvösséget éreznél a bőröd felszínéről elpárolgó víz miatt. Megfagyni azonban biztosan nem fogsz.

4. Tévhit: Az űrben is használható toll milliárdokba került

Az egyszerű golyóstollakkal az űrben nem lehet írni, mivel a tinta a súlytalanság miatt nem folyik a hegybe. Létezik egy olyan mendemonda, miszerint azért, hogy az űrhajósok tudjanak jegyzetelni az űrben, a NASA 12 milliárd dollárt ölt egy speciális toll kifejlesztésébe. Ez a toll állítólag bármilyen felületre ír, akár fejjel lefelé is, és nulla és 300 Celsius-fok közötti hőmérsékleten is működik. A találékony szovjet űrhajósok közben pedig egyszerűen ceruzát használtak ugyanerre a célra.

Valójában kezdetben az amerikaiak, csakúgy, mint a szovjetek, tényleg ceruzát használtak. Azonban a ceruzából leváló grafitpor és apró szilánkok bekerülhettek az űrhajó érzékeny műszereibe és légszűrő rendszerébe. A praktikus „űrtollat” végül Paul Fisher amerikai vállalkozó és feltaláló fejlesztette ki, és ebből 400 darabot ajánlott fel a NASA-nak, darabját mindössze 2,95 dollárért. 1969-ben a Szovjetunió is vásárolt 100 ilyen tollat és 1000 darab betétet hozzá. Ezeket az űrtollakat később a „Szojuz” űrhajókon és a „Mir” űrállomáson is használták.

20250506_tma_4_resz

https://www.computertrends.hu/kaveszunet/a-pingvinurulek-lehet-a-legujabb-titkos-fegyver-a-klimavaltozas-ellen-366498.html

Ammóniafelhő a jégmezők felett

Egy új kutatás szerint az Antarktisz felett képződő felhők egyik kulcseleme lehet a pingvinek ürüléke, amely felhőképződést segítő anyagokat juttat a légkörbe.

A vizsgálatok középpontjában egy 60.000 példányból álló Adélie-pingvin kolónia állt az Antarktiszi-félszigeten. A kutatók megfigyelték, hogy a pingvinek hal- és krillevés után nagy mennyiségű nitrogénben gazdag ürüléket hagynak hátra. Ez az úgynevezett guanó magas ammóniatartalmú gázokat bocsát ki, amelyek keveredve az óceáni fitoplanktonokból származó kénvegyületekkel aeroszol részecskék kialakulásához vezetnek.

Ezek az apró részecskék a légkörben felhőképződéshez vezetnek, amelyek képesek visszaverni a napsugárzást, ezáltal hűtő hatást gyakorolnak a Föld felszínére.

A kutatók megfigyelték, hogy amikor a szél a kolónia irányából fújt a mérőműszerek felé, az ammóniaszint több mint ezerszeresére nőtt a szokásos háttérértékhez képest. Még azután is, hogy a pingvinek elhagyták a területet, az ürülék továbbra is napokig bocsátott ki mérhető mennyiségű ammóniát.

Különösen figyelemre méltó volt, hogy az ammóniaszint növekedését követően néhány órán belül köd, illetve felhőzet jelent meg – ez erősen alátámasztja az összefüggést a guanó és a felhőképződés között.

Bár a pingvinürülék nem fogja megállítani a globális felmelegedést, a kutatók szerint jelentős szerepe lehet a természetes éghajlatszabályozásban.

Egy 10. századi királyról kapta a nevét egy 21. századi technológiai eszközünk

https://helpguide.sony.net/mdr/zx550bn/v1/hu/contents/TP0000547338.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bluetooth

A Bluetooth (ejtsd: blútúsz, IPA: [bluːtuːθ]) rövid hatótávolságú, adatcseréhez használt, nyílt, vezeték nélküli szabvány. Alkalmazásával számítógépek, mobiltelefonok (telefonkihangosítók), fejhallgatók és egyéb készülékek között automatikusan létesíthetünk kis hatótávolságú rádiós kapcsolatot, amihez a készülékek kis teljesítményű rádióhullámot használnak. A BLUETOOTH vezeték nélküli technológia egy rövid hatósugarú vezeték nélküli technológia, amely lehetővé teszi a vezeték nélküli kommunikációt digitális eszközök, pl. számítógép és digitális fényképezőgép között. A BLUETOOTH vezeték nélküli technológia kb. 10 m-es hatósugáron belül működik.

A név Harald Blåtand, azaz I. (Kékfogú) Harald dán király nevének angol változata, aki 958-tól, illetve 976-tól 986-ig volt Dánia és Norvégia uralkodója és a hagyomány szerint nagyon szerette az áfonyát, amitől gyakran kék lett a foga. Harald arról volt nevezetes, hogy egyesítette a lázongó dán, norvég és svéd törzseket. Ehhez hasonlóan a Bluetooth-t is arra szánták, hogy egyesítsen és összekössön olyan különböző eszközöket, mint a számítógép, a mobiltelefon, vagy a fejhallgató

Az 1.2-es verzió 1 Mbps-os, a 2.0-s Bluetooth pedig 3 Mbps-os adatátviteli sebességet tesz lehetővé a világszerte szabadon elérhető 2,4 gigahertzes frekvenciasávban. Az adatcsatorna ebben a sávban másodpercenként 1600-szor változik véletlenszerűen („szórt spektrumú frekvenciaugrás”). Egy hálózatban egy időben 1 „mester” eszközhöz legfeljebb 7 másik eszköz csatlakozhat. Az egymáshoz csatlakozott eszközök ún. personal-area network-öt (PAN), más szóval piconet-et hoznak létre, ami például az egy szobában lévő eszközök által alkotott hálózatot jelenti (vagy az autóban a mobiltelefon és a fejhallgató közötti kicsiny hálózatot).

20250506_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250530_fuzios-energia-helium-3-ion-eloallitasa-wendelstein-7-x

Áttörés a magfúzióban: közelebb került a valósághoz a korlátlan energia előállítása

Német kutatóknak sikerült hélium-3 ionokat generálniuk egy fúziós erőműben, ami nemcsak a fúziós energia előállításához, de a világegyetem jobb megismeréséhez is közelebb vihet.

A csapat az eredmény eléréséhez egy élvonalbeli megoldást, az úgynevezett ion ciklotron rezonancia fűtést (ion cyclotron resonance heating, ICRH) alkalmazta.

Az ICRH nagyteljesítményű, megawatt-tartományú, nagyfrekvenciás hullámokat használ. Azzal, hogy elektromágneses hullámokat táplál egy hidrogént és hélium-4-et tartalmazó plazmába, és azokat arra a specifikus frekvenciára – az ion ciklotron frekvenciára – hangolja, amelyen a hélium-3 ionok természetes módon keringenek a mágneses térvonalak körül, a részecskék hatékonyan nyelik el az energiát.

A kutatók arra jutottak, hogy ugyanazok a rezonanciafolyamatok, amelyek a W7-X hélium-3 részecskéit gerjesztik, megmagyarázhatnak egy Nappal kapcsolatos különös jelenséget is. Az elmélet szerint a Napban lévő hélium-3 részecskéket felgyorsíthatják a természetesen előforduló elektromágneses hullámok, így hatalmas felhők alakulhatnak ki belőlük, amelyek akár 10 000-szer több hélium-3-at tartalmaznak, mint a Nap másfajta felhői.

Eddig ezt nem sikerült mérésekkel bebizonyítani, a mostani vizsgálat azonban megmutathatja a jelenség mögöttes fizikáját, egyúttal igazolhatja is azt.

https://hvg.hu/tudomany/20250529_afrika-kontinens-ketteszakadas-szuperfelaramlas-vizsgalat-gazok

Kettészakadhat Afrika, a szemünk láttára jöhet létre egy új kontinens

Nem a közeli jövőben, de fokozatosan leválhat egy darab Afrikából, ami végül egy új kontinenst eredményezhet.

Új bizonyítékokat találtak a kutatók arra vonatkozóan, hogy kettészakadhat Afrika – a kontinens szempontjából ez nem egészen újkeletű, ugyanis évmilliók óta zajlik ez a folyamat, igaz, nagyon lassan.

A tudósok szerint egy hatalmas szuperfeláramlás (superplume) emelkedik a kontinens alatt, ami a szakadás katalizátora lehet. Mint a BGR kifejti, ez a hatalmas, forró kőzetoszlop a Föld magja és köpenye közötti szakaszon halad felfelé, olyan erővel „nyomul”, hogy megrepeszti a földkérget, és vulkáni tevékenységet okoz a Kelet-afrikai árok/Nagy hasadékvölgy (EARS) mentén.

Az új geokémiai elemzések rámutatnak: a szuperfeláramlás már nem csupán elmélet, mivel a nyomai több ezer kilométeren át hagynak nyomot. Az EARS több mint 3500 kilométeren át húzódik, a Vörös-tenger északi szakaszától egészen a déli Mozambikig. Ez a legnagyobb, ma is aktív kontinentális hasadék a Földön; itt húzódnak szét a Kelet-Afrika alatt meghúzódó tektonikus lemezek.

A hasadék mentén mély völgyek figyelhetők meg, és a földrajzi képződmény gyakran vált ki földrengéseket is. A tudósok régóta vitatkoznak a dolog hátterével kapcsolatban, ám mivel most több, a hasadék mélyéből előtörő gázt is felfedeztek, egyértelműnek tűnik, hogy a belsejéből hatalmas hő áramlik felfelé.

A tudósok úgy vélik, ez a nyomás széttörheti a lemezt, vulkanikus tevékenységet, s így végső soron egy új óceánt eredményezve a távoli jövőben.

20250506_tma_6_resz

https://raketa.hu/a-titokzatos-vasoszlop-ami-1600-eve-nem-rozsdasodik

A titokzatos vasoszlop, ami 1600 éve nem rozsdásodik

Az 5. századból származó műemlék több mint 1600 éve áll olyan környezetben, ahol gyakran tépázza eső, magas a páratartalom, valamint másfajta szennyezés is gyakran fordul elő – mégis mindennek ellenére szinte nyoma sincs rajta a rozsdának.

Újdelhi Kutub Minár komplexumának szívében egy lenyűgöző vasoszlop magasodik: 7,2 méter magas, több mint hat tonnát nyom, ám nem ezen paraméterek miatt lett világhírű.

Sokáig nem lehetett tudni, hogy miként őrzi meg a feltűnően jó állapotát az oszlop a korrózióval szemben. Végül 2003-ban az Indiai Műszaki Intézet (Kanpur) kutatói megfejtették a titkot: az oszlop különleges összetételének és gyártási eljárásának köszönheti, hogy ilyen szépen megőrződött a mai napig. Az építmény ugyanis szokatlanul magas foszfortartalmú (kb. 1%), kén- és magnéziummentes kovácsoltvasból készült. Az ókori mesterek úgynevezett kovácshegesztés technikát alkalmaztak: vagyis a vasat többször felhevítették és kalapálták, miközben megőrizték annak kémiai tulajdonságait.

A fentiek miatt a felszínén kialakult egy vékony védőréteg, az úgynevezett „misawite” – a vas, oxigén és hidrogén vegyülete –, amely foszfor jelenlétében, mész hiányában jött létre. Ez a réteg védi meg az oszlopot a további oxidációtól. Szilárdságát egyébként a 18. században komolyan próbára tették: ekkor egy ágyúgolyó sem tudott kárt tenni benne

Környezetvédelmi szakértők – köztük Pragya Nagar – szerint az oszlop nem csupán történelmi különlegesség, hanem egy lehetséges mintapélda a fenntartható anyaghasználatra is. Szerinte ezek az ősi technikák inspirációt adhatnak a jövő innovációihoz is, hogy sokkal tovább működjenek a használati eszközeink.

https://ng.24.hu/tudomany/2025/05/31/katasztrofa-evakualas-megtagadas/

Ezért nem menekül el mindenki a természeti katasztrófák elől

Elég nehéz megérteni, ha valaki nem hajlandó elhagyni az otthonát abban az esetben sem, ha azt egy vulkánkitörés, egy rendkívüli vihar vagy más természeti katasztrófa érinti.

A kutatást a Yale Egyetem ismertette. A kutatók két oldalról vizsgálták meg a kérdést: egyrészt magukat az emberek által megnevezett okokat, másrészt azt, hogy a hatóságok miként is látják mindazokat, akik nem kelnek útra a kitelepítésekkor. Úgy tűnik, nem a józan ész hiánya az egyszerű ok, jóval összetettebb probléma az, ha valaki megtagadja az evakuálási parancsot.

Akik nem menekülnek el, gyakran racionálisan döntenek, bőséges információk alapján. Egyszerűen csak más információkra alapozva hoznak döntéseket, ez pedig szembeállítja a hatóságokat és a lakosságot.

A legtöbb esetben nem az az ok, hogy nincs elegendő információ, hanem pusztán az, hogy más áll a hatóságok rendelkezésére, és más az érintett lakosokéra.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a hatóságok rövid távú és a lakosság hosszú távú gondolkodásmódját ötvözve lehet hatékonyan védekezni az efféle helyzetekben, és azzal, ha a lakosság mindenféle szükséges információt megkap, nem csak az utasításokat.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.