A tudomány mai állása – pénteken 9-től
A július 4-edikei műsor tartalmából…
20250630_tma_1_resz
Kapu Tibor az űrben
Kapu Tibor 2025. június 25-én indult el a világűrbe, 45 év után ő a második magyar asztronauta, aki eljutott a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrutazás az Axiom Mission 4 (Ax-4) keretében történt, a SpaceX Falcon 9 rakétájával és Dragon űrkapszulájával, amely a floridai Kennedy Űrközpontból startolt.
A küldetés során a kozmonauta mintegy két hétig tartózkodik az ISS-en, ahol orvosi, biológiai és anyagtudományi kísérleteket végez majd el a mikrogravitáció és az űr sugárzási körülményei között.
Meglepően fényes a Nemzetközi Űrállomás
A Magyar Csillagászati Egyesület korábban közölte: kevéssé ismert tény, hogy az ISS fényes, szabad szemmel is megfigyelhető mesterséges égitest. Az űrállomás a legfényesebb csillagokat is túlragyogja, rendkívül feltűnő, hazánk egén néhány perc alatt átvonul. Ráadásul megfigyeléséhez nincs szükség semmilyen távcsőre.
A Dragon jóval halványabb az űrállomásnál, de így is feltűnő volt, amint a csillagos égi háttér előtt vonult.
20250630_tma_2_resz
https://hvg.hu/tudomany/20250624_uj-vercsoport-felfedezes-vercsoportrendszer-francia-no-gwada-negativ
Találtak egy új vércsoportot, jelenleg csak egy embernek van ilyen a világon
2011 óta vizsgálták, de csak most sikerült minden kétséget kizáróan megerősíteni, hogy egy, jelenleg a 60-as éveiben járó francia nő vére páratlan a világon.
Az új vércsoportot egy francia nőnél azonosították, és „Gwada-negatívnak” nevezték el. Ez a 48. vércsoportrendszer, amit sikerült felfedezni – és június elején a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság is elismerte.
Ehhez azonban egy igen hosszú út vezetett: az EFS kutatói még 2011-ben fedeztek fel a szokatlannak számító antitestekre a nő vérében, akkor, amikor az 50-es évei elején egy műtét előtt rutinvizsgálatokra adott le mintát. Akkoriban azonban még nem álltak rendelkezésre a szükséges erőforrások és technológiák ahhoz, hogy alaposabb vizsgálatokat végezhessenek.
Végül 2019-ben tudták elvégezni a nő genetikájának „nagy áteresztőképességű DNS-szekvenálását”, ami meg tudta erősíteni, hogy egy egyedi, apai-anyai ágon egyaránt örökölt, vérrel kapcsolatos, egyedülálló mutációja van.
A nő vércsoportja annak eredménye lehet, hogy ezen mutáció mindkét fajtája megtalálható benne. A testvérei csak az egyiket hordozzák.
Egy ember vércsoportjának ismerete azért fontos, mert a szervezet olyan antitesteket termelhet, amelyek megtámadják a sajátjukkal „nem kompatibilis” vércsoportú személy vérsejtjeit. Ez a véradás mellett a terhességet is megnehezítheti, tehát a ritka vércsoportok kategorizálása orvosilag is nagy jelentőséggel bír.
https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rcsoport
A vércsoportok
A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható fehérjék [antigének(nem fehérje), antitestek] alapján kategorizálják. A vérátömlesztés során csak az AB0- és az Rh-rendszereket veszik figyelembe, mivel az indirekt antiglobulin teszt és a keresztpróba segítségével kiszűrik az egyéb antigén/antitest-inkompatibilitást a donor vére és a transzfúziót befogadó között.
Egykor széles körben felhasználták a vércsoportokat a törvényszéki orvostanban és az apasági tesztek során, ám használatukat fokozatosan felváltja a DNS-profil analízise (mini- és mikroszatelliták alapján), ami jóval nagyobb biztonságot ad. A vércsoportvizsgálatot inkább csak az apaság valószínűsítésére, illetve kizárására alkalmazzák, olcsósága miatt itt még szerepet kaphat.
Az AB0 rendszert Karl Landsteiner fedezte fel 1900 és 1901 között a bécsi egyetemen, miközben azt vizsgálta, miért menti meg a vérátömlesztés egyes betegek életét, mások viszont miért halnak bele. Felfedezését később Nobel-díjjal jutalmazták.
Az emberek fenotípus szerint e rendszer alapján 4 vércsoport valamelyikébe tartoznak. Ezek a csoportok: A, B, AB, 0. Az A és B betűk valójában két antigént jelölnek, a 0-s vércsoportú embereknek ezek egyike sem található meg a vörösvértesteken. Ezeknek az antigéneknek a kialakulásáért egy gén felel. Mivel a génnek három változata létezik (A, B, 0) és ezek kodominánsan öröklődnek, az emberek genotípus szerint 6 csoportot alkotnak (hiszen a sorrend mindegy, azaz az A0 és a 0A nem külön eset).
A véradási szabály szerint senki nem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található.
20250630_tma_3_resz
https://www.computertrends.hu/biztonsag/a-vilag-mezogazdasaga-nem-tud-lepest-tartani-az-eghajlatvaltozassal-367489.html
A tudományos előrejelzések szerint a világ mezőgazdasága nem tud lépést tartani az éghajlatváltozással
A globális felmelegedés hatására a világ legfontosabb élelmiszernövényeinek többsége jelentős terméshozam-veszteséget fog elszenvedni – még akkor is, ha a gazdák aktívan alkalmazkodnak az éghajlatváltozáshoz. Egy nemzetközi kutatás szerint minden egyes Celsius-foknyi globális hőmérséklet-emelkedés 121 kilokalóriával csökkentheti az egy főre jutó napi élelmiszer-hozzáférést, ami a jelenlegi kibocsátási pályát követve akár a reggeli elhagyását jelentheti az egész bolygó számára.
Andrew Hultgren, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem kutatója és csapata a világ hat legfontosabb gabonájának – köztük a búza, kukorica, rizs, szója, árpa és cirok – hozamadatait gyűjtötte össze 54 ország mezőgazdasági statisztikái és időjárási információi alapján. Ezek a növények a világ kalóriafogyasztásának több mint kétharmadát teszik ki, így kulcsszerepet játszanak az élelmiszerbiztonság szempontjából.
A kutatók nemcsak a hozamokat vizsgálták, hanem azt is, hogyan alkalmazkodtak a gazdák korábban a szélsőséges időjárási viszonyokhoz.
Az eredmények szerint a rizs kivételével minden vizsgált növény érzékenyen reagál a hőmérséklet emelkedésére, különösen a kukorica. Míg mérsékelt kibocsátási forgatókönyv esetén a kukoricahozam 12%-kal, magas kibocsátás esetén akár 28%-kal is visszaeshet a század végére. Ez akkor is igaz, ha figyelembe vesszük a lehetséges pozitív tényezőket, például a megnövekedett légköri szén-dioxid műtrágyaszerű hatását.
Meglepő módon a legnagyobb hozamcsökkenést nem a szegényebb országokban, hanem az élelmiszertermelésben kulcsfontosságú, gazdag régiókban prognosztizálják – például az amerikai Közép-Nyugaton vagy Nyugat-Európában. Ezek a területek jelenleg sem mutatnak jobb alkalmazkodóképességet a klímaváltozáshoz, mint a kevésbé fejlett országok.
https://ng.24.hu/tudomany/2025/06/23/mta-klimavaltozas-globalis-felmelegedes-magyarorszagon/
Állásfoglalást adott ki az MTA a klímaváltozásról az Alkotmánybíróság kérésére
Az MTA kutatói állásfoglalásukban azt írják, nincs olyan vizsgált terület, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak – számol be az MTI az akadémia közleményére hivatkozva. A publikációt az Alkotmánybíróság (AB) kérésére állították össze.
A jelenkori klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről szóló, hét fejezetből álló tanulmányt bemutatva Bozó László meteorológus hangsúlyozta: az éghajlatváltozás minden kétséget kizáróan a 21. század meghatározó tényezője a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt.
Kiemelte, hogy a klímaváltozás problémaköre egy komplex tünetegyüttes, többrétegű krízis, amelynek kiindulópontja a fogyasztásvezérelt társadalom, amely egyre jelentősebb mértékben használja fel a természeti erőforrásokat. Az éghajlatváltozás egyik legfontosabb jellemzőjének a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának és intenzitásának növekedését nevezte.
Mint mondta, Magyarország és a Kárpát-medence, akár az árvizekről, akár az aszályról van szó, mindkét tekintetben veszélyeztetett. A beavatkozási lehetőségek között említette azoknak a típusú infrastruktúráknak a fejlesztését, amelyek szélsőséges helyzetekben segítik a monitorozást és lehetővé teszik a beavatkozást. Emellett kiemelte a vízvisszatartás egyre növekvő fontosságát is.
Az akadémiai jelentésben a szerzők egyebek mellett kiemelik, hogy csak az integratív, holisztikus szemlélet lehet az intézkedések és beavatkozások alapja, az ökoszisztéma alapvető összefüggéseinek ismeretében. A beavatkozások és intézkedések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha hosszú távú tervezésre épülnek, a tervezés a tudomány iránymutatásán és nem a gazdaság érdekein alapul és a döntéshozatal minden szintjét áthatja.
20250630_tma_4_resz
https://interpressmagazin.hu/cikkek/a-laboratoriumtol-a-korhazakig-honnan-jonnek-az-uj-gyogyszerek/
A laboratóriumtól a kórházakig – honnan jönnek az új gyógyszerek?
Az új gyógyszerek és terápiák fejlesztése lassú és drága folyamat. Az első lépés az alapkutatás: a kutatók megértik a betegség hátterét, kialakulásának és lefolyásának mechanizmusát. Erre a tudásra építve megismerhetik az úgynevezett diagnosztikus vagy terápiás célpontokat. A terápiás célpontokat megismerve a kutatók képet kapnak arról is, milyen hatóanyagok és eljárások jöhetnek szóba, amik az adott célpontra hatni tudnak. Azonban ez még nem minden, hiszen előbb ki kell szelektálni azokat, amelyek orvosi értelemben és előállíthatóság szempontjából is hatékonyan alkalmazhatóak.
Ennek első lépése az úgynevezett preklinikai fázis kísérletsorozata: ilyenkor állatokon vagy emberi sejtkultúrákon vizsgálják, célba juttatható-e a gyógyszer, működik-e, nincsenek-e olyan káros mellékhatásai, amelyek a további fejlesztést értelmetlenné tennék. A gyógyszerjelöltek nagy része nem jut tovább ennél a szintnél – az ígéretes hatóanyagoknak körülbelül 0,1%-a bizonyul elég hatékonynak és biztonságosnak ahhoz, hogy a következő lépésben, embereken végzett klinikai vizsgálatok folyamán felhasználják.
A klinikai vizsgálatok három fázisban zajlanak. Az első fázisban kis számú egészséges önkéntesen, leggyakrabban felnőtt férfiakon vizsgálják a terápia esetleges mellékhatásait. A következő két fázisban egyre növekvő számú (szintén önkéntes felnőtt nő és férfi) betegen a hatékonyságot, illetve a szükséges dózist tesztelik le. Ez a fázis a fejlesztési folyamat leghosszadalmasabb és legdrágább része. A gyógyszerfejlesztés költségeinek több mint a felét a klinikai vizsgálatok megszervezése emészti fel, amely akár 6-7 évig is eltarthat.
A kutatás-fejlesztés folyamán sok eredményt lehet elérni azzal, ha a betegséget állatokban, vagy akár digitálisan modellezik, de egy ponton túl elkerülhetetlenül szükségessé válik, hogy a kutatók emberi szövetekben, sejtekben vizsgálhassák a fejlesztés alatt álló eljárásokat, manapság már a preklinikai fázis folyamán is.
Emberi szöveteket használni tudományos vizsgálat céljára azonban bonyolult dolog. A minták begyűjtésére és tárolására szigorú szabályok vonatkoznak, ugyanígy a klinikai vizsgálatok kivitelezésére is. Ezek a protokollok megvédik a mintát adó önkéntesek személyiségi jogait, és biztosítják a minták minőségét is. A mintagyűjtési program szervezése által felemésztett idő és energia komoly kihívást jelenthet egy kutatócsoportnak, azonban alternatív megoldás lehet a minták biobankból történő beszerzése, amennyiben valahol már rendelkezésre állnak a kívánt típusú szövetek és sejtek.
Mi az a biobank?
A biobankok egyik fő feladata, hogy szakszerűen begyűjtsenek, tároljanak és rendszerezzenek olyan mintákat, amelyekhez azután a velük együttműködő kutatócsoportok hozzáférhetnek. Ezek lehetnek vérminták, tumorsejtekből származó szövetminták, baktériumtörzsek, de akár székletminták is. Fontos megjegyezni, hogy a tárolt minták kapcsán az önkéntesek előzetesen aláírnak egy beleegyező nyilatkozatot, amellyel hozzájárulnak, hogy sejtjeiket, szöveteiket etikailag és hatóságilag is engedélyezett kutatásokhoz használják fel.
Első lépésként fel kell mérni a kutatók igényeit; a különféle csoportoknak ugyanis nemcsak különféle mintákra van szükségük, de az is eltérő lehet, hogy milyen mennyiségekkel dolgoznak, és mely adatok fontosak számukra.
Egy biobank ezután nemcsak a minták szakszerű, biztonsági és etikai előírásoknak megfelelő tárolásán keresztül segíti a kutatócsoportok munkáját, de nyilvántartja a mintákkal kapcsolatos klinikai adatokat is, illetve segít kiértékelni a vizsgálatok eredményét.
20250629_tma_5_resz
https://ng.24.hu/tudomany/2025/06/25/madar-vilagitas-baleset/
Speciális világítással elkerülhető a repülő-madár karambol
A madarak gyakran ütköznek repülőgépekkel, egy ilyen karambol mindkét fél számára végzetes lehet, és jelentős anyagi kárral is jár.
A madarak létszáma világszerte csökken, és a pusztulásuk harmadik leggyakoribb oka, hogy járművel ütköznek. Egy nemzetközi kutatócsoport drónok segítségével vizsgálta meg, miként lehetne a madarak karamboljait csökkenteni, a kifejlesztett módszert nemcsak a légi járművek, de például a szélerőművek vagy más építmények esetén is használni lehet majd.
A kutatók a kanadai ludakkal végeztek kísérleteket, mivel e faj igen gyakran karambolozik a légi járművekkel, és mert esetükben ismert, hogy milyen színekre érzékeny igazán a szemük. Emellett e lúdfaj gyakori városlakóként a növekvő forgalommal is többször találkozik.
Drónok segítségével mérték fel, hogy miként reagálnak a madarak a járműre, annak világításait is tesztelve a különböző repülési helyzetekben. A vadon befogott madarakat egy kifutópályára emlékeztető, elkerített füves sávba helyezték, ahová a drón berepült, és rögzítette, mire hogyan reagál a madár.
A lúd számára a kék (457 nanométeres) jelenti a legfeltűnőbb fényt, így a madár akkor vette észre leghamarabb a drónt, ha ilyen fénnyel volt kivilágítva. Ezekben az esetekben folyamatos fénynél a lúd mintegy 10 százalékkal hamarabb vette észre a drónt.
Ha a fény villogott, még jobb volt a helyzet, 15 százalékkal javult a lúd reakciója. 75-76 százalékkal hamarabb fogtak bele a ludak a fény kapcsán a menekülő repülésbe, ez pedig azzal járt, hogy a menekülésük minden szakasza korábbra tolódott, vagyis több esélyük volt elkerülni a közeledő járművet. Mindemellett az is kiderült, hogy az egyes madarak közt is van különbség, így az egyéni tulajdonságok is beleszólnak, mikor kezd menekülni a madár.
A kutatók szerint az ilyen világítással a ludak esetében sok ütközés elkerülhető, így főként a repterek környezetében, vagy másutt, ahol nagy az ütközés esélye, érdemes lenne mielőbb bevezetni a speciális világítást.
https://sg.hu/cikkek/tudomany/161849/tollaslabdazo-robotot-epitettek-tudosok
Tollaslabdázó robotot építettek tudósok
5 évig dolgoztak a kivitelezésen. Korábbi robotok természetes, élethű mozgékonyságukkal és testegyensúlyukkal már lenyűgözték az embereket. Ami azonban hiányzott belőlük az az volt, hogy ezt a természetes mozgást összekapcsolják az észleléssel – ez a robotoknál a reflexek megfelelője. Ez teszi lehetővé, hogy egy pillanat alatt el tudjanak kapni egy labdát, vagy hogy félreugorjanak, hogy elkerüljenek egy ütközést. Úgyhogy egy Zürichi tudóscsoport nekilátott ennek a problémának a megoldásához.
Az új, immár reflexekkel rendelkező robotot ANYmalnak nevezték el, ugyanis egy miniatűr zsiráfhoz hasonlít, 4 lábon áll, hosszú nyakkal rendelkezik és a fogai között tartja a tollasütőt.
Ami a reflexeinek a lényegét adja, az egy sztereoszkópikus kamera, amely a tollaslabda követését és a környezet érzékelését végzi. Emellett pedig fontos, hogy míg a legmodernebb robotok általában modellalapú vezérlésoptimalizálást alkalmaznak, amely a masina dinamikájának és környezetének matematikai modelljén alapul, addig ennél a robotnál ahelyett, hogy fejlett modelleket építettek volna a kutatók, szimulált világba helyezték el a robotot, és hagyták, hogy önállóan tanuljon meg mozogni. ANYmal esetében ez a szimulált világ egy tollaslabda pálya volt, ahol digitális alteregója ütővel üldözte a tollaslabdákat. A képzés ismétlődő egységekre volt felosztva, amelyek mindegyikében a robotnak meg kellett jósolnia a tollaslabda pályáját, és hat alkalommal egymás után meg kellett ütnie azt az ütővel. A képzés során a robot, mint egy igazi sportoló, megismerte fizikai határait, és megtanulta azokat kijátszani.
20250629_tma_6_resz
https://hvg.hu/tudomany/20250626_hallasvesztes-kezelese-cochlearis-implantatum-szte
A 11 éves Loránd a világon elsők között kapta meg Szegeden az implantátumot, amivel visszakaphatja a hallását
A világon az elsők között ültettek be okos cochleáris implantátumot egy tizenegy éves fiúnak a Szegedi Tudományegyetemen. Az SZTE közleménye szerint a csúcskategóriás hallásjavítás legújabb, globálisan is csak nemrég bemutatott eszközével a fiúnak esélye lett arra, hogy visszakapja a tökéletes hallás lehetőségét, amelyet apránként veszített el a hallókészülékének használata ellenére is.
A fiú hagyományos hallókészülékének köszönhetően kortársaival együtt tanult meg beszélni, de további hallásromlás miatt egyre nehezebb volt számára az iskolában figyelni, szüleit és barátait megérteni. A családjának a kisebbik fiúk súlyos halláscsökkenése miatt már volt kedvező tapasztalata a cochleáris implantátummal, ezért úgy döntöttek, hogy a 11 éves kisfiúnak is ez lehet az optimális segítség. A beavatkozást a Szegedi hallásjavítóimplantáció-munkacsoport Rovó László professzor vezetésével végezte el.
Mitől áll meg a homokvár?
A homokvár szilárdságát a homokszemcsék közötti vízhídak és a súrlódás biztosítja. A nedves homokszemcsék felületi feszültsége összetartja őket, így a homokvár megőrzi alakját.
Elmagyarázva:
- Nedvesség:
A homok nedvesítésekor a víz a szemcsék közötti hézagokba hatol, és felületi feszültség alakul ki. Ez a feszültség a vízhídak révén tartja össze a homokszemcséket.
- Súrlódás:
A homokszemcsék közötti súrlódás is hozzájárul a homokvár stabilitásához. A nedves homokszemcsék jobban tapadnak egymáshoz, mint a szárazak.
- Só:
Ha a homokban só is van, a sókristályok kikristályosodása a száradás során további szilárd hidakat képez a szemcsék között, növelve a homokvár szilárdságát.
- Tömörítés:
A homokvárak építésekor a homok tömörítése is fontos, mert így a homokszemcsék jobban összetapadnak, és a homokvár jobban ellenáll a külső erőknek.
Tehát a homokvár szilárdsága a homokszemcsék közötti vízhídak, a súrlódás, és esetenként a sókristályok által biztosított tapadás eredménye.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás


37°C
Vélemény, hozzászólás?