Az augusztus 15-ödikei műsor tartalmából…

 

20250811_tma_1_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/onvezeto-autok-a-varos-dzsungeleben-magyar-kutatok-dolgoznak-a-jovo-kozlekedesen-369528.html

Önvezető autók a város dzsungelében – magyar kutatók dolgoznak a jövő közlekedésén

Sokan úgy vélik, hogy az önvezető autók elterjedését főként a technológiai korlátok hátráltatják. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb: a városi környezet kaotikussága, kiszámíthatatlansága és állandó változása az igazi kihívás. Ezt kutatják a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Laboratóriumának (SCL) szakemberei, akik olyan vezérlési algoritmusokat fejlesztenek, amelyek éles helyzetekben is képesek biztonságosan és gyorsan dönteni.

„A városi közlekedés elképesztően komplex. Nincs két ugyanolyan helyzet, és rengeteg különböző típusú közlekedő van jelen egyszerre.”

– mondja Aradi Szilárd, a kutatócsoport egyik tagja. Egy rolleres a sáv közepén, egy figyelmetlen gyalogos a járdáról, vagy egy autó, amelynek utasa hirtelen kinyitja az ajtót, ezek mind olyan váratlan események, amelyeket az emberi sofőr ösztönösen, tapasztalatból kezel. Egy önvezető autónak viszont pontosan meg kell értenie, mi történik, és ehhez különböző szenzorok és algoritmusok együttes munkája szükséges. Az egyik kulcsfogalom a szenzorfúzió, amely során az autó különböző érzékelőiből (például kamerákból, radarokból és lézerszkennerekből) származó adatokat a rendszer egységes, értelmezhető képpé alakítja. Ez teszi lehetővé, hogy még hiányos vagy ellentmondásos adatok alapján is helyes döntést hozzon a jármű.

Egy másik kutatási terület a hátrafelé figyelés: míg az ember csak időnként néz a visszapillantó tükörbe, az önvezető rendszer folyamatosan figyeli a jármű mögötti eseményeket. Ha például hátulról túl gyorsan közeledik egy másik autó, a rendszer akár gyorsítással is elkerülheti az ütközést, ha az útviszonyok engedik.

20250811_tma_2_resz

https://telex.hu/techtud/2025/08/07/europa-rekorder-lehet-az-ekszerteknos-amit-szolnoknal-talaltak-a-termeszetvedok

Európai rekorder lehet az a közel négykilós ékszerteknős, amit Szolnoknál találtak a természetvédők

A Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület posztolta szerdán, hogy rekordméretű, 35 centiméter hosszú, 3,8 kilós ékszerteknőst találtak Szolnoknál, a Tisza közelében.

Az egyesület szerint akkor bukkantak az állatra, amikor a folyó mellett kihelyezett csapdákat ellenőrizték. Ezt a példányt azonban nem csapdában, hanem szabadon, tojásrakás közben találták. Az ékszerteknős ekkorára egyébként csak a szabadban képes megnőni. Az eddigi rekordot szintén egy Magyarországon talált teknős tartotta, ennek súlya 2,9 kilogramm volt.

Az ékszerteknős invazív faj, az egyesület a posztjában azt is azt írja, sajnálatos, hogy ilyen rekordról kell beszámolniuk. A szabadban jelentős természetvédelmi kárt tud okozni, mert kiszorítja az őshonos, védett mocsári teknőst. A Fővárosi Állat- és Növénykert az 1990-es évek óta fogad be ékszerteknősöket, honlapjukon arra kérnek mindenkit, forduljanak hozzájuk azok, akik már nem tudják tovább tartani a teknősüket ahelyett, hogy szabadon engednék az állatokat.

https://telex.hu/techtud/2025/08/04/hogyan-tud-egy-foldrenges-felebreszteni-egy-evszazadok-ota-alvo-vulkant

Hogyan tud egy földrengés felébreszteni egy évszázadok óta alvó vulkánt?

A július 30-i kamcsatkai, 8,8-as magnitúdójú földrengés a feljegyzett földmozgások történetének hatodik legerősebb eseménye volt. Szerencsére a kapcsolódó szökőár nem volt pusztító, vélhetően amiatt, hogy nem volt nagy a függőleges irányú kőzettest-elmozdulás az óceán vize alatt – továbbá kiválóan működött a szökőárfigyelmeztető-rendszer, és a lakosság is fegyelmezetten reagált rá. A rengés után a két kamcsatkai vulkán kitörése is nagy feltűnést keltett, és körbefutott a hírük a sajtóban. A Kljucsevszkoj tűzhányó már április óta működésben volt, a Kraseninnikov azonban 475 év szunnyadás után ébredt fel. Okozhatta-e ezeket a vulkánkitöréseket a földrengés, ha igen, akkor újabb tűzhányók is működésbe léphetnek? Röviden a válasz: egy földrengés önmagában nem tud vulkánkitörést okozni, a vulkánnak már kitörésre készen kell állnia ehhez.

A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy szunnyadó vulkánok alatt is vannak magmatározók, amikben kristálygazdag magma, azaz kristálykása van. Ez fizikailag nem képes felszínre jutni, ahhoz, hogy vulkánkitörés legyen, szükséges egy mélyről jövő, friss magmafelnyomulás vagy a magmatározóban zajló olyan fizikai folyamat, ami olvadékban gazdag magmaadagot hoz létre. A vulkánkitörések megindulásában nagy szerepe van a kőzetolvadékban oldott állapotban lévő illékony anyagoknak (pl. víz, szén-dioxid, kén-dioxid). Ha ezek kiválnak, azaz gázbuborékok formájában elkülönülnek (mint amikor a pezsgőspalackot kinyitjuk), akkor jelentős nyomást fejtenek ki, lecsökkentik a magma sűrűségét. Fizikailag ez azt jelenti, hogy ez a magma akár felszínre is törhet, ha a magmatározóban kialakult belső nyomás akkora lesz, hogy a magmatömeg feltöri a felette lévő, néhány kilométer vastag kőzettestet.

Ha egy vulkán közelében történik egy nagy földrengés, akkor az azáltal okozott feszültségváltozás elősegítheti például a magmatározóban a gázbuborék-képződést, megbolygathatja a magmatározót. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ehhez a magmatározóban már olvadékban gazdag magmának kell lennie. Ha nincs magmatározó (azaz a vulkán inaktív), ha a magmatározóban nincs kitörésre képes magma, akkor egy akármilyen nagy földrengés sem képes vulkánkitörést létrehozni.

20250811_tma_3_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250807_sdr42e1-genmukodes-letiltasa-daganatok-ellen-d-vitamin

Stoptáblát mutathat a daganatoknak egy most megtalált gén letiltása

Létezik egy gén, amelyik kulcsfontosságú a D-vitamin bélből történő felvételéhez és további metabolizálásához. Ez a gén azonban ennél jóval sokoldalúbb, valami másra is jó lehet, a blokkolásával ugyanis megállítható a rákos sejtek növekedése.

A D-vitamin, amellett, hogy esszenciális tápanyag, a kalcitriol hormon előanyaga is, amely szabályozza a csontokhoz szükséges foszfát és kalcium felvételét a belekben, valamint a sejtek növekedését, az izmok, az idegsejtek és az immunrendszer megfelelő működését.

Az ammani Közel-Keleti Egyetem kutatói közelebbről is vizsgálni kezdtek egy gént, az SDR42E1-et, amelyik kulcsfontosságú a D-vitamin bélből történő felvételéhez és további metabolizálásához. Génszerkesztéssel készítettek belőle egy hibás másolatot, tulajdonképpen inaktív formává alakították.

Ennek a hibás SDR42E1 másolatnak a hatására a rákos sejtek életképessége 53 százalékkal visszaesett. Ráadásul 4663 gén expressziós szintje meg is változott, ami arra utal, hogy az SDR42E1 kulcsfontosságú molekuláris kapcsoló lehet számos, a sejtek egészségéhez kapcsolódó reakcióban. Ezen gének közül sok normális esetben részt vesz a rákkal kapcsolatos sejtjelzésben, valamint a koleszterinszerű molekulák felszívódásában és anyagcseréjében – ez összhangban van az SDR42E1 központi szerepével a kalcitriol szintézisében.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a gén gátlása szelektíven elpusztíthatja a rákos sejteket, miközben a szomszédos sejteket sértetlenül hagyja – utal a kutatásra a Frontiers.

https://hvg.hu/tudomany/20250807_samsung-galaxy-z-fold-7-nyitas-osszecsukas-teszt-hibak

200 000-szer nyitották ki és csukták be a Galaxy Z Fold7-et, meglepő dolgok történtek a Samsung csúcstelefonjával

Összességében túlélte a tortúrát a Samsung új hajlítható zászlóshajója, de az általa produkált hibák igencsak érdekesek – már csak azért is, mert van, ami nehezen magyarázható a sok nyitással és összecsukással

Mint arról beszámoltunk, egy koreai tech youtuber a fejébe vette, hogy 200 000 alkalommal nyitja ki és csukja be a Samsung új összehajtható okostelefonját, a Galaxy Z Fold7-et.

Mostanra befejeződött a nagy kísérlet, és kiderült: a 200 000 nyitást-csukást túlélte a mobil. Ez azonban nem a teljes kép, és néhány kérdés is felmerül, főleg annak tükrében, hogy a gyártó ígérete szerint 500 000 szétnyitást és összecsukást is túlél a készülék.

A BGR összegzése szerint a youtuber azért döntött a kézi nyitás-csukás mellett, mert a gépi tesztek során a gép mindig ugyanazzal a sebességgel és erővel hajlítgatja a mobilt. Ezzel szemben, ha kézi erővel teszi meg mindezt, sokkal inkább hasonlít a dolog a valós körülményekhez

Az első, kisebb problémák már 6000 hajtás után jelentkeztek: a mobil váratlanul újraindult, majd ez ezután már minden 10 000 nyitás után jelentkezett. Persze ez nem súlyos probléma, de érdekes jelenség. 46 000 nyitás és csukás után egy recsegő hang is megjelent, ami a zsanérból jött

75 000 nyitásnál valamilyen ismeretlen fekete folyadék is szivárgott a zsanérszerkezetből, de ez nem jelentkezett többé. Érdekesség: 175 000 szétnyitás és összecsukás után már a telefon egyetlen hangszórója sem működött, addigra mind tönkrement – a gyártó mentségére legyen mondva, hogy a szüntelen nyitás-csukás napokon keresztül messze nem tekinthető normál használatnak.

20250811_tma_4_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/08/03/emberi-beavatkozas-nelkul-vegzett-epemutetet-egy-robot/

Emberi beavatkozás nélkül végeztek el egy epeműtétet

A robotot valódi műtétek videófelvételein tanították be, és csak szóban kapott iránymutatást az operáció közben a sebésztől.

A Johns Hopkins Egyetem számolt be arról az áttörésről, amelyet a robotsebészet terén értek el. A robotsebész műtéti videókon tanult, és nemcsak bizonyos feladatot hajtott végre, hanem képes volt oly módon dönteni a műtét közben, mint egy valódi, hús-vér sebész. A tesztet több alkalommal, különböző testeken (nem élő sertés) is elvégezték, ez azzal járt, hogy a robotnak eltérő anatómiai környezetben is fel kellett ismernie az epe kérdéses régióit. A munka egy néhány éve megkezdett fejlesztés következő lépése volt.

A teszteket bemutató (korhatáros) videón megfigyelhető, amint helytelenül közelít meg egy szöveti részt, majd felismeri a tévedését és korrigálja a mozdulatát. A robotsebész rendszer olyan gépi tanulásos módszeren alapul, mint például a ChatGPT, és műtét közben a szóban adott utasítást képes követni, végrehajtani. A robotnak fel kellett ismernie az epét ellátó eret, illetve az epevezetéket, ezeket sebészeti klipekkel le kellett zárnia, mielőtt az epe eltávolításához átvágta volna őket.

https://ng.24.hu/egyeb/2025/08/07/agy-szamitogep-tarhely-memoria/

Kimeríthető-e agyunk energiája?

A telefonunkon könnyen felhasználhatjuk az összes tárhelyet vagy kimeríthetjük számítógépünk meghatóját is, de vajon az agyunk memóriáját is képesek vagyunk telíteni?

Neurológusok szerint egy átlagos, egészséges agy esetében a kapacitás nem egykönnyen kimeríthető.

„Nincs értelmezhető határa annak, hogy mennyi információt képes tárolni az agy” – mondta Elizabeth Kensinger, a Boston College pszichológia és idegtudományok professzora a Live Science-nek.

Komplex tárolás

Az agy az emlékeket nem elszigetelt fájlokként tárolja egy-egy adott idegsejtben, ehelyett egyetlen emlék sok neuronban oszlik meg, ezt a fizikai tárolódást engramnak nevezik. A neurológusok ezt a mintát elosztott reprezentációnak hívják, az egyes agysejtek mindegyike sok különböző emlékben játszik szerepet.

Gondoljunk csak egy emlékre, például egy születésnapi bulira: ez nem egyetlen mentális mappában tárolódik. A lufik színe, a torta íze, a barátok énekének hangja és az izgalom érzete mind különböző érzékszervi és érzelmi központokat aktivál – így a vizuális kérget, az ízlelő kérget, a hallórendszert és az érzelemfeldolgozó régiókat.

Ezek a területek egy meghatározott mintázatban együtt ragyognak fel és tárolják az emléket. Amikor később az ember felidézi a partit, újra aktiválja a mintát.

Ha az agynak nem szab határt a memóriaterület, akkor miért nem emlékszünk mindenre?

Azért, mert az agy memóriarendszere sokkal lassabban működik, mint ahogy az élet zajlik. Miközben folyamatosan áramlik be az információ és csak töredéke jut el a hosszú távú tárolásig

Reber szerint érdemes úgy elképzelni a memóriát, mint egy videokamerát, amely csak a kapacitásának 10%-án működik, a konkrét eseményeknek, élményeknek és találkozásoknak csak a tizedére tudunk emlékezni. Azok az információk, amelyek mégis bekerülnek a rendszerünkbe, fokozatosan tartós, hosszú távú emlékké alakulnak. Ezt a folyamatot nevezzük konszolidációnak.

„A memóriarendszer úgy épült fel, hogy csak azt kódolja, ami adaptív és szükséges” – mondta Davachi. „Ez történetesen olyan jól sikerült, hogy van plusz tartalékunk, ami lehetővé teszi, hogy visszaemlékezzünk olyan dolgokra, amelyek például főiskolás korunkban történtek” – tette hozzá. Ez nem adaptív jelenség, nem lenne szükségünk rá, valószínűleg csak véletlenül tartja meg a memóriánk.

Agyunk memóriája nem fog egyhamar betelni, a tárhely folyamatosan átformálódik. Ez óriási segítséget jelent a folyamatos alkalmazkodásban, előre jelzésben és tanulásban

20250811_tma_5_resz

https://raketa.hu/izgalmas-magyar-talalmanyok-amelyek-megvaltoztattak-a-vilagot-a-legkulonbozobb-teruleteken

Magyar kutatók a nagyvilágban

Rengeteg magyar kutató tett szert világhírnévre munkája és felfedezései révén, sokan közülük pedig maradandót alkottak olyan találmányokkal, amelyeket azóta is használnak, vagy legalábbis továbbfejlesztett változataik még ma is szolgálják az emberiséget.

https://www.elte.hu/content/telkes-maria-a-napenergia-hasznositas-uttoroje.t.27136

Telkes Mária, a napenergia-hasznosítás úttörője

125 éve született a Budapesti Tudományegyetem egykori hallgatója, aki feltalálta a napenergia tárolásának módját, és megépítette az első napházat, megnyitva ezzel a mérnöki pályát a nők előtt is.

Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten egy jómódú bankár első gyermekeként. A feltűnően jó képességű lány 1920-ban iratkozott be az ELTE jogelődjének számító Budapesti Tudományegyetem kémia-fizika szakára, ahol 1924-ben szerzett doktori fokozatot. Még ebben az évben egy clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában kezdett el dolgozni az Egyesült Államokban, ahol nem sokkal később az osztály vezetőjének is megválasztották. Itteni kutatásai eredményeként sikeresen kifejlesztett egy elektromos fényképezőgépet, amely mérőműszerként szolgált a sugarak erősségének számításakor.

Később a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként a napenergia hasznosításának lehetőségeivel foglalkozott, ekkor alkotta meg az első, kizárólag napenergia hasznosításával fűtött kísérleti lakóházat. A legnagyobb problémát a napenergia tárolása jelentette: erre megoldásnak a glaubersó-oldatot találta, amely viszonylag alacsony olvadáspontja, de magas olvadáshője miatt akár 10 napig is tárolja az elnyelt napenergiát, lehűléskor pedig visszakristályosodva adja le a felvett hőt.

De emellett számtalan más szabadalom és felfedezés is fűződik a nevéhez, például a napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés, amely a második világháború utolsó éveiben az amerikai katonák alapfelszerelésévé vált. Készített napenergiával működő, hordozható sütőlapot, több ötlete volt a hideg tárolására is. Tevékenységét kezdettől fogva nagy elismerés övezte: megkapta az Amerikai Női Mérnökök Társaságának életműdíját, az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését és az Amerikai Napenergia Társaság Charles Greeley Abbot-díját. A New York Times 1934-ben a 11 legsikeresebb amerikai nő közé választotta, és emléket állítottak neki az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében is

20250811_tma_6_resz

https://raketa.hu/internetes-szenzacio-lett-a-nagy-feneku-tengeri-csillagbol

Internetes szenzáció lett a nagy fenekű tengeri csillagból

A Schmidt Ocean Institute júliusban kezdte meg az argentínai Mar del Plata partjainak közelében legújabb expedícióját, aminek keretében az Atlanti-óceán “kanyonjainak” élővilágát figyelik meg a kutatók merülőegységek segítségével. A kamerák közvetítését bárki élőben követheti az intézet videócsatornáján – a feltárás a cikk írásának idején is zajlik egy koralltelepnél.

A kanyon, ahol a feltárást végzik, 3500 méter mélyre nyúlik, és körülbelül a Dél-afrikai Köztársaság területének megfelelő, több mint egymillió négyzetkilométer nagyságú régiót fed le. A kutatók az elmúlt hetekben sokféle speciális élőlényt figyeltek meg, de egyikük igazi szenzációvá vált a nagyközönség körében, nem utolsósorban azért, mert igen hasonló egy rajzfilmszereplőhöz, Csillag Patrikhoz. A tengeri csillagok alapvetően nem számítanak ritka vagy különleges látványnak, de ez a példány tudott újat mutatni, méghozzá szó szerint: a sziklákra tapadó csillag úgy néz ki, mintha a kerek hátsó felét mutatná a kamerának, pedig a tengeri csillagok általában ennél “laposabbak” szoktak lenni.

A tengeri csillagoknak valójában nincs olyan testrészük, amit fenéknek lehetne nevezni, a kiemelkedés egyszerűen a gravitáció hatása is lehet, vagy az állat jól táplált felépítésének a következménye a Live Science magyarázata szerint.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.