Az augusztus 22-edikei műsor tartalmából…

 

20250818_tma_1_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/08/14/lovasz-laszlo-erasmus-erem/

Magyar matematikus kapja Európa egyik legrangosabb kitüntetését

Lovász Lászlót korunk egyik legkiemelkedőbb matematikusának nevezte az Európai Tudományos Akadémia.

Európa egyik legrangosabb tudományos díját, az Erasmus-érmet ítélték oda Lovász László matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének. A kitüntetést kiosztó Európai Tudományos Akadémia (AE) szerint Lovász korunk legkiemelkedőbb matematikusainak egyike, aki hat évtizedes munkássága során nemzetközileg elismert, úttörő eredményeket mutatott föl a diszkrét matematika és a számítógéptudomány területén, ezzel érdemelte ki az elismerést.

Az AE olyan európai kutatóknak ítéli oda az Erasmus-érmet, akik a tudós közösség által elismert, tartósan magas színvonalú nemzetközi tudományos munkát végeznek. Lovász László 2025. október 16-án, Barcelonában veheti át a díjat, az akadémia éves konferenciáján, ahol A matematika szépsége címmel előadást is tart majd.

Az AE méltatása szerint Lovász László döntő szerepet játszott a diszkrét matematika és a számítástechnika térnyerésében, a tiszta és az alkalmazott matematika klasszikusabb területeivel való integrációjukban. Számos jelentős matematikai problémát oldott meg, minden alkalommal hatékony új technikákat dolgozva ki, amelyek jelentősége messze túlmutatott az eredeti céljukon.

Mindezek mellett fontos új eszközökkel járult hozzá a lineáris programozás, az információelmélet, a számelmélet, a kriptográfia, a funkcionálanalízis, a valószínűségszámítás és a statisztikus fizika fejlődéséhez is. Legkiemelkedőbb eredményei közé tartozik a gyenge perfekt gráf sejtés bizonyítása, a Kneser-sejtés bizonyítása, a Lovász-féle lokális lemma bizonyítása, a Lenstra–Lenstra–Lovász rácsredukciós algoritmus, valamint a gráflimesz elmélet kidolgozása.

Az MTA által közölt életrajza szerint 1948. március 9-én született Budapesten. Tizenéves kora óta „sztármatematikusként” emlegetik, matematika doktori fokozatát 1971-ben szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

20250818_tma_2_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250814_mianmari-foldrenges-youtube-video-tudomanyos-elemzes

Megnéztek alaposabban a 975 000 megtekintésnél járó YouTube-videót, és valami nagyon izgalmasat fedeztek fel benne

Nem mondható gyakorinak, hogy komoly tudósok vírusossá vált YouTube-videókat tanulmányoznak. Azonban amikor belepillantottak a márciusi mianmari földrengésről készült, és később az interneten igen gyorsan terjedő videóba, felfedeztek benne valami különlegeset, amire egy átlagnéző talán sosem figyel fel.

2025. március 28-án, a pénteki déli imaórák alatt egy 7,7-es erősségű földrengés rázta meg Mianmar középső részét, ez volt a legerősebb földrengés az országban több mint egy évszázada. A földrengésnek egyébként számos utórezgése volt, amely több mint 3600 áldozatot követelt.

A természeti katasztrófát követően került fel egy sokkoló videó a netre, a CCTV kamerával készített felvétel azt mutatta, ahogyan a föld kettészakad a földrengés során. A videó egy felszíni repedést rögzít, amikor a földmozgás egészen a felszínig szakítja a földet. Ez volt az első (és jelenleg az egyetlen) ismert eset, amikor egy törésvonal mozgását kamerával rögzítették.

A felvétel igen rövid idő alatt szétspriccelt a neten, és mára több mint 1,6 millióan látták. A Kiotoi Egyetem geofizikusai azonban valami olyasmit is észrevettek, ami feltehetően elkerülte az átlagnézők figyelmét. A klip ugyanis tartalmazza az impulzusszerű repedés és az ívelt törésvonal első, közvetlen vizuális bizonyítékát is – magyarázza a Gizmodo a kutatók tanulmányára hivatkozva. A felvételből kiderült, hogy a törésvonal útvonala lefelé is lökődött. Míg a tudósok korábban mindkét jellemzőt szeizmikus adatokból, földrengés utáni megfigyelésekből következtették ki, ez a videó közvetlen vizuális bizonyítékot szolgáltatott.

Ahhoz, hogy minderre rájöjjenek, képkockánként elemezték a törésvonal mozgását a videón. Észrevették, hogy a törésvonal 1,3 másodperc alatt 2,5 métert csúszott oldalra. A földrengés során rögzített teljes oldalirányú mozgás jellemző a törésvonalakhoz hasonló repedésekre, de a törésvonal rövid időtartama jelentős felfedezés volt.

A csapat elemzése a csúszási útvonal finoman íveltségét is bizonyította, ami összhangban van a korábbi geológiai megfigyelésekkel. Ez arra utalhat, hogy az ilyen csúszások jellemzően íveltek, nem pedig teljesen lineárisak. Összességében a videó vizuális bizonyítékát nyújtja a barázdák mögötti ívelt csúszóvonalnak.

Az ilyesfajta videóalapú monitorozás hatékony eszköz lehet a szeizmológiában, példátlan betekintést nyújtva a földrengések viselkedésébe. Az ilyen szintű részletesség rögzítése alapvető fontosságú a földrengésfolyamatok jobb megértése és a jövőbeli nagy események során várható talajremegések előrejelzésének fokozása szempontjából – írják a kutatók a The Seismic Record folyóiratban megjelent tanulmányukban.

20250818_tma_3_resz

https://telex.hu/techtud/2025/08/13/napelemes-repulovel-magassagi-rekord-svajc

Magassági rekordot döntött egy napelemes repülőgép, a svájci pilóta szerint ez technikai áttörést jelez

Technikai áttörést is előrevetít annak a 15 éves rekordnak a megdöntése, amelynek során a svájci SolarStratos kizárólag napelemmel hajtott repülőgépe elérte a 9235 méteres magasságot – írta a France24.com.

A cég alapítója és egyben a kétüléses gép pilótája szerint hamarosan elérik a 10 ezer méteres magasságot – ez már a nagy utasszállítók repülési szintje –, ezután pedig a 12 kilométeres magasságban kezdődő sztratoszférát célozzák meg

Az 53 éves Raphael Domjan szerint öt órán át tartó repülése jóval több egyszerű sportrekordnál, „technikai mérföldkő”, amely igazolja, hogy a napenergia széles területen használható fel, és hirdeti „a bolygó bioszférája védelmének fontosságát” – áll a cég közleményében. „

A cég nevével azonos SolarStratos repülőgép egy légcsavaros, 9,6 méter hosszú, 24,8 méter fesztávolságú gép, amelynek szénszálas teste megfelelő ellenálló erőt és emellett alacsony tömeget biztosít. A szárnyakon 22 négyzetmétert borítanak be az energiát biztosító napelemek.

Hosszához képest nagyon széles szárnyfesztávolsága és alacsony tömege lehetővé teszi, hogy már csekély sebességnél is elemelkedjen a földtől. A felhajtóerő már 50 kilométeres óránkénti sebességnél érvényesül, utazósebessége mindössze 80 kilométer óránként, legnagyobb sebessége 140 km/h.

https://qubit.hu/2025/08/14/szinte-barmilyen-virus-ellen-vedelmet-nyujthat-egy-uj-mrns-alapu-terapia

Szinte bármilyen vírus ellen védelmet nyújthat egy új mRNS-alapú terápia

„Egy univerzális antivirális szerként gondolhatunk erre” – mondta a lapnak Dusan Bogunovic, a Columbia Egyetem immunogenetikusa. A szakember és kollégái által kifejlesztett, állatkísérletekben bíztató eredményeket mutató terápia a veleszületett immunválaszt készíti fel a vírusok érkezésére, ami így még idejében képes lehet akcióba lendülni és korlátozni a kórokozók sejtekbe jutását és replikációját.

A Science Translational Medicine folyóiratban szerdán ismertetett kísérleti mRNS-terápia 10 különböző, vírusellenes hatást kifejtő fehérjét kódol, amik termelődését normál esetben az interferon fehérjék váltják ki. Miután az mRNS-eket aranyhörcsögök tüdejébe juttatták, a sejtek elkezdték kifejezni a fehérjéket, és sikeresen megvédték a hörcsögöket a covidot okozó SARS-CoV-2 vírustól, azáltal, hogy a kezeletlen állatokhoz képest drasztikusan korlátozták a vírus replikációját.

„Ez egy tényleg izgalmas és nagyon ígéretes előrelépés, de több lépcsőre vagyunk még attól, hogy egy gyakorlatban is bevethető ellenszer váljon belőle” – mondta Aris Katzourakis, az Oxfordi Egyetem virológusa, aki nem vett részt a kutatásban.

Bármennyire is ígéretes az új kutatás, Bogunovic és Katzourakis is attól tartanak, hogy az mRNS-alapú vakcinák és terápiák fejlesztésére súlyos hatással lesz az amerikai kormányzat 500 millió dolláros forrásmegvonása. Az oltásszkeptikus nézeteiről ismert amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. augusztus elején jelentette be, hogy leállítják 22 mRNS-vakcinafejlesztés támogatását, amely a covid és az influenza ellen nyújtottak volna védelmet.

20250818_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250814_vizelet-atalakitasa-szintetikus-elesztovel-implantatum-anyag

Nem vicc és nem is félreértés: vizeletből csinálnak fog- és csontimplantátumot

Amerikai és japán kutatók szintetikus élesztőt használva készítenek nagyértékű fogászati és csontimplantátum anyagot emberi vizeletből. Ezzel két legyet ütnek egy csapásra: védik a környezetet és olcsón tudnak előállítani fejlett orvosi anyagokat.

Problémából lehetőség – így jellemezhető a Kaliforniai Egyetem, Irvine (UC Irvine) kutatóinak és japán kollegáiknak ötlete a nagy mennyiségben környezeti problémát jelentő vizelet átalakítására. Bár a vizeletből kinyerhetők olyan tápanyagok, mint a nitrogén és a foszfor, ezeknek alacsony a gazdasági értéke, ami korlátozza az ilyen módszerek nagymértékű elterjedését.

Az amerikai és japán szakemberek egészen más utat követtek. Olyan szintetikus élesztőt készítettek, amelyik a vizeletet hidroxiapatittá (HAp) alakítja. A hidroxiapatit egy kemény ásványi anyag, amelyik lehetővé teszi, hogy a fogzománc és a csontok tartósak legyenek. Szerkezeti stabilitásáról kellő sűrűsége gondoskodik, nem véletlen, hogy csont- és fogászati implantátumokban is előszeretettel használják.

Az emlősökben az oszteoblasztoknak nevezett csontképző sejtek kalcium-foszfátot vonnak ki a testnedvekből a HAp előállításához, azonban e természetes sejtek csak korlátozottan tudnak ilyet termelni. A kutatók ezért egy olyan szintetikus élesztőtörzset hoztak létre, amelyik utánozza az oszteoblasztok viselkedését – magyarázza az Interesting Engineering. Az élesztőnek az osteoyeast elnevezést adták.

Az élesztő sejtjei lebontják a vizeletben lévő karbamidot, és ez a folyamat belső üregeket hoz létre a kalcium és a foszfát felhalmozódása érdekében. Az anyag ezután hidroxiapatittá kristályosodik, és a sejten kívülre kerül. Literenként akár 1 gramm HAp is keletkezhet.

https://ng.24.hu/tudomany/2025/08/15/tisza-megvaltozott-folyoszabalyozas-hatasai/

Alig 100 év alatt teljesen megváltozott a Tisza

A Tisza alföldi szakasza évszázadokon át, természetes úton formálódott, majd az ember kezdte el átalakítani. Magyar kutatók egy új tanulmánya megmutatta, hogyan formálta át a Tiszát ez a beavatkozás.

A vizsgálathoz 1838 és 2017 között készült térképeket, a meder keresztmetszeti felméréseit és vízépítési dokumentumokat elemeztek. A kutatók összesen három jelentősebb beavatkozást definiáltak:

1. az 1846-1890 között végrehajtott kanyarulatátvágásokat, amelyek hatására a folyó hossza csaknem 40 százalékkal csökkent,
2. az 1930–1960 között megépített partvédőművek létesítését a folyószakasz 44 százalékán,
3. valamint az 1970-es években épített és üzembe helyezett vízlépcsőket.

Az eredmények azt mutatják, hogy a Tisza a beavatkozások hatására egyre mélyebbre ásta magát, átlagosan 1,2 méterrel alacsonyabban helyezkedik el a meder legmélyebb pontjait összekötő vonal, mint 1890-ben. A mederszélessége is jelentős változáson ment keresztül: a 20. században a kezdeti átlagos, 203 méteres szélesség mára 126 méterre csökkent.

Ezzel együtt a folyó hordalékmérlege is megváltozott, vagyis az, mennyi anyagot mozgatott meg a Tisza az egyes felmérések között.

A szakértők szerint ez a jövőben a partbiztosítások egyre gyakoribb károsodásához vezethet majd. Ezek leomlása a meder kiszélesedését, ezzel együtt pedig hordaléknövekedést eredményezhet, valamint hozzájárulhat ahhoz is, hogy az árvizek alacsonyabb vízszinttel vonuljanak le.

20250818_tma_5_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/08/13/dallamtapadas-jelensege-okai-szemelyisegek/

Mit árul el rólunk a dallamtapadás?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói legújabb tanulmányukban a fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták – számol be az MTI. A csapat arra jutott, hogy a dallamtapadás a kellemes-kellemetlen élmény mellett kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK munkatársai 4300 magyar résztvevő bevonásával azt elemezték, hogy inkább a kényszeres ismétléshez vagy az erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a dallamtapadásnak nevezett jelenség. Az eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük, miként kapcsolódnak a hétköznapi mentális élmények az egyéni különbségekhez, és hogyan válhat egy egyszerű, hétköznapinak tűnő jelenség, egy beragadt dallam, a pszichológiai önismeret eszközévé.

A tanulmányhoz a két kutató olyan kérdőíveket használt, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.

A kutatók megállapították, hogy azok, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amelyeket más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amelyeket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.

Kiderült továbbá, hogy azok, akiknél erősebbek a kényszeres gondolatok, gyakrabban érzik kellemetlennek vagy zavarónak a dallamtapadást. Ugyanakkor azok, akiknél erősebb a skizotípiás hajlam (például hajlamosak furcsa vagy különleges dolgokat észlelni), gyakrabban tapasztalnak ilyen dallamtapadást, de nem feltétlenül érzik azt rossznak. Érdekes módon egyik személyiségjegy sem befolyásolta, hogy mennyi ideig tart egy-egy dallamtapadás, ami ellentmond a korábbi kutatásoknak.

A szakértők megfigyelték, hogy azok, akiknél magasabb volt a skizotípiás jelleg, jobban odafigyeltek arra, milyen olyan folyamatok mentek bennük végbe, amelyek a dallamtapadást okozhatták (például megoldatlan problémák vagy egyéb aggályok), és gyakrabban mozogtak is, miközben a dallamtapadást átélték.

Ez hasonlít ahhoz, amikor a skizofréniával élők hallucinációként érzékelnek zenét.

A kutatás rámutat arra, hogy bár a dallamtapadás-élmények többnyire ártalmatlanok, bizonyos személyiségjegyek hatással lehetnek arra, hogyan éljük meg ezeket. Azok, akik hajlamosabbak az introspektív gondolkodásra (önmegfigyelésre) vagy különleges érzékelési élményekre, gyakrabban tapasztalhatnak visszatérő dallamokat, és mélyebben elgondolkodhatnak azok jelentésén.

20250818_tma_6_resz

https://qubit.hu/2025/08/14/nem-az-ujrahasznositas-tesz-klimavedove-hanem-a-repulesrol-es-kutyatartasrol-torteno-lemondas

Nem az újrahasznosítás tesz klímavédővé, hanem a repülésről és kutyatartásról történő lemondás

Kerülni kell a repülést és a kutyatartást, és napelemekkel szerelt házban kell lakni – egy friss kutatás szerint ezek a legfontosabb döntések, amiket egyénileg meghozhatunk a klímaváltozás ellen. Mégis pont ezek azok, amiknek értékét leginkább hajlamosak vagyunk alábecsülni.

Danielle Goldwert, a New York-i Egyetem kutatója és kollégáinak tanulmánya, amiről szerdán számolt be az Associated Press azt sugallja, hogy az amerikaiak nem túl jók annak megbecsülésében, hogy személyes döntéseik milyen mértékben járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz. A majdnem 4000 fő megkérdezésével zajló vizsgálat azonban reményt keltő is egyben: miután a kutatók kijavították a résztvevők tévhiteit, az a cselekedeteikre is hatással volt.

„Az emberek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az olyan, valójában enyhe hatású lépéseknek, mint az újrahasznosítás, miközben alábecsülik az olyan, sokkal kibocsátás-intenzívebb tevékenységek hatását, mint a repülés vagy a húsfogyasztás” – mondta Madalina Vlasceanu, a tanulmány egyik szerzője. A kutatók azt találták, hogy a leggyengébb hatással járó klímabarát lépések az újrahasznosítás mellett a lakásunk égőinek cseréje és az energiatakarékosabb mosás.

„A flakonok újrahasznosítását nyomon tudod követni. Az egy látható dolog. Ehhez képest a szén-dioxid-kibocsátás láthatatlan az emberi szemnek. Ezért nem kötjük automatikusan a kibocsátást a repüléshez” – mondta Jiaying Zhao, a British Columbia Egyetem pszichológusa és fenntarthatóság kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban. Hasonló a helyzet a kutyák esetén, amik húsfogyasztásuk miatt más háziállatoknál terhelőbbek a környezetre nézve.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.