A tudomány mai állása – pénteken 9-től

A szeptember 26-odikai műsor tartalmából…

20250922_tma_1_resz

https://raketa.hu/vasco-translator-q1-okos-forditogep

Saját hangodat utánozva szólaltat meg szinte bármely nyelven ez a fordítógép – itt tart a mesterséges intelligencia

Azonnali fordításra ma már egy okostelefon is képes, a gyakorlatban azonban mindenki ismeri a korlátokat: a pontatlan fordításokat, a lassú működést, a netkapcsolat folyamatos keresgélését és az élettelen gépi hangokat. A Vasco fejlesztői ezért abból a feltevésből indultak ki, hogy egy dedikált hardver, egy specializált szoftveres ökoszisztéma és a legújabb AI-modellek együttes alkalmazása minőségi ugrást hozhat – így született meg a Vasco Translator Q1.

A hardver legfontosabb eleme azonban a beépített, nemzetközi SIM kártya. Ez a megoldás kiküszöböli a fordítóeszközök legnagyobb rákfenéjét: a kapcsolódási problémákat. A kártya közel 200 országban biztosít ingyenes és korlátlan mobilinternet-elérést a fordítási feladatokhoz, így a rendszer mindig a szerveroldali, nagy számítási kapacitást igénylő, fejlett AI-modelleket tudja használni, anélkül, hogy a felhasználónak Wi-Fi-re vagy a saját telefonjára kellene támaszkodnia. Ez a műszaki megoldás garantálja a folyamatos és gyors működést a világ szinte bármely pontján.

A Vasco Translator Q1 pontosságának titka, hogy nem egyetlen fordítómotorra (mint például a Google vagy a Microsoft megoldása) támaszkodik. A rendszer több mint 10 különböző, mesterséges intelligencián alapuló fordítómotort használ párhuzamosan. A Vasco saját fejlesztésű AI-ja a forrás- és a célnyelv párosítása alapján elemzi, hogy az adott mondat kontextusában melyik fordító adná a legpontosabb, leginkább természetes hangzású fordítást, és dinamikusan azt választja ki.

20250922_tma_2_resz

https://newtechnology.hu/a-kifizetett-energia-60-a-elvesz-de-egy-audit-feltarja-hol-folyik-el-a-penzunk/

Ultrahang tölti fel a jövő implantátumait – Új orvosi alkalmazások egész sora jöhet

Dél-koreai kutatók létrehoztak egy olyan rendszert, amely ultrahang segítségével tölti a beültethető orvosi szenzorokat. A megoldás gyorsabb, mint a korábbi technológiák, és nagyobb hatékonyságot kínál.

A DGIST kutatócsoportja egy szendvicsszerkezetű piezoelektromos energiagyűjtőt fejlesztett a jövő beültethető orvosi alkalmazásaihoz. A piezoelektromosság olyan fizikai jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos polarizáció (töltésszétválasztás) lép fel.

A tanulmányban SW-PUSH-nak nevezett eszköz kevesebb mint két óra alatt feltölt egy kereskedelmi forgalomban kapható, kis méretű akkumulátort. A vevő két piezoelektromos réteget tartalmaz. Az első réteg begyűjti az ultrahangot és áramot termel, a második a maradék energiát hasznosítja.

„A célunk, hogy kereskedelmi forgalomba hozzunk egy olyan rendszert, amely egy órán belül képes teljesen feltölteni az akkumulátort – az ultrahangalapú vezeték nélküli töltési technológia és a nagy hatékonyságú félvezető komponensek ötvözésével.”

https://newtechnology.hu/innovacio-es-hatekonysag-az-orvostechnikaban/

Innováció és hatékonyság az orvostechnikában

Az orvostechnika az ipar egyik leginnovatívabb, legdinamikusabban fejlődő ágazata, ahol a modern technológia találkozik a legmagasabb szintű minőségi, biztonsági és pontossági elvárásokkal.

Az idősödő társadalom növeli az orvosi eszközök iránti keresletet, miközben az egészségügyi rendszerek költségnyomás alatt működnek. A globális verseny, a gyorsuló innovációs ciklusok és a növekvő piaci elvárások mind arra kényszerítik a gyártókat, hogy új, hatékonyabb stratégiákat alkalmazzanak – különösen a gyártásban, ahol a pontosság, rugalmasság és hatékonyság a kulcs.

A modern orvosi termékek gyártásának villámgyorsan kell alkalmazkodnia a változó igényekhez. A betegek – főként az ortopédiai implantátumok és protézisek esetében – személyre szabott megoldásokat várnak el, ami kis sorozatú, költséghatékony, mégis csúcskategóriás minőségű gyártást kíván.

Az orvostechnika rendkívül szigorú műszaki és szabályozási feltételeket támaszt. A titánötvözetek, króm-molibdén ötvözetek és a PEEK feldolgozása csak nagy teljesítményű, precíziós szerszámgépekkel és komoly szakértelemmel lehetséges.

20250922_tma_3_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/09/14/foszforeszkalo-novenyek/

Lehet, hogy egyszer növényekkel fogunk világítani

Képzeljük el, hogy egy napon világító fák váltják majd fel az utcai lámpákat. Kínai kutatók egyetlen injekció segítségével fénykibocsátásra késztettek pozsgás növényeket, amelyek a napfény segítségével töltődtek újra.

Vannak diszkrét, zöldesen derengő fényt adó gombák, vannak az óceánok vizében élő kékes fényléssel ragyogó egysejtűek, vagyis a természet számára nem nagy újdonság, hogy egy élőlény világít. Kínai kutatók most a szobanövényeket vették rá a fénykibocsátásra és a Matter című folyóiratban tették közzé kísérleteik eredményét. A szakemberek olyan pozsgás növényeket hoztak létre, amelyek világítanak, és a napfény hatására újratöltődnek.

„Képzeljük csak el az Avatar világát, ahol a világító növények ragyogják be az egész ökoszisztémát” – mondta Shuting Liu, a Dél-Kínai Agrártudományi Egyetem szakembere, a kutatás első szerzője. „Úgy szerettük volna valóra váltani ezt a víziót, hogy azokat az anyagokat használjuk fel, amelyekkel már dolgozunk most is a laboratóriumban.

Bár szépen hangzik egy világító fa a kandeláberek helyett, azon is érdemes elgondolkodni, hogy az így kezelt fákon élni akaró állatok mit szólnak majd az éjszakai fényléshez.

Számos korábbi kísérletben hoztak már létre világító növényeket génmódosítás útján, ám ezek csak zöld fényt tudtak kibocsátani, az előállításuk komplikált és költséges volt. A kutatók a génmódosítás helyett most speciális foszforeszkáló szemcséket (a vészkijáratokat jelző táblákból is ismert stroncium-aluminát) juttattak a növényekbe, ezek az őket érő, elnyelt fényt lassan bocsátják ki.

A használt szemcsék mérete nagyjából akkora volt, mint egy vörösvérsejté (7 mikrométer) – a kisebbek nem voltak elég fényesek, a nagyobbak pedig nem tudtak elég mélyre jutni a növényben. Többféle növényt is beinjekcióztak a kutatók, de csak a pozsgások voltak megfelelők, ezek világítottak intenzíven.

Ez annak köszönhető, hogy a leveleikben olyan csatornák találhatók, amelyek képesek egyenletesen eloszlatni a szemcséket a levél belsejében. A beinjekciózás után pár másodperc alatt szétterjedtek, ezután pedig néhány percnyi megvilágítást követően mintegy két órán át világítottak a növények. Újabb megvilágítással ismét világításra lehetett őket késztetni.

Különféle típusú foszforeszkáló szemcsékkel kék, piros, zöld fényt kibocsátó növényeket hoztak létre. 56 egyedi pozsgásból olyan növényfalat építettek, amely elég fényt adott ahhoz, hogy olvasni lehessen mellette! Egyetlen növényt mintegy 10 percig tart kezelni, az anyagköltség pedig csupán 1,4 dollár.

Azt látták a kutatók, hogy 10 napon át változatlan volt a növények fénylése. Az egyelőre nem világos, hogy van-e hosszú távú hatásuk a szemcséknek a növények egészségére, de a kísérletek 10 napja alatt nem tapasztaltak sárgulást vagy hervadást a kezelt levelekben. E virágokkal egyelőre csak dekorációs célú, kerti ösvényeknél, vagy beltérben lehet világítani, de a kutatók bíznak benne, hogy az elv kiterjeszthető lesz.

20250922_tma_4_resz

https://www.hwsw.hu/daralo/69597/sony-playstation-familyapp-szuloi-felugyeleti-eszkozok.html

Már mobilról is lehet felügyelni a PS-ező gyerekeket

A Family App szülői mobilról használható felügyeleti funkciókat kínál PlayStation 4 és 5 konzolokhoz.

A Sony hivatalosan is elérhetővé tette a Google Play Áruházban és az Apple App Store-ban a szülői felügyeleti eszközöket kínáló Family alkalmazást, mellyel a szülők közvetlenül a mobiljukról kezelhetik a háztartásban található PlayStation konzolokon játszó gyerekek játékidejét, valamint egyetlen érintéssel jóváhagyhatják az extra játékidőre vonatkozó kéréseket. Az appon belül lehetőség van kimondottan gyerekekhez köthető fiók regisztrálására a PlayStation Networkön.

A szülők emellett aktivitási jelentést kapnak, és jobban ráláthatnak arra, mivel játszanak a kiskorúak. Az app tartalmazza a PS5 és PS4 konzolokon már elérhető szülői felügyeleti funkciókat is, például a játékidő-beállításokat és a játékokhoz kapcsolódó korhatár-beállításokat.

https://24.hu/tech/2025/09/19/kina-nyilvanos-mosdo-reklam-wc-papir-felhaborodas/

Kínában már reklámot kell nézni a nyilvános mosdóban, hogy WC-papírt kapjunk

Kínában néhány nyilvános mosdó bevezetett egy sokak által kritizált új rendszert, amely megköveteli az emberektől, hogy megnézzenek pár másodperces reklámokat, mielőtt WC-papírhoz jutnának – írja az NDTV.

A különböző internetes platformokon megjelent videók szerint a felhasználóknak egy QR-kódot kell beszkennelniük a toalettpapír-adagolón, amelyet követően egy rövid reklám jelenik meg a mobiljuk képernyőjén. Ha ezt megnézték, az adagoló kiadja a WC-papírt, azonban eléggé korlátozott mennyiségben. Ha valaki úgy látja, hogy ennyi nem lesz elég, újabb videót kell megnéznie. Amennyiben pedig nem akar reklámot nézni, átszámítva nagyjából 20 forintért kérhet törlőalkalmatosságot.

A közösségi médiában „disztópikusnak, orwellinek” nevezik a lépést, azonban az üzemeltetők szerint a cél egyszerű: a pazarlás megfékezése.

A kritikusok arra is felhívták a figyelmet, hogy mi van, ha valakinek a mobilja lemerül vagy épp kevés mobilinternete maradt. Nem ez az első alkalom, hogy Kínában ehhez hasonló, megosztó lépéshez folyamodnak: a pekingi Ég templománál már 2017-ben arcfelismerési rendszerrel kötötték össze a toalettpapír-adagolókat.

20250922_tma_5_resz

https://24.hu/tech/2025/09/18/ismert-exobolygok-naprendszeren-kivuli-bolygok-szama-nasa/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Exobolyg%C3%B3

Mérföldkő: megvan a 6000. exobolygó

Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.

Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte, később is inkább csak a sci-fi műfajában foglalkoztak velük. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették. Az Extraszoláris bolygók enciklopédiájának (L’Encyclopédie des Planets Extrasolaires) interaktív katalógusa[1] 2012. február 14-i bejegyzése szerint 760 exobolygót ismertünk 609 bolygórendszerben, illetve 100 több-bolygós rendszerben. Ezek között számos magyar felfedezés is volt. A 2007-ben felfedezett 60 bolygó között például hét magyar felfedezés volt.

Az új mérföldkövet szeptember 17-én jelentette be a NASA, néhány héttel az első ismert „normál” exobolygó bemutatásának 30. évfordulója előtt. Az 51 Pegasi b-t 1995. október 6-án ismertették, az objektum egy Naphoz hasonló csillag körül kering. A nagyjából 50 fényévre fekvő égitest egy gázóriása, amely 0,64 jupitertömegű. (A legelső exobolygót valójában már 1992-ben detektálták, az azonban egy halott csillag, egy pulzár körül kering.)

Érdemes hozzátenni, hogy az ismert objektumok számának nyomon követése nagyon nem egyszerű feladat. A kutatók folyamatosan rögzítik az adatokat, hogy pontosan melyik égitest a 6000., azt egyenesen lehetetlen megállapítani.

A NASA adatbázisa alapján cikkünk publikálásakor mindenesetre 6007-on állt a számláló. Ezen igazolt exobolygók mellett több mint 8000 további jelölt vár megerősítésre.

Az exobolygók a saját kategóriájukon belül is elképesztő változatosságot mutatnak, földi ésszel gyakran szinte felfoghatatlan világokról van szó. „Minden egyes, általunk felfedezett típus információt ad nekünk arról, hogy milyen körülmények között alakulhatnak ki bolygók, és végső soron arról, hogy mennyire lehetnek gyakoriak a Földhöz hasonlóak, illetve hol kell őket keresnünk” – mondta Dawn Gelino, a NASA exobolygókutatási programjának vezetője.

A 6007 ismert világból 2035 Neptunusz-szerű, ezeknek általában hidrogénben és héliumban gazdag légköre, illetve ennél nehezebb elemeket tartalmazó kőzetmagja van. 1984 a Jupiterhez hasonló gázóriás, 1761 pedig szuperföld, vagyis bolygónknál jelentősen nagyobb, de a Neptunusznál kisebb objektum. Végezetül 700 Föld-szerű égitestről, azaz kőzetbolygóról, valamint hét ismeretlen besorolású égitestről is tudni

Magyar csillagászok tervezték és üzemeltetik a HATNet távcsőhálózatot és kutatási programot, ezzel már 41 fedési exobolygót fedeztek fel. 2009-től Magyarországon kutatócsoport működik az exobolygók tulajdonságainak vizsgálatára, valamint a Piszkéstetői Obszervatórium távcsöveit korszerűsítik, alkalmassá téve őket exobolygókkal kapcsolatos észlelési munkára.

20250922_tma_6_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250919_alaszka-uj-sziget-kialakulas-alsek-gleccser-visszahuzodas-klimavaltozas-prow-knob

Új sziget alakult ki Alaszkában

Folyamatosan olvad egy gleccser Alaszkában, a folyamat során keletkező víz már egy kisebb sziklás hegyet is szigetté alakított.

Különös, nem éppen hétköznapi dologra lettek figyelmesek a kutatók: létrejött egy új sziget Alaszkában. Az amerikai állam délkeleti partvidéke mentén található gleccserek gyors visszahúzódáson mennek keresztül, melynek kiömlő olvadékvize a folyamatosan növekvő jégperemi tavakba ömlik.

Mint a Gizmodo írja, az egyik ilyen tó, melyet a visszahúzódó Alsek-gleccser táplál, akkorára nőtt, hogy egy kisebb hegyet szigetté alakított.

A gleccser egykoron még körülölelte ezt a sziklás kis hegyet, melyet Prow Knobnak neveznek. Az elmúlt 40 évben ugyanakkor a gleccser az olvadás hatására elkezdett visszahúzódni két irányból is, 5-5 kilométerrel. Ezzel kialakult az Alsek-tó. A NASA Earth Observatory közlése szerint az 1984-ben és 2025-ben rögzített Landsat műholdas felvételek egyértelműen dokumentálják ezt az átalakulást, és azt is mutatják, hogy a gleccser idén nyáron elszakadt a Prow Knobtól.

Mauri Pelto, a Nichols College glaciológusa úgy véli, ez a tendencia folytatódni fog. A globális hőmérséklet emelkedése világszerte felgyorsította a gleccservisszahúzódások ütemét.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.