A november 14-edikei műsor tartalmából…

20251110_tma_1_resz

https://telex.hu/techtud/2025/11/05/szolokaboca-aranyszinu-sargasag-vedekezes-biodiverzitas-omki

Egy nagyon egyszerű trükkel sikeresen lehet harcolni a szőlők pusztulását okozó aranyszínű sárgaság ellen

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet négy éven keresztül vizsgálta, hogy milyen hatással jár, ha biodiverz környezettel védekeznek az amerikai szőlőkabóca ellen. Nem meglepő módon az derült ki, hogy a monokultúrás termeléssel szemben sokkal ellenállóbb lesz a szőlő, ha vadvirágok és őket vonzó rovarok veszik körbe a tőkéket, ráadásul utóbbiak képesek csökkenteni a szőlőkabóca jelenlétét az ültetvényekben.

A szőlőkabócának évente egy nemzedéke fejlődik, tojásai nyár végétől tavaszig a szőlőtőkék és a vesszők kéregrepedéseiben pihennek. Tavasszal a kikelt rovarok a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma kórokozó terjesztőivé válnak. A fitoplazma jelenleg komoly veszélyt jelent a hazai szőlőültetvények fennmaradására, jelenleg Magyarországon a 22-ből már csak egyetlen borvidéken nem mutatták ki. Mivel a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazma ellen közvetlenül nem tudunk védekezni, a fertőzés terjedését elsősorban az amerikai szőlőkabóca elleni beavatkozásokkal tudjuk mérsékelni.

Ezzel összhangban a 2023-as, 2024-es és 2025-ös években is jellemzően a hatfajos sorközökben volt a legnagyobb egyes ragadozó ízeltlábú csoportok egyedszáma a szőlő lombozatában. Itt szignifikáns mértékben a pókok és a zöldfátyolkák (szőlőlevélre rakott tojások) egyedszámbeli növekedése volt megfigyelhető. Továbbá a szőlőkabóca gyérítésében szerepet játszó ragadozók összevont egyedszáma is több esetben szignifikánsan nagyobb volt a hatfajos magkeverékkel vetett területeken a kontrollal összevetve.

20251110_tma_2_resz

https://aiworld.hu/a-google-az-urbe-koltoztetne-adatkozpontjait-hogy-kielegitse-az-ai-koranak-energiaehseget-1496

A Google az űrbe költöztetné adatközpontjait, hogy kielégítse az AI korának energiaéhségét

A Google új fejezetet nyitna a digitális infrastruktúra történetében: 2027-ben megkezdi első, mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontjainak pályára állítását. A vállalat „Project Suncatcher” névre keresztelt kezdeményezése nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy az AI-modellekhez szükséges hatalmas számítási kapacitást a Föld körüli pályára helyezze, a Nap energiáját közvetlenül hasznosítva.

A koncepció szerint körülbelül nyolcvan, napelemmel működő műholdból álló „adatközpont-konstellációk” keringenének mintegy 640 kilométeres magasságban, mindegyikükön a Google saját fejlesztésű TPU-processzoraival. Ezeket az eszközöket kifejezetten az AI-modellek betanítására és futtatására optimalizálták, így a vállalat szerint a rendszer képes lehet a földi adatközpontok tehermentesítésére, miközben drasztikusan csökkenti a víz- és energiaigényt.

Napenergia az űrben – és az ellentmondások

A Google kutatói szerint az űrbeli adatközpontok energiahatékonysága akár nyolcszorosan is meghaladhatja a földi napelemekét. A Föld atmoszféráján kívül ugyanis nincs felhő, por vagy napszakos váltakozás, így a napenergia közel állandó forrásként használható.

A vállalat kutatása szerint az űrbe juttatás költségei az évtized közepére annyira lecsökkenhetnek, hogy a működtetés költségei nagyjából megegyezhetnek egy földi adatközpontéval.

Ugyanakkor a projekt környezetvédelmi dilemmákat is felvet. Egyetlen rakéta fellövése több száz tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe, így a teljes ökológiai mérleg csak hosszú távon válhat kedvezővé.

A verseny az űrben is elindult

A Google szerint a „Project Suncatcher” csak az első lépés egy új iparág megszületése felé. A cég a következő két évben két prototípus műholdat kíván pályára állítani, és ezek tapasztalatait használja majd fel a nagyobb rendszer tervezéséhez.

A koncepciót már mások is követik. Elon Musk, a Starlink és a SpaceX vezetője a múlt héten bejelentette, hogy saját cégei is megkezdik az űrbeli adatközpont-fejlesztéseket. Eközben az Nvidia is készül: a chipgyártó még novemberben elindítja első, AI-chipekkel felszerelt műholdjait, a Starcloud nevű startup együttműködésével.

Miért éri meg az űrbe költözni?

A földi adatközpontok építése és működtetése hatalmas földterületet, vízmennyiséget és villamos energiát igényel. A Google becslése szerint a technológiai iparág 2030-ig mintegy 3 billió dollárt költ új, földi létesítményekre Indiától Texasig és Lincolnshire-től Brazíliáig.

Ha ez az energia nem tiszta forrásból származik, az AI-forradalom könnyen az egyik legnagyobb karbonkibocsátóvá válhat. A cég kutatói ezért úgy látják, hogy az űr lehet „a legjobb hely az AI-rendszerek méretezésére”.

20251110_tma_3_resz

https://www.gsplus.hu/oktatas/megujul-az-unios-jogositvanyrendszer-373067.html

Megújul az uniós jogosítványrendszer, jön a mobilos jogsi és a szigorúbb próbaidő

Az Európai Parlament elfogadta a vezetői engedélyek reformját, amely modernizálja a vizsgarendszert, egységesíti a próbaidőt, és bevezeti a digitális jogosítványt.

Az Európai Parlament jóváhagyta a vezetői engedélyek uniós szabályainak átfogó frissítését, amely több ponton is megváltoztatja, miként tanulunk vezetni, milyen orvosi vizsgálatok szükségesek, és hogyan kezelik majd az országok a szabálysértéseket. A reform célja, hogy biztonságosabbá és egységesebbé tegye a közlekedést Európa-szerte, valamint hogy a digitális korhoz igazítsa a jogosítványrendszert. A jövőben a jogosítványvizsga már nem csupán a vezetési alapismeretekről szól majd: a tananyagba bekerülnek a holttér veszélyei, a modern vezetéstámogató rendszerek használata, az ajtók biztonságos nyitásának szabályai és a telefonhasználatból eredő figyelemelterelés kockázatai.

A kezdő sofőrök számára kötelezővé válik egy legalább kétéves próbaidőszak, amely alatt szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk. Ilyen például a zéró tolerancia az alkohol- és drogfogyasztásra, valamint a biztonsági öv és a gyermekülés kötelező használata. Az uniós egységesítés révén ez a szigor minden tagállamban érvényes lesz. Újdonság, hogy a 17 évesek is megszerezhetik a B kategóriás jogosítványt, de nagykorúságukig csak tapasztalt felnőtt kíséretében vezethetnek. Az orvosi alkalmasság érvényessége 15 év lesz, ám azokban az országokban, ahol a jogosítvány személyi igazolványként is szolgál – például Magyarországon -, a határidőt tíz évre csökkenthetik.

Az egyik legnagyobb változás a digitális jogosítvány bevezetése: az új szabályok szerint a mobiltelefonon tárolt engedély lesz az elsődleges forma, de a sofőrök továbbra is kérhetnek fizikai, kártyaformátumú okmányt.

Bár a szabályokat hivatalosan elfogadták, az alkalmazásukra még éveket kell várni. Az irányelv hatálybalépése után a tagállamoknak saját jogrendjükbe is át kell ültetniük a rendelkezéseket, majd további egy évük lesz a végrehajtás előkészítésére.

20251110_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251106_mesterseges-meh-aqua-womb-koraszulott-baba

Mesterséges méhet fejleszt egy holland cég, segíthet megmenteni a koraszülött babák életét

Mesterséges anyaméh segítségével adna esélyt az életre a koraszülött babák számára a holland Aqua Womb. Az eszköz lehetővé tenné, hogy a magzat szervei erősödjenek.

Nagyobb esélyt kaphatnak a koraszülött babák a túlélésre, hála a holland Aqua Womb nevű startup cégnek. A vállalat egy olyan mesterséges méhet hozna létre, amely a méhben lévő körülményeket igyekszik szimulálni, ezzel együtt pedig segíteni a koraszülött babák fejlődését.

A világ országaiban eltérő, hogy a magzat hanyadik hetes korától beszélhetünk vetélésről, és mikortól koraszülésről. Ez utóbbi határát Magyarországon a 24. hét környékén húzták meg a szakemberek. Minél közelebb van ehhez a koraszülött baba érkezése, annál rosszabbak a kilátásai, és nagy a valószínűsége annak, hogy egészségügyi problémák, például krónikus tüdőbetegség és neurológiai károsodás alakul ki náluk.

Ennek egyik fő oka, hogy a tüdejük túl éretlen a légzéshez. Jelenleg a mechanikus lélegeztetőgépekkel igyekeznek ezt segíteni, ám ezek használatának is komoly kockázatai vannak. Az új eszköz azonban lehetővé teheti a koraszülöttek számára, hogy mesterséges környezetben tovább növekedjenek, amíg a tüdejük elég érett nem lesz a működéshez.

A The Guardian beszámolója szerint egy olyan üvegtartályt használ a rendszer, amelyben a mesterséges magzatfolyadék közel testhőmérsékletű. Egy speciális szilikonréteg a méh rugalmasságát hivatott szimulálni, így az visszanyomja a baba rúgásait, ezáltal segítve az izmok erősödését.

A rendszer lehetővé tenné, hogy a császármetszéssel születő korababák rögtön ebbe a közegbe kerüljenek, és csatlakoztassák őt egy mesterséges méhlepényre. Ez utánozza a biológiai méhlepény cserefunkcióit: nemcsak kiszűri a baba véréből a szén-dioxidot, de tápanyagokat és oxigént juttat a szervezetébe.

Hogy mikor válhat elérhetővé a készülék, egyelőre nem tudni. A kutatók és a szabályozó hatóságok jelenleg is vizsgálják a konstrukciót, így még az is kérdés, mikor kezdődhetnek meg vele az első klinikai vizsgálatok. Azok a szülők azonban, akik koraszülés miatt veszítették már el gyermeküket, jó eséllyel bármit megadnának azért, hogy a gép elérhető legyen.

20251110_tma_5_resz

https://ng.24.hu/fold/2025/11/08/fold-albedo-sotetedik/

Egyre sötétedik a Föld

Mindannyian ismerjük bolygónk űrbéli látképét, amit a róla visszavert napsugaraknak köszönhetünk – valamiért ez a visszavert fény azonban csökken.

A bolygók nem rendelkeznek saját fényforrással, így annak köszönhetően válnak láthatóvá, ami visszaverődik róluk. Az, hogy a beérkező fénysugarak mekkora része verődik vissza, attól függ, mi alkotja a bolygó légkörét, illetve felszínét – például a felhőzetről vagy a felszíni jégről több fény verődik vissza, így fényesebb a bolygó össz látványa is.

A visszaverődő fény aránya – ezt albedónak nevezik – jól mérhető, ezt a Föld esetében műholdakról mérik is. Nemrégiben a PNAS folyóiratban publikált vizsgálati eredmények szerint nemcsak évtizedek óta egyre sötétebb a Föld, de az északi félteke aránytalanul jobban sötétedik a délinél.

Ezt az aránytalanságot az északi félteke erősebb melegedése kíséri majd, így felborul a bolygónk időjárási folyamatainak egyensúlya.

A kutatók egy 24 éves időszak során gyűjtött műholdas mérési adatokat elemezték. A mérések egyrészt regisztrálták a Földet elérő napsugárzás mennyiségét, másrészt pedig az innen visszavert hosszúhullámú sugárzást – ez utóbbi megfelel annak, ami visszaverődik a napfényből.

Az eredményeket azután olyan részletgazdag, méréseken alapuló térképekkel vetették össze, amelyeken például a hó- és jégborítás, vagy épp a felhőzet mennyisége látszik. Számítógépes klímamodellekbe is betáplálták az adatokat és meglepő eredményeket kaptak.

Korábban az északi és déli féltekék közti jelentős földrajzi különbségek ellenére azonos mennyiségű volt a két féltekéről visszavert fény aránya, annak köszönhetően, hogy a felhőzet egyensúlyt teremtett. A most felfedezett féltekei eltérést azonban, úgy tűnik, már nem képesek ellensúlyozni a felhők.

A változás részben annak is köszönhető, hogy a szigorúbb levegőtisztasági szabályozók a 2000-es évek eleje óta elvezettek ahhoz, hogy az északi féltekén a csökkenő szennyezés miatt kevesebb volt a légköri aeroszol is. Emellett a jég- és a hóborítás is csökken. Eközben a déli félteke égboltját az ausztrál bozóttüzek rekorder füstmennyisége, illetve egy hatalmas vulkánkitörés is aeroszolokban gazdaggá tette.

Vagyis, miközben az északi félteke fényvisszaverő képessége csökkent, a déli félteke albedója egy kissé nőtt.

Az efféle félteke szintű egyensúlyvesztés pedig azt eredményezi, hogy a földi energiamérleg fenntartása miatt az energiában gazdagabb félteke irányából a szegényebbik felé energia fog áramlani. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Egyenlítőt átszelő légköri és óceáni áramlatok fogják elszállítani a többletet a másik féltekére.

Hosszabb távon az északi félteke fokozottabb melegedése miatt északabbra tolódik majd a trópusi konvergenciazóna (a termikus egyenlítőt követő, a bolygót körbefogó trópusi csapadékzóna). Ez azzal jár, hogy a trópusok északi részei csapadékosabbá, a déli részei szárazabbá válnak.

Ha pedig az északi félteke még több energiát nyel el, ez azt is jelenti, hogy tovább fokozódik a jégtakaró olvadása, ezzel pedig még sötétebbé válik majd féltekénk. Egyelőre nem teljesen világos, milyen további hosszú távú hatásai lehetnek ennek az eltolódásnak

20251110_tma_6_resz

https://raketa.hu/a-plafonig-sorakozik-az-5000-akkumulator-a-vilag-legnagyobb-elektromos-hajojan

A plafonig sorakozik az 5000 akkumulátor a világ legnagyobb elektromos hajóján

A világ legnagyobb, akkumulátorokkal működő elektromos hajója, a Hull 096 hamarosan megkezdheti szolgálatát, de egyelőre még nem indult útnak: előtte ugyanis fel kell tölteni az elképesztően sok akkumulátorát, amelyek az energiát biztosítják majd számára, miközben az utasokat szállítja. A hajót a tasmán Incat vállalat gyártotta, de a munkáját Argentina és Uruguay között ingázva végzi majd, mivel kompként használják a két ország közötti átkelésre, ami a járművel körülbelül 90 percet vesz igénybe.

A 90 perc éppen annyi, amennyit a hajó az 5016 darab akkumulátorával meg tud tenni egy feltöltéssel, ezután a kikötőben rögtön tölteni kell majd, ami a számítások szerint 40 percet vesz igénybe.

A 250 tonnányi lítiumion-akkumulátorból álló Energiatároló Rendszer (ESS) négy termet igényel a hajón, amelyekben a plafonig sorakoznak az akkumulátorok. Ezek mindegyikét külön-külön hűtik ventilátorokkal, így megelőzve az úgynevezett termikus megfutás, vagy hőmegfutás jelenségét, ami egyszerre több egységet is tönkretehetne baj esetén.

Az akkumulátorokat jelenleg közel 100%-ig megújuló forrásból származó energiával töltik, mivel Tasmániának már 2020-ban sikerült elérnie, hogy a nagyrészt vízenergiából nyert energia táplálja a hálózatait, de később Argentínában és Uruguayban is igyekeznek minél inkább a megújulókra alapozni az energiaellátás során.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.