20260413_tma_1_resz

https://qubit.hu/2026/04/11/leszallt-az-orion-hazatertek-a-holdat-fel-evszazad-utan-eloszor-megkerulo-urhajosok?utm_source=rss_feed&utm_medium=rss&utm_campaign=rss_syndication

Leszállt az Orion, hazatértek a Holdat fél évszázad után először megkerülő űrhajósok

Hazatért az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos, történelmi jelentőségű űrutazásukon megkerülték a Holdat. Az amerikai űrügynökség négy asztronautát szállító Orion űrhajója magyar idő szerint szombaton 2:07-kor a Csendes-óceánon szállt le, San Diego közelében.

A küldetés legkockázatosabb szakasza negyedórával korábban, 1:53-kor kezdődött, amikor az Orion 40 000 kilométeres óránkénti sebességgel belépett a Föld légkörébe. A légköri ereszkedés során a hőpajzs, amivel kapcsolatban egy korábbi tesztrepülés után aggodalmak merültek fel, 1650 Celsius-fokos hőmérsékletet ért el, miközben a keletkező plazma miatt tervezett módon hat percre megszakadt a kapcsolat az űrhajóval.

Az űrhajósok kedden 1:00-kor 6545 kilométerre közelítették meg a Holdat. A manőver során 406 770 kilométerre távolodtak bolygónktól, amivel a Földtől valaha legtávolabb utazó űrhajósokká váltak. Olyan felvillanásokat észleltek a Hold árnyékos oldalán az űrhajósok, amelyek apró meteorikus szemcsék becsapódásaitól keletkezhettek.

Wiseman, Glover, Koch és Hansen biztonságos hazatérése hatalmas bravúr Isaacmannek és a NASA-nak, de a figyelem mostantól a holdraszállásra terelődik. Ennek dátumát a NASA vezetője 2028-ra tűzte ki: az Artemis–4 küldetésen űrhajósok az Orionnal pályára állnának a Hold körül, majd átszállnának a SpaceX vagy a Blue Origin holdkompjába, amivel az 1972-es Apollo–17 küldetés óta először leszállnának az égitest felszínére. Ha mindez megtörtént, a következő évek egy, a déli pólus környékén elhelyezkedő holdbázis felépítésére szólnának, ami 2036-ig készülne el.

20260413_tma_2_resz

https://raketa.hu/golf-aramlat-elmozdulas-amoc-osszeomlas

Már csak idő kérdése az összeomlás? 300 kilométert csúszott északra a Golf-áramlat

Az Atlanti-óceán egyik legfontosabb áramlata, a Golf-áramlat észak felé tolódik, ami a kutatók szerint egy nagyobb, globális jelentőségű folyamat előjele lehet. Bár a jelenség nem vetíti előre egy hollywoodi katasztrófafilm azonnali forgatókönyvét, a háttérben zajló változások komoly aggodalomra adnak okot. A Golf-áramlat ugyanis szorosan kapcsolódik az Atlanti Meridionális Áramlási Rendszerhez, vagyis az AMOC-hoz, amely kulcsszerepet játszik a Föld éghajlatának szabályozásában.

Az AMOC lényegében egy hatalmas „óceáni szállítószalagként” működik, amely meleg, sós vizet juttat a trópusokról észak felé, többek között Európa irányába. A Golf-áramlat ennek a rendszernek csupán egy része, de jelentősége mégis kiemelkedő, hiszen az észak felé tartó felszíni vízáramlás egyik legfontosabb eleme. A tudósok már évtizedek óta figyelik ezt az összetett rendszert, és az eddigi adatok arra utalnak, hogy az AMOC az 1950-es évek óta mintegy 15 százalékkal gyengült.

A háttérben elsősorban a globális felmelegedés áll, amely egyszerre melegíti az óceánokat és gyorsítja a grönlandi jég olvadását. Az édesvíz beáramlása és a hőmérséklet-emelkedés együttesen csökkenti az áramlási rendszer hatékonyságát. Ha ez a folyamat tovább folytatódik, az AMOC akár össze is omolhat, ami Európa jelentős lehűléséhez és az időjárási mintázatok átrendeződéséhez vezethet.

Sokáig nem volt világos, hogy ebben a folyamatban pontosan milyen szerepet játszik a Golf-áramlat. A hollandiai Utrechti Egyetem kutatói ezért számítógépes modellek és műholdas megfigyelések kombinációjával vizsgálták a kérdést.

A jövőre vonatkozó modellek látványos változásokat vetítenek előre: az áramlat több száz év alatt fokozatosan mintegy 133 kilométerrel tolódhat északra, amit egy hirtelen, mindössze két év alatt bekövetkező további, több mint 200 kilométeres ugrás követhet. Ez az ugrásszerű változás jelentősen meghaladja az áramlat természetes ingadozását.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Golf-áramlat pozíciójának hirtelen elmozdulása az AMOC kritikus fordulópontjának közeledtét jelezheti. Bár a tudományos közösségben továbbra sincs teljes egyetértés abban, hogy az összeomlás mikor – vagy egyáltalán bekövetkezik-e –, az ilyen típusú megfigyelések kulcsfontosságúak lehetnek a folyamat előrejelzésében.

20260413_tma_3_resz

https://telex.hu/techtud/2026/04/05/vera-rubin-obszervatorium-tobb-tizezer-aszteroida-csillagaszat

Több mint tízezer új aszteroidát fedezett fel a világ legnagyobb kamerája

A távcsővel a Vera Rubin Obszervatórium rendelkezik. Vera C. Rubin Obszervatórium Észak-Chilében, a Coquimbo régióban található. A távcső a Cerro Pachón hegyen, annak is az El Peñón nevű, 2682 méter magas csúcsán épült fel, a Gemini South obszervatórium közelében.

A világ legnagyobb kamerája 2025. júniusában készítette az első felvételeit, amiken összeolvadó galaxisokat, színes porfelhőket és több mint kétezer új aszteroidát is lehetett látni, legutóbb pedig több mint 800 ezer riasztást küldött egyetlen éjszaka alatt csillagászoknak aszteroidákról, felrobbanó csillagokról és fekete lyukakról.

A kamera nagyjából hat év alatt készült el, 8,4 méter átmérőjű az optikájában dolgozó főtükör, a fotókat rögzítő szenzor pedig 3200 megapixeles. A készítői szerint olyan nagy felbontásra képes az eszköz, hogy ha lefotóznának vele 24 kilométerről egy golflabdát, az még akkor is kivehető lenne a képen. A csillagászok előtt jelenleg 1,4-1,5 millió aszteroida ismert a Naprendszeren belül, amelyek többsége a Mars és a Jupiter közötti fő aszteroidaövben található. A Vera Rubin Obszervatórium valószínűleg jelentősen növeli majd ezt a számot, és akár több millió új objektumot is felfedezhet.

https://telex.hu/techtud/2026/04/05/szurke-balna-washington-usa-feluszott-a-folyon-meghalt

Willy, a szürkebálna nem élte túl, hogy felúszott egy folyón

Több mint 32 kilométert felúszott egy szürkebálna egy amerikai folyón, megdöbbentve a környéken élőket – ír a szokatlan eseményről a Seattle Times. A Washington államban, a Willapa folyón történt eset még április 1-én kezdődött, ekkor látták először a torkolatnál a cetet. Az állatot el is nevezték Willapa Willynek – valószínűleg a Szabadítsátok ki Willyt! című film után.

A bálna hamar a közösségi média sztárja lett, hiszen elég furcsa volt egy ekkora élőlényt látni a kis folyóban. Willy hossza ugyanis egyes szakaszokon a Willapa szélessége felét is elérte. A Cascadia Research Collective nevű állatvédő nonprofit szervezet követte a cet mozgását, és csütörtökön azt közölték, egészségesnek tűnik. Pénteken a hivatalos szervekkel és környékbeli őslakosokkal már hiába keresték a bálnát, majd szombaton észlelték a folyóval sodródó élettelen testét.

A szervezet meg akarja majd vizsgálni a tetemet, ha sikerül kifogni. A Times szerint ez az elmúlt napok harmadik esete, hogy egy bálna elpusztul a környező partokon. A cikk szerint néha felúsznak bálnák a folyókon, de az édesvíz nem tesz jót nekik.

20260413_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260409_fenyszennyezes-kornyezetszennyezes-muholdfelvetel

Átnéztek 1,16 millió műholdfelvételt, és kiderült: elég nagy a baj az éjszakákban

Amerikai kutatók számításai szerint kilenc év leforgása alatt 16 százalékkal nőtt a fényszennyezés mértéke a Föld jelentős részén.

Amikor a környezetszennyezésről esik szó, a legtöbb embernek valószínűleg a légszennyezés, esetleg a hulladékok eldobálása ugrik be elsőként. Pedig egy másik dolog, a fényszennyezés is ebbe a kategóriába sorolható, ami ugyanúgy ártalmas, mint a fentiek, épp csak kevésbé veszi észre az ember.

A Connecticuti Egyetem kutatóinak friss tanulmánya arra mutat rá, hogy világszerte mintegy 16 százalékkal nőtt a fényszennyezés kilenc év leforgása alatt, ami igen komoly növekedésnek mondható. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az ember által generált fénykibocsátás nem mindenhol változik ugyanúgy, és a trendek sem egyenletesek – emeli ki a fontos megállapításokat az IFLScience.

A kutatók összesen 1,16 millió műholdfelvételt elemeztek, amelyek a bolygó lakott szárazföldi területeire összpontosítottak. A teljes tanulmányozott terület 3,51 millió négyzetkilométer volt.

Az adatok azt mutatták: az éjszakai égbolt 2014 és 2022 között 16 százalékkal lett fényesebb, vagyis ennyivel nőtt átlagosan a fényszennyezés mértéke. Ez a növekedés a kutatók szerint meghaladta a népességnövekedés mértékét. Az adatokban kicsit mélyebbre ásva az is kiderült, hogy az éjszakai égbolt nettó 34 százalékkal lett világosabb, amit a 18 százalékos globális csökkenés ellensúlyozott. A 3,51 millió négyzetkilométeres terület körülbelül 51 százalékán fokozatos volt a változás, 14 százalékán hirtelen ment végbe, míg 35 százalékán a változás mindkét üteme érzékelhető volt. A kutatók úgy vélik, míg a világosodás az építkezésekkel és más projektekkel hozható összefüggésbe, az elsötétülést a fegyveres konfliktusok és az energiaellátás instabilitása okozta.

Az elmúlt évtizedekben a fényszennyezés drámai növekedést mutatott, részben a hatékonyabb LED-eknek köszönhetően. A mesterséges fény hatással van a növényekre és az állatokra, és számos súlyos egészségügyi problémával, köztük az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozták már.

20260413_tma_5_resz

https://ng.24.hu/kultura/2026/04/11/indonezia-bali-lombok-rizstermesztes-subak/

Subak: mi az indonéziai rízs titka?

Az indonéz szigeteken használt subak öntözési rendszer nem egyszerű mérnöki teljesítmény, hanem a világörökség része.

A világ népességének közel felének a rizs nem csupán köret, hanem a létezés alapköve, éppoly meghatározó kulturális és gasztronómiai szimbólum, mint számunkra a búza.

Indonézia szigetein, különösen Balin és Lombokon, a tájképet nem a természet, hanem az ember és a természet évezredes szövetsége formálta. A vulkanikus talaj, a bőséges csapadék és a trópusi hőség ideális feltételeket teremt, de a valódi titok a subak néven ismert öntözőrendszerben rejlik.

Ez a rendszer több puszta mérnöki teljesítménynél: az UNESCO világörökség részét képező subak egy demokratikus közösségi hálózat, amelyben a víz elosztásáról nem egy központi hatalom, hanem a gazdák közösen, vallási rituálékkal átszőtt rítusok keretében döntenek. Ez a rendkívüli szervezettség teszi lehetővé az évi két-háromszori betakarítást is.

A teraszos kialakítás a hegyoldalakon nem esztétikai választás, hanem kényszerű zsenialitás. A lépcsőzetes szintek megtörik a trópusi esők pusztító erejét, megelőzve az eróziót, miközben a vizet hosszú ideig a palánták alatt tartják.

A folyamat embert próbáló fizikai munka. Míg Vietnámban a palánták térdig érő vízben való, egyenkénti elültetése is megfigyelhető, addig Indonéziában a növekedés zöldellő fázisa és a betakarítás dinamikája a jellemző. Az aratás itt ma is sarlóval történik, a cséplés után pedig a szemeket hatalmas ponyvákon, a napon szárítják ki. A hántolás során a helyi malmok eltávolítják a kemény külső héjat (pelyvát), majd zsákokba töltik. Semmi nem vész kárba: a pelyva állatok alá kerül alomnak, a tápanyagban gazdag rizskorpa pedig értékes takarmány

Az egyik legérdekesebb felfedezés a ragacsos rizs (sticky rice) világa. Ez a fajta az amilóz hiánya és a magas amilopektin-tartalom miatt főzéskor sűrű, tapadós masszává áll össze. Édeskés íze miatt a legfinomabb desszertek alapja, de enyhén erjesztve alacsony alkoholtartalmú, különleges aromájú pépes édességet is készítenek belőle.

20260413_tma_6_resz

https://raketa.hu/virtualisvalosag-terapia

A testünk nem tudja, hogy csak szimuláció: meglepő hatással van az immunrendszerre a VR

Egy friss kutatás szerint immunrendszerünk nem várja meg a valódi fertőzést, már a digitális térben látott betegségek hatására is mozgósítja védelmi vonalait. A virtuális valóságban tapasztalt vizuális ingerek képesek közvetlen fiziológiai választ kiváltani, ami nemcsak az agyunk becsaphatóságára világít rá, de teljesen új alapokra helyezheti a jövő orvosi terápiáit és a vakcináció hatékonyságának növelését is.

A technológia és az idegtudomány határmezsgyéjén egyre többször bizonyosodik be, hogy a testünk számára a valóság fogalma sokkal képlékenyebb, mint gondolnánk. A Nature Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmány rávilágított egy megdöbbentő biológiai mechanizmusra: szervezetünk képes valódi immunválaszt produkálni pusztán attól, hogy digitális térben betegnek tűnő embereket látunk. A kutatás során a résztvevőknek VR-szemüvegen keresztül olyan avatarokat mutattak, amelyek a betegség egyértelmű jeleit, például kiütéseket vagy köhögést produkáltak a digitális térben. Ez a felfedezés alapjaiban változtathatja meg azt, amit a virtuálisvalóság-terápia jövőbeli lehetőségeiről és az agy-immunrendszer közötti kommunikációról gondolunk.

Az eredmények azt mutatták, hogy már a vizuális ingerek is elegendőek voltak ahhoz, hogy a szervezet fiziológiai védekezése beinduljon. Amint a fertőzött alakok beléptek a résztvevők személyes terébe, az alanyok agya riadót fújt, és megkezdődött az immunsejtek mozgósítása, mintha a veszély nem csak a pixelek szintjén létezne. A jelenség biológiai hátterében az úgynevezett periperszonális tér – a testünket közvetlenül körülvevő biztonsági zóna – észlelése áll. Ebben a környezetben az agyunk folyamatosan monitorozza ezt a területet, és ha idegen, potenciálisan veszélyes objektumot észlel, aktiválja az agy egyik kiemelt funkcionális rendszerét a szaliencia-hálózatot. Ezen a ponton a virtuálisvalóság-terápia során az agy multiszenzoros-motoros területei érzékelik a közeledő fenyegetést.

A kutatók megállapították, hogy az idegrendszer jelet küld a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyen keresztül, ami gyakorlatilag becsapja az agyat. Mivel a szimulációt valós fenyegetésként kezeli, a test nem várja meg a tényleges fizikai kontaktust, hanem megelőző csapást mér. A vizsgálatok során a kutatók vérvétellel igazolták, hogy a virtuális fertőzésnek kitett alanyok szervezetében megváltozott a veleszületett limfociták aktivitása.

A jövőben a VR-szemüvegek talán nemcsak szórakoztatni fognak, hanem az immunrendszerünk edzőtermeként is szolgálhatnak, segítve szervezetünket abban, hogy hatékonyabban vegye fel a harcot a valódi betegségekkel szemben. A tudatosan irányított észlelések közvetlen gyógyító erővé válhatnak, átírva mindazt, amit eddig a szimulációk élettani hatásairól hittünk.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41