Egyik az első, a másik az igazi szerelem – ilyen az élet vakvezető kutyával

„Azt szoktuk mondani, hogy a mi találkozásunk szerelem volt első kézfogásra, és hát érthető okból nem első látásra. Ahogy a filmekben szokott lenni, ő annyit tudott, hogy egy látássérült nőhöz megy segíteni, én pedig azt, hogy jön egy informatikus. Aztán amikor megfogtuk egymás kezét, hogy bemutatkozzunk, akkor mind a ketten egy pillanatra megfagytunk, hogy „huh, te ki vagy?” – „azta és te ki vagy?” Ez a kézfogás a mai napig kitart” – mondta Lengyel Zsófi.

A találkozás óta eltelt három év, a fiatalok jegyben járnak, és azt tervezik, hogyan fognak együtt élni Székesfehérváron. A napokban készültek el az albérleti lakásuk saját kezű felújításával, amiből Zsófi is kivette a részét, mert ő egyébként sem bír egy helyben maradni. „Amikor azt mondják nekem, hogy vakon úgysem tudok valamit megcsinálni, mindig veszek egy mély levegőt, és azt felelem: „na jó, akkor most azonnal próbáljuk ki!” Most is csak egy kicsit több magyarázatra, türelemre volt szükség, amit megkaptam Tamástól, és hiba nélkül festettem a falakat.” Zsófi megmaradt látása miatt fontos, hogy a lakásban legyenek erős kontrasztok az ajtókeretek körül, no és a fésülködőasztala lapján, amit gyakran megtapint válogatva a több száz fülbevaló, nyaklánc és fejpánt között – hihetetlen, hogy mindegyiknek tudja a pontos helyét.

Zsófi az elmúlt 15 évben szép eredményeket ért el a parasportban nemzetközi versenyeken és olimpiai részvétellel is büszkélkedhet. A triatlon mellett kipróbálta magát számos sportágban, márciusi találkozásunk előtt műanyag pályás síedzésen volt.

De ki volt ott előbb?

„Mokka kutya az első és állandó szerelem az életemben, és az is marad” – jelentette ki magabiztosan Zsófi, amire Tamás bölcsen annyit mondott: „Így van, ő volt itt előbb”. A tényeket jobban kibontva, a fekete vakvezető kutya 2020-ban került Zsófihoz, Tamás pedig négy évvel később ismerkedett meg vele. Zsófi a rá jellemző humorral megjegyezte, hogy számsort nem alkotna, hogy ki az 1-es és ki a 2-es szerelem, de azt szokta mondani, hogy a Mokka jött előbb, ő a legfontosabb az életében a családja és a párja mellett. Tamás is úgy gondolja, hogy nagyon jól kiegészítik egymást: „Mokka egész nap Zsófival van, én pedig munka után csatlakozom a falkához. Gyakran sétálunk a városban, szeretünk túrázni és imádjuk a közös balatoni fürdőzéseket.”

Zsófi sokkal önállóbb és szabadabb Mokka mellett – a szavai szerint fehér bottal elveszett volt –, és érzelmileg is rengeteget jelent neki a vakvezető kutyája. Gondoskodó embernek tartja magát, legyen szó a párjáról, családjáról vagy Mokkáról. Az összes mozdulatán érezni, hogy Zsófi viszonozza a kutyája szeretetét: „Hihetetlen a szimbiózis, ahogyan kapcsolódunk egymáshoz.”

Zsófi és Tamás szereti az estéket, amikor leülnek a kanapéra, Mokka is „odagubizik” hozzájuk, mert az egy teljes pillanat, elcsendesül minden és együtt van a kis család.

Ezeket is olvassa el:

Segít a Segítő vásár

Az egri iskolások a látássérültek írásjelei révén ismerkedhetnek a várossal

a IX. kerületi lámpás klub barlanglátogatása: Budapest rejtett kincse

Irodalmi vetélkedő Jókai Mór születésének évfordulója alkalmából Békéscsabán

Sport nap vakoknak- és gyengénlátóknak Debrecenben

LESEK – „Semmivé válnak az akadályok”