Technológiai fejlődés vagy digitális kizárás?
Az érintőképernyős fizetési terminálok terjedése új akadályokat jelent a vak és gyengénlátó emberek számára, mivel a sík kijelzős eszközök sokszor nem teszik lehetővé a PIN-kód önálló megadását. Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány (Infoalap) friss szakmai elemzése rámutat: bár a nemzetközi gyakorlatban léteznek működő akadálymentes megoldások, hazánkban is adott egy alternatíva.
Miközben Európa az akadálymentesség évtizedét hirdeti, a magyar boltok pénztárainál, a taxikban, a futároknál egyre több látássérült ember szembesül azzal,
hogy önállóan nem tud fizetni.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) érdekvédelmi szervezethez az elmúlt időszakban megszaporodtak a panaszok az érintőképernyős
POS terminálok használhatatlansága miatt. A hagyományos, kitapintható gombokkal ellátott készülékeket tömegesen váltják fel az Android-alapú, sík üvegfelületű
„PIN on Glass” eszközök. Ezek a kereskedők számára korszerűek és költséghatékonyak – a vak és gyengénlátó vásárlók számára azonban sokszor leküzdhetetlen
akadályt jelentenek.
A probléma túlmutat a kényelmetlenségen. A fizetés során a látássérült ügyfelek gyakran kénytelenek PIN-kódjukat idegenek segítségével megadni. Ez nem
csupán méltósági kérdés, hanem súlyos adatbiztonsági kockázat is, amely ellentmond a bankkártyás fizetések globális biztonsági előírásait meghatározó Payment
Card Industry Security Standards Council szabályrendszerének.
A helyzet paradoxona, hogy miközben az Európai Unió akadálymentességi szabályozása 2025. június 28-tól hazánkban is kötelezővé teszi az újonnan forgalomba
helyezett fizetési terminálok többérzékszervű – hang- vagy taktilis visszajelzést biztosító – kialakítását, a már telepített eszközök akár 20 évig üzemben
maradhatnak. Ez azt jelenti, hogy a ma tömegesen telepített, nem akadálymentes Android-terminálok még évtizedekig velünk maradhatnak.
A nemzetközi gyakorlat ugyanakkor éles kontrasztot mutat. Olyan globális gyártók, mint az Ingenico, a Verifone vagy a PAX Technology már évek óta fejlesztenek
dedikált „Accessibility Mode” funkciókat, amelyek hangnavigációval, dupla koppintásos megerősítéssel vagy fizikai taktilis kiegészítőkkel teszik lehetővé
az önálló PIN-bevitelt. Egyes európai bankok tömeges szoftverfrissítéssel tették hozzáférhetővé teljes terminálhálózatukat. Magyarországon ezzel szemben
a prémium akadálymentesítési megoldások a kiskereskedelmi gyakorlatban egyelőre nem terjedtek el széles körben.
Létezik ugyanakkor egy hazai fejlesztésű, paradigmaváltó alternatíva: a Magyar Nemzeti Bank által bevezetett Qvik rendszer, amely az azonnali fizetési
infrastruktúrára épül. A Qvik lényege, hogy a vásárló a saját, személyre szabott és képernyőolvasóval ellátott okostelefonján hagyja jóvá a fizetést, így
nem kell a kereskedő érintőképernyős terminálját használnia. Ez a megoldás valódi digitális önrendelkezést biztosíthat a látássérült emberek számára. Ugyanakkor
ennek előfeltétele, hogy a vásárló mobiltelefonja rendelkezzen az ún. közeli vezeték nélküli adatátvitel (NFC) funkcióval. Ez jelenleg még nem minden
mobiltelefonban biztosított szolgáltatás.
Az Infoalap szakmai anyagában részletesen bemutatja az érintőképernyős POS és mPOS technológiák akadálymentesítési lehetőségeit, a nemzetközi jó gyakorlatokat,
valamint a hazai szabályozási és engedélyezési környezetet. A tanulmány megtekinthető az Alapítvány weboldalán.
A kérdés nem technológiai, hanem társadalmi:
A digitalizáció valóban mindenkié lesz – vagy a fejlődés új falakat épít a pénztáraknál?
További Információ: Baráth Andrea, email:
barath.andrea@infoalap.hu,
tel: +36 30 274 4414
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
8°C







Vélemény, hozzászólás?